Nyugdíj: A bevándorlók nélkül az ország meghal

Ki fizet?

7,9 millió magyar marad 2060-ra, legalábbis így számol a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója. De akkor ki fizeti a nyugdíjunkat? – olvasható a hir24.hu oldalán.
 
  Jelenleg a népesség valamivel több, mint hatoda elmúlt 65 éves, de csak minden hetedik magyar 15 év alatti. Ötven év múlva a népességnek már az egyharmada tölti be a 65. életévét, az idősek két és félszer többen lesznek, mint a 14 éven aluliak. Vagyis: igen kevés embernek kell eltartania elég sok nyugdíjast. Mert ugye a rendszer nem úgy néz ki, ahogyan a fejekben van. A mai nyugdíjasok nem az általuk befizetett járulékot kapják, hanem a most aktívak befizetéseiből részesednek, míg a mostani aktív dolgozók csak a gyerekeik befizetéseire támaszkodhatnak. De egyre kevesebb gyerek születik.
 
Nem szülnek
 
  A 41–45 éves budapesti nők egyötödének nincs gyermeke, és ők már nagy valószínűséggel így is élik le az életüket. A budapesti gyermektelen nők száma 8 ezerről 12 ezerre emelkedett 2001 és 2011 között, míg a diplomás gyermektelenek száma 7 ezerről 12 ezerre. Bár sokan számítottak rá, hogy a nagyszámú Ratkó-unoka vagyis a ’70-es évek közepén születettek meglódítják a születésszámot, ez nem következett be. Az 1974–75-ben születetteknél 18-19 százalékos ma a gyermektelenség, ez maximum 1-3 százalékkal, a legjobb esetben is maximum 14-16 százalékra mérséklődhet. Húsz évvel ezelőtt 8,5 százalék volt a gyermektelenek aránya.
 
Később, kevesebbért
 
 Persze, ha igazán támogatná a mindenkori kormány a gyermekvállalást, akkor sem lennénk már beljebb. A szakemberek szerint egyetlen megoldás, ha emelkedik a nyugdíjkorhatár, és ha mindenki belenyugszik, hogy csökkenni fog az a pénz, amit nyugdíjként megkaphat. Most Magyarországon 80-90 százalékos a helyettesítési ráta (azaz most a magyar nyugdíj csak 10-20 százalékkal kevesebb a nettó bérnél). Ez a szám, mire alig leszünk 8 millióan, 20-30 százalékra csökken. Vagyis az akkor nyugdíjba vonulók, a keresetüknek csak ekkora részét kaphatják majd nyugdíjként. Miközben a járulékuk nem fog változni.
 
Elmennek az eltartók
 
 A helyzetet rontja, hogy évek óta magas az aktív korúak kivándorlása. A hivatalos statisztika százezerre teszi azok számát, akik úgy mennek el külföldre dolgozni, hogy családjukból valakit vagy valakiket itthon hagynak. Ők a kisebb baj, hiszen néhány hónap múlva hazatérnek. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet becslése alapján azonban a magyarországi lakcímmel rendelkező 18-49 éves magyar állampolgárok 7,4 százaléka (335 ezer fő) tartózkodik tartósan külföldön. Ők mind aktív korúak és mind járulék fizetők volnának.
 
Fogalmuk sincs
 
 Az államnak sejtelme sincs arról, hogyan befolyásolja a nyugdíjkasszát a kivándorlás. Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságánál nem rendelkeznek olyan számításokkal, becslésekkel, melyek a kivándorlás, migráció hatásait belevennék egy nyugdíjmodellbe. Tehát csak azt sejthetjük, hogy nem tesz jót az egyenlegnek, ha hiányzik néhány százezer dolgozó.
 
Akkor mi legyen?
 
 Persze mindig vannak erős ötletek arra, hogyan lehetne rávenni a magyarokat, hogy ne vándoroljanak ki, és több gyereket vállaljanak. Elég sok pénzt költ a kormány jelenleg is arra, hogy a kivándorolt magyarokat valahogy hazacsábítsa. A siker még nagy jóindulattal sem mondható egyértelműnek. A probléma másik megoldása pedig, a gyerekvállalás kényszerítése. Erre az egykor szebb napokat látott Botos Katalinnak voltak erős ötletei, például hogy csak az kapjon nyugdíjat, akinek gyereke van. Mondjuk minél több, annál többet.
 
Kit érdekel, mi lesz 2060-ban?
 
  Simonovics András, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet tudományos tanácsadója szerint nem szabad ennyire előre szaladni, ha lesz is baj később, annak a megoldása még egy kicsit várathat magára, hiszen sokkal nagyobb rövidtávú probléma van. Szerinte a nők 40 éves munkaviszony utáni általános nyugdíja igazán nagy összegeket húz ki feleslegesen a kasszából. Ahogyan az még többet fog, ha ezt a férfiak számára is elérhetővé teszik.
 
  „Ilyen a világon sehol nincs, hogy teljes nyugdíjat adunk azoknak, akik így, előbb elmehetnek nyugdíjba. Ugyanilyen probléma, hogy a nyugdíjak az elmúlt három évben reálértékben 7 százalékkal nőttek. Ez is egy lehetetlen helyzet. Ez a két dolog azonnali megoldást kíván.”
 
 És a közgazdász professzor természetesen nem a nyugdíjasoktól sajnálja a pénzt. De ha az átlagkeresetek nem nőnek annyival, mint a nyugdíjak, akkor könnyen belátható, hogy előbb-utóbb felborul a rendszer, és akkor mindenkinek rossz lesz. Legutóbb 2009-ben szorult azonnali korrekcióra a nyugdíjrendszer, amikor a válság miatt megszüntették a 13. havi nyugdíjat. Simonovics András szerint az jól látható, hogy a politikusokat csak egy ilyen helyzet kényszeríti arra, hogy ilyen népszerűtlen intézkedéseket bevállaljanak.
 
70? Ugyan!
 
 De szerinte a korhatáremelés sem jó megoldás. Hiszen lehet arról beszélni, hogy valaki csak 70 évesen mehet nyugdíjba, de vannak szakmák, ahol már most is elképzelhetetlen 65 éves munkavállaló. Egy idős buszsofőr reakcióideje korántsem olyan gyors, mint agy fiatalabbé. Ahogyan egy idősebb kőművesnek is inkább a tapasztalata erős, mint a fizikuma. „Azonnal el kell törölni azt a hungarikumot, hogy az általános korhatár előtt senki nem mehet nyugdíjba. Vissza kellene térni egy rugalmas korhatárra, hogy az általános korhatár előtt is nyugdíjba lehessen menni, csak csökkentett ellátással.”
 
B.E.V.Á.N.D.O.R.L.Ó.K
 
  A professzor szerint egy igazán bevált és használható ötlet van a hosszú távú problémákra. Ez azonban a mostani kormánypolitika alapján kizárt.
 
  „A bevándorlást segíteni kell. Anélkül az ország meghal.” Hiszen, ha megfelelő számú és képzettségű bevándorló érkezik Magyarországra, akkor lesz, aki kifizeti a nyugdíjunkat. Ahogyan számos nyugat-európai országban is így tesznek.

Forrás: hir24.hu