Nyugdíjakon, szociális kiadásokon spórol a kormány

Az állam működési kiadásai rendületlenül nőnek

A jövőre 0,9 százalékkal csökkennek az államháztartás GDP-arányos kiadásai, amit a nyugdíjakon, a szociális ellátásokon és az államadósságon spórolna meg a kormány. Az állam működési kiadásai rendületlenül nőnek.

   Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter egy hónapja arról beszélt, hogy a kormány célja a GDP arányos kiadások csökkentése. A cél, hogy a kiadások a GDP 45 százalékára mérséklődjenek néhány éven belül, ebből az idén jövőre 0,9 százalékot léptek meg. Míg tavaly az állam kiadásai a GDP 49,2 százalékára rúgtak, a 2015-ös költségvetés 48,3 százalékos GDP-arányos kiadást jelent.
 
   A 0,9 százalékos GDP arányos kiadáscsökkentés nominálisan 300 milliárdos kiigazításnak felelnek meg változatlan GDP mellett. Most más a helyzet, hisz a kormány szerint az idei 3,2 százalék után 2015-ben 2,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság, így az GDP-arányos kiadások akár a szinten tartással is jelentősen csökkenhetnének.
 
   Ennek ellenére a kormányzati kiadások nemhogy stagnálnak, hanem egyenesen emelkednek, mind a nominálisan, mind bruttó hazai termék arányában, miközben a szociális, gazdasági és államadósság kezelésre szánt kiadások csökkennek. A kormány 2015-ös költségvetés tervezetéből – két évtizede először – kihagyta az azt a táblát, ami az államháztartás funkciónkénti GDP-arányos kiadásainak változását mutatta be. Ugyanakkor mivel a nominális kiadásokat valamint a jövő évi GDP értékét (33 228 milliárd forint) közzétette, így a hiányzó számok könnyedén előállíthatóak voltak. (A kormány szerint az idei nominális GDP 31 601 milliárd forint lesz.)
 
Jövőre még nem lesz reform
 
  Eszerint az állam saját magára jövőre 2633,4 milliárd forintot költ, ami 229 milliárd forintos növekedés a 2014-es tervekhez képest, így az állami kiadások az idei GDP 7,6 százalékáról 2015-ben 7,9 százalékra emelkednek – mindezt 2,5 százalékos GDP növekedés mellett. Az állami működési kiadásokon belül a parlament és a kormány működési kiadásai emelkednek a GDP 2,3 százalékáról 2,5 százalékára, ugyancsak nő a költségvetés pénzügyi szolgáltatási kiadása. A növekvő kiadásokkal párhuzamosan Lázár János már bejelentette az államreformot, eszerint 2016 után már csökkentenék az állam működési kiadásait – ez pedig akár jelentős elbocsátásokkal is járhat.
 
Továbbra sem teljesítjük a NATO-követelményeket
 
  Némi meglepetésre – és a nemzetközi vállalások ellenére – jövőre sem nő a honvédelmi kiadások aránya, továbbra is a GDP 0,7 százalékát költi erre a kormány – amivel a NATO-ban az utolsók között vagyunk. A szeptemberi walesi csúcson Magyarország a kiadások növelését vállalta, ezt Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, ráadásul a Magyar Honvédség 2015-ben új feladatokat vállal – például a balti-államok légterének őrzését.
 
   A NATO elvileg a GDP két százalékára rúgó védelmi kiadásokat vár el tagállamoktól – ám Magyarország csak azt tervezi, hogy 2016-tól fokozatosan emeli ezt a számot a GDP 1,5 százalékára. A védelmi kiadások mindössze 3,8 milliárd forinttal nőnek idénhez képest, így erre a célra 217,3 milliárdot szán a kormány. A védelmi kiadásokhoz hasonlóan GDP-arányosan szinten maradnak a rendvédelmi kiadások, a rendőrség az idei 313,2 milliárd forint után jövőre 326,8 milliárddal gazdálkodhat.
 
Csökken az oktatás, a nyugdíjak súlya
 
  Azt a pénzt, amennyivel többet költ magára a kormány, a csökkenő trend miatt más ágakon kell megspórolni – így csökkenek az államadósság finanszírozására fordított és a jóléti kiadások is. Az államadósság kamatainak fizetésére jövőre 1196 milliárdot szán a kormány, így a GDP arányos kiadás az idei 4 százalékról 3,6 százalékra csökken.
 
  A jóléti kiadásokra 2015-ben 9096,5 milliárd forint jut, így az idei 28,4 százalékkal szemben jövőre már csak a GDP 27,4 százaléka jut erre a célra. Csökken a GDP arányos súlya a kiadásokban az oktatásnak, a társadalombiztosítási ellátásoknak (nyugdíj, családi pótlék, munkanélküli segélyek), de a GDP négy százalékán stagnálnak az egészségügy kiadásai, miközben 2007-ben erre még – az akkor jóval kisebb GDP – 4,6-4,7 százalék jutott.
 
   A 2010-óta regnáló kormány egyik célja az állami tulajdon és befolyás növelése a gazdaságban, ennek ismeretében nem meglepő, hogy az államháztartás gazdasági célú kiadásai 2015-ben is növekednek. Míg idén a GDP 8,4 százaléka ment erre a célra, 2015-ben már 8,7 százalékot szánnak erre – összesen 2901 milliárd forintot. A kiadásnövekedés két területen érhető tetten: a közúti közlekedési kiadások és a mezőgazdasági kiadások, illetve támogatások nőnek 2015-ben.

 
Az államháztartás konszolidált funkcionális kiadásai (milliárd forint)
  2014 terv 2015 terv Változás 2014 GDP százalékában 2015 GDP százalékában
ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK 2404,30 2633,38 229,08 7,6 7,9
Törvényhozás, kormányzat 1644,98 1847,72 202,74 5,2 5,6
Védelem 213,52 217,30 3,779 0,7 0,7
Rendvédelem és közbiztonság 545,80 568,34 22,539 1,7 1,7
JÓLÉTI FUNKCIÓK 8974,94 9096,55 121,61 28,4 27,4
Oktatás 1547,56 1560,16 12,6 4,9 4,7
Egészségügy 1260,55 1339,08 78,526 4,0 4,0
Társadalombiztosítási és jóléti szolgáltatások 5163,00 5151,78 -11,216 16,3 15,5
Lakásügyek, települési és közösségi tevékenységek 500,26 513,54 13,282 1,6 1,5
Szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek 503,56 531,97 28,408 1,6 1,6
Egyéb közösségi és kulturális tevékenységek 43,82 42,15 -1,675 0,1 0,1
GAZDASÁGI FUNKCIÓK 2664,58 2901,22 236,644 8,4 8,7
Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok 10,32 38,94 28,617 0,0 0,1
Mező-, erdő- , hal- és vadgazdálkodás 367,70 454,79 87,089 1,2 1,4
Bányászat és ipar 129,51 149,94 20,427 0,4 0,5
Közlekedési és távközlés 1221,62 1294,17 72,55 3,9 3,9
Egyéb közlekedés és szállítás 553,79 574,99 21,2 1,8 1,7
Környezetvédelem 272,24 321,40 49,16 0,9 1,0
ÁLLAMADÓSSÁG-KEZELÉS 1248,43 1196,02 -52,413 4,0 3,6
FUNKCIÓBA NEM SOROLHATÓ TÉTELEK 245,50 231,02 -14,475 0,8 0,7
ÖSSZES KIADÁS 15537,74 16058,186 520,446 49,2 48,3
Forrás: költségvetési törvény