Nyolcezer ember veszítheti el a munkáját a vasárnapi boltbezárás miatt

165 milliárd forinttal csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom

Akár nyolcezer ember állásába is kerülhet a vasárnapi boltbezárás a Költségvetési Felelősségi Intézet költségvetési kockázatelemzése szerint. Viszont arra számítanak, hogy a kirúgott dolgozók máshol el tudnak majd helyezkedni – írja a HVG.

  A vasárnapi boltbezárás miatt 165 milliárd forinttal csökkenhet a kiskereskedelmi forgalom – állapítja meg a Költségvetési Felelősségi Intézet legújabb költségvetési kockázatelemzése. Az elemzés szerint ez a pénz nem teljesen tűnik el a kiskereskedelemből, hanem átterelődik más területekre. A többlet kereslet megjelenik majd más típusú fogyasztásban, és azokban az iparágakban megnőhet a munkaerő iránt is a kereslet.
 
  A vasárnapi boltbezárás, az élelmiszerlánc felügyeleti díj megemelése és az egyszeriként bejelentett dohányipari  különadó miatt egyébként átmenetileg 6-8 ezer ember veszítheti el a munkáját, de a másutt jelentkező kereslet miatt végül pár száz fő maradhat tartósan munkanélküli az intézet elemzése szerint.
 
Gyenge növekedésre állhatunk be
 
  Az intézet elemzése szerint a beérkező friss makroadatok alapján a fékeződés jelei mutatkoznak a magyar gazdaságban, a 2014-2015-ös növekedés forrásai nagyrészt átmenetiek. Viszont a tavalyi év utolsó hónapjaiban a költségvetés bevételei jól alakultak.
 
  A nemzetközi makrokilátások romlottak az utóbbi hónapokban, elsősorban a magyar export iránti kereslet vonatkozásában. Az olajár beszakadásának van némi gazdaságélénkítő hatása, a költségvetési egyenleg nagyjából 20 milliárd forinttal javulhat. A 200 forintos benzinárnak viszont nulla az esélye, mivel az áfa és a jövedéki adó körülbelül ennyi.
 
  A svájci frank felértékelődése a devizahiteleseket és a kereskedelmi bankokat nem érintik a forintosítás miatt. De van egy olyan adósi kör, amit a jogszabályok nem érintettek (a személyi hitelesek, az autóhitelesek és a kisvállalatok). Emiatt csökken a szabadon elkölthető jövedelem 30-35 milliárd forinttal, ami kismértékben fékezi majd a fogyasztást.
 
   Az intézet 2014-re 3,2 százalékos növekedést vár, az idei évre pedig 2,1 százalékot, majd 2016-ra ez lefékeződik 1,3 százalékra. A lefékeződés fő oka az uniós pénzek kifutása, illetve az agráriumban történt beruházások kifutásának lehet még szerepe ebben. Emellett a következő években eltűnik a devizahiteles csomag hatása. Akinek csökken a törlesztője, annak megemelkedik a fogyasztása, akik pedig egyszeri pénzt kapnak, annak idén lesz kiugró értéke, ami vissza fog esni a korábbi szintre.
 
   A fogyasztási kiadások idén 1,8 százalékkal nőhetnek, 2016-ban ugyanakkor ez már szintén lassulhat.
 
   Az intézet szerint középtávon 1-1,5 százalékos növekedésre állhat be a magyar gazdaság, a 2-3 százalék közötti sáv a jelenlegi környezetben nem reális.
 
  Az infláció idén 0,8 százalék lehet. A nyugdíjak indexálására viszont a költségvetési törvény 1,8 százalékot állapított lesz, magyarán 1 százalékos reálnyugdíj emelés lesz, ami jellemző volt a korábbi években is: 2011 óta 7,3 százalék volt a nyugdíjak reálemelése.
 
Forrás: HVG