Nyugdíjasok tízezrei dolgozhatnának ismét

 Velük enyhítenék a munkaerőhiányt

A kormány visszahívná a munka világába a dolgozni hajlandó és erre képes nyugdíjasokat – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a közelmúltban – írja a Világgazdaság.

Ha a kormányzat valóban tenni akar annak érdekében, hogy nyugdíjasok tízezrei jelentkezzenek ismét munkára, emellett a feketén vagy szürkén foglalkoztatott nyugdíjasok jogviszonyait is legalizálná, akkor a következő lépéseket célszerű sürgősen megtennie:

1. Hatályon kívül kell helyeznie a nyugdíjasok közszférában való munkavállalását ellehetetlenítő szabályokat. A közszférában alkalmazandó, a nyugdíjas közszolgák tovább- és visszafoglalkoztatását, valamint az illetmény mellett a nyugdíj felvételét tiltó nyugdíjpolitikát már csak azért is érdemes lenne haladéktalanul hatályon kívül helyezni, mert a közeljövőben várhatóan jogerőre emelkedik az Emberi Jogok Európai Bíróságának ebben a tekintetben nagy valószínűséggel elmarasztaló ítélete.

2. A kormányzatnak a jelenleginél sokkal hatásosabban kell ösztönöznie a munkáltatókat a nyugdíjas munkavállalók alkalmazására. A nyugdíjasok foglalkoztatása esetén a legnagyobb gond egyértelműen az, hogy kevés munkáltató hajlandó idősebb embereket alkalmazni. A nem is különösebben burkolt életkori diszkrimináció mellett a legfőbb gátló ok a munkáltatói ösztönzés gyengeségében keresendő. Jelenleg az 55 év feletti munkavállaló alkalmazása esetén a munkáltató 100 ezer forint bruttó havi bérig a 22 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) felét, 11 százalékot fizeti, e 11 ezer forintos könnyítésen kívül más kedvezménye nincs. Célszerű a szocho-kedvezményt a nyugdíjas teljes bruttó bérére kiterjeszteni, hogy a foglalkoztató érdekelt legyen a magas képzettségű nyugdíjasok alkalmazásában is. Nem lenne ördögtől való a szocho alóli teljes mentesülés sem.

3. Erőteljesebben szükséges ösztönözni a nyugdíjasokat a munkavállalásra. A nyugdíjasnak a keresete után nem kell fizetnie a 3 százalék pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és az 1,5 százalék munkaerőpiaci hozzájárulást. Minden egyéb adót és járulékot meg kell fizetnie. A nyugdíjas munkavállalók a 10 százalék nyugdíjjárulék ellentételezéseként a nyugdíjuk minimális növelésére szereznek jogosultságot (az éves munkabér 2400-ad része az emelés havi mértéke). Sokat lendítene a nyugdíjasok munkavállalási hajlandóságán, ha a nyugdíjjárulék fizetése alól mentesítenék a nyugdíjas bérét, cserébe a nyugdíjas lemondhatna a nyugdíjnövelésre való jogosultságáról. Alternatív megoldásként szóba jöhet a nyugdíjjárulék megfelezése és a nyugdíjnövelés mértékének megduplázása.

4. Fel kell oldani a kereseti korlátozásokat a nők kedvezményes nyugdíjában, a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban részesülő munkavállalók számára. A minimálbér 18-szorosáig terjedő éves összeghatár a speciálisan vagy magasan képzett korhatár előtti ellátottakat nem ösztönzi a munkavállalásra. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban részesülők körében – miután ők e munkájuk révén nem nyugdíjnövelésre, hanem plusz szolgálati időre szereznek jogosultságot – különös ösztönzőerővel hatna, ha a munkavégzéssel szerezhető plusz szolgálati időhöz egy nagyító szorzót (például 1,2) rendelnének.

5. Enyhíteni célszerű a vállalkozó nyugdíjasra vonatkozó rendelkezéseket. Jelenleg a törvény értelmében kiegészítő tevékenységet folytat a saját jogú nyugdíjas egyéni vagy társas vállalkozó. Neki is fizetnie kell a 10 százalék nyugdíjjárulékot. Célszerű lenne a nyugdíjjárulék fizetését elengedni vagy mérsékelni a nyugdíjnövelésre való jogról történő lemondás mellett e kategóriában is. Más alternatívaként minden nyugdíjas vállalkozót a törvény erejénél fogva főállásúnak nem minősülő katás vállalkozónak lehetne minősíteni, aki 25 ezer forint tételes adó fizetésével eleget tesz a közteherviselési kötelezettségének, tudomásul véve, hogy cserébe nem minősül biztosítottnak, és így a nyugdíjnövelésre sem szerezhet jogosultságot.

Ha a kormányzat a vázolt lehetőségek erőterében gyorsan dönt, valóban enyhülhet a munkaerőhiány egy sor magas képzettséget és tapasztalatot igénylő szakmában a nyugdíjasok munkavállalási kedvének és a munkáltatók nyugdíjas-alkalmazási kedvének lényegi növelése következtében.

Forrás: Világgazdaság