Nyugdíj: így lehet több szolgálati ideje

Adategyeztetési eljárás

Nem  mindig magától értetődő, az adategyeztetési eljárás során mely időszakokat lehet  biztosításban töltött időszakokként elismertetni, bizonyos esetekben például a külföldi munka és szakmai gyakorlat is beleszámíthat a magyar szolgálati időbe – írja az ado.hu.

Az egyeztetésre kerülő adatok
 
  Az egyeztetési eljárás során a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részletes kimutatást küld az általa nyilvántartott következő adatokról:
biztosításban töltött időszakok, egyéb szolgálati idő, nő esetén nők negyven év jogosultsági idővel igényelhető nyugellátásához elért jogosultsági idők,
a foglalkoztató adatai,
az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozó nyugdíjjárulék-köteles kereset, jövedelem,
az 1987. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan a foglalkoztató által levont, befizetett nyugdíjjárulék, és
azok a szolgálati időnek minősülő időszakok, amelyek után nem történt járulék-, illetve nyugdíjjárulék-fizetés.
 
   A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tny.) 37.§ (1) és (4) bekezdése szerint szolgálati időnek számít a biztosított biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama, ha erre az időre a nyugdíjjárulék levonása és befizetése megtörtént.
 
   A biztosítással járó jogviszony 1998. január 1-jét megelőző időtartamát az 1997. december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. Ez utóbbi szabály az ún. szerzett jogok védelmét szolgálja, amely az adott korábbi időszak szabályai szerint szolgálati időnek minősülő időszak érvényesítését biztosítja a későbbiekben is, amikor a jogszabály változás miatt ez az időszak már nem lehet szolgálati idő.
 
   Az adategyeztetési eljárás során az életpályánkat túlnyomórészt kitevő biztosítási időkről kapunk kimutatást, lehetőséget kapva arra, hogy a nyilvántartásban nem, vagy nem helyesen szereplő biztosítási időszakok rendezésre kerüljenek.
 
  A biztosítási időkről szóló kimutatás ellenőrzéséhez hasznos segítséget ad a kimutatáson szereplő „Foglalkoztató megnevezése” rovat, ahol az a munkahely vagy jogutódja szerepel, amely a foglalkoztatási adatot szolgáltatta.
 
   Régebbi, esetleg rövid időtartamú munkáltatóinknál segítséget adhat a munkaviszony adatainak ellenőrzéséhez a munkáltató megnevezése.
 
  Ugyancsak megkönnyítheti az azonosítást a kimutatáson megjelölt „alkalmazás minősége” adat, ahol a munkaviszonyban, esetleg közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban való foglalkoztatás kerül rögzítésre.
 
   Mindezek segítségével ellenőrizhetjük a társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő biztosítási jogviszonyaink helyességét.
 
   Ha a kimutatáson szereplő biztosítási jogviszonyok adataival egyetértünk, azokkal kapcsolatban további egyeztetésre nincs szükség.
 
  Ha viszont a biztosítási jogviszony (pl. munkaviszony) időtartama nem helyes, azok korrigálását kezdeményezhetjük.
 
   A korrekcióhoz, csakúgy, mint a szolgálati idő általános esetben való elismerésénél, a rendelkezésünkre álló, a biztosítási jogviszonyt igazoló dokumentumokat be kell mutatni.
 
   Ilyen dokumentum lehet a munkakönyv, a foglalkoztatói igazolás, a munkaszerződés, a munkabér kifizetéséről szóló igazolás, a munkaszerződés módosítása, béremelési értesítő, és azok az igazolások is, amelyből a nyugdíjjárulék köteles jövedelem megállapítható.
 
   Ebbe a dokumentum körbe sorolható az ún. társadalombiztosítási kiskönyv is, azaz az „Igazolvány társadalombiztosítási szolgáltatásokról” elnevezésű irat.
 
  Ezek mellett, az egykorú okiratokon túl a szolgálati idő elismerése, igazolása történhet a munkáltató vagy jogutódja által az eredeti nyilvántartások alapján kiállított igazolással is.
 
  Ebben az esetben az igazoláson szerepelnie kell annak az eredeti munkáltatói nyilvántartás megnevezésének, amelyről az igazolást kiállították, tartalmaznia kell továbbá a szolgálati idő (pl. a munkaviszony) időtartamát, a betöltött munkakör jellegét, és 1998. január 1-jét követő időszaknál a nyugdíjjárulék fizetés tényét.
 
   Ha fenti dokumentumok sem állnak rendelkezésre, végső soron a Tny. 43. § (2) bekezdés c) pontja szerinti lehetőséggel élhetünk, azaz a szolgálati időt egyéb hitelt érdemlő módon bizonyíthatjuk, például nyilatkozattal.
 
   Fontos azonban tudni, hogy bizonyos fajta szolgálati időknél a jogszabály csak meghatározott dokumentumokkal való igazolást tesz lehetővé.
 
   Így például a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X.6.) Korm. rendelet (továbbiakban TnyR) 30.§ (2) bekezdése szerint a bedolgozói jogviszonyban eltöltött időt egykori okirati bizonyíték alapján lehet szolgálati időként figyelembe venni.
 
   A TnyR. 5. számú melléklete itt is eligazítást ad, amikor bedolgozói kiskönyv, vagy munkabér jövedelem igazolás alapján teszi lehetővé az 1998. január 1-jét megelőző bedolgozói jogviszony igazolását.
 
   Bizonyos tevékenységek csak meghatározott időponttól ismerhetők el szolgálati időnek.
 
   Például a TnyR. 31.§-a szerint rendszeres és személyes munkavégzésre irányuló megbízásos jogviszony alapján biztosítottként munkában töltött időt legkorábban 1963. június 1-től lehet – egykori okirati bizonyíték alapján – szolgálati időként elismerni.
 
Külföldi munkavégzés – magyar szolgálati idő
 
   Meghatározott esetekben a külföldön történő munkavégzés magyar biztosításban töltött időnek, így szolgálati időnek minősül.
 
  Egyrészt a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozó, aki után járulékfizetés történt, másrészt a külföldön munkát vállaló, belföldön biztosítottnak minősülő, és úgy nyugdíjjárulékot fizető személy tartozik ebbe a körbe, valamint a tartósan külföldön foglalkoztatott dolgozó, és a külföldön munkát vállaló személy házastársa, ha a külföldi tartózkodásra tekintettel progresszív nyugdíjjárulék fizetését vállalta.
 
Szakmai gyakorlat
 
   A Német Demokratikus Köztársaságban eltöltött szakmai gyakorlat az érintett államok között 1967-ben aláírt munkaerő együttműködési egyezmény alapján zajlott.
 
   Az egyezmény szerint magyar munkavállalók szervezett formában két-három éves, meghosszabbítás esetén ennél hosszabb időtartamra szakmai gyakorlatra utaztak a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol munkaszerződéssel munkaviszonyban álltak.
 
  Ez a munkaviszony társadalombiztosítási szempontból magyar biztosítási időnek, így szolgálati időnek is minősül.
 
   A szakmai gyakorlathoz kötődő munkaviszony nyilvántartása és a munkakönyvben való feltüntetése meghatározott rendben történt, a német munkáltató igazolása alapján.
 
   Az egyezmény alapján 1983. október 31-ig került sor szakmai gyakorlatra.
 
   Ha a fentiekben ismertetett igazolások, illetve nyilvántartás nem áll rendelkezésre a szakmai gyakorlatos munkaviszonyra nézve, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az illetékes munkaügyi igazgatási szervet, illetve az érintett személy adott időben fennálló lakóhelye szerinti levéltárat keresi meg adatkérésével.
 
Adategyeztetési eljárás – külföldön szerzett szolgálati idő
 
   Ha az adategyeztetési eljárással érintett személy (akár a hivatalbóli eljárás, akár a kérelemre induló eljárás keretében) a magyar társadalombiztosítási rendszerben szerzett szolgálati ideje mellett életpályája során külföldön is szerzett biztosítási időt, lehetőség van ezen időszakról történő tájékoztatásra is az eljárás során.
 
  A külföldön szerzett szolgálati idő a kétoldalú szociális biztonsági, szociálpolitikai egyezmények, valamint az Európai Unió szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendelete előírásai alapján van kapcsolatban a magyar szolgálati idővel.
 
  Egyrészt a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükség lehet a külföldi szolgálati idő figyelembe vételére, az időszakok összeszámítására, másrészt egy adott időtartamban a magyar biztosítási idővel egyidejűleg fennálló külföldi biztosítási jogviszony a magyar szolgálati idő figyelembe vehetőségét befolyásolhatja.
 
   Az adategyeztetési eljárás keretében jelezhetjük a külföldön szerzett biztosítási időszakokat, melyekkel kapcsolatban az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv (az Országos
   Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság Nyugdíjfolyósító Igazgatósága) az érintett külföldi biztosítási szervtől adatszolgáltatást kér.
 
  Az eljárás, azonosan a nemzetközi vonatkozású nyugdíjügyekkel, a lakóhely szerinti nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnél is megindítható, onnan továbbításra kerül az illetékes igazgatási szervhez.
 
   A külföldi szerv által közölt adatok tájékoztató levéllel kerülnek az érintett ügyfél számára közlésre.
 
   A tájékoztató levél tartalmazza azt a fontos információt, hogy az adatok a külföldi szerv adatközlésén alapulnak, ha azokkal kapcsolatban az érintett személynek kifogása van, az közvetlenül a külföldi biztosítási szervvel rendezhető.
 
   A külföldi biztosítási időre vonatkozó tájékoztatási lehetőség nagy segítség az egyén számára, mert legkésőbb nyugdíjának igénybevételekor erre az adatra mindenképpen szüksége lesz, és ezt most egy eljárás keretében megismerheti, beszerezheti.
 
   Külföldi szolgálati idővel is kapcsolatos adategyeztetési eljárás során a magyar biztosítási idő és a külföldi fél adatközlése alapján tájékoztató jelleggel közölt biztosítási idő között az a különbség, hogy a magyar egyeztetett biztosítási idő közigazgatási határozatban kerül rögzítésre az ügyfél számára, jogorvoslati lehetőséggel, a külföldi szolgálati idő pedig tájékoztató formájában.

Forrás: ado.hu