Nyugdíjba menne? Nehezebb lehet, mint hinné!

Az elektronika nagyon jó, de időnként jobb elkerülni

Nem is hallottunk olyan esetről, hogy valaki könnyen, gyorsan nyugdíjba tudott volna menni. Összegyűjtöttük, mikre érdemes figyelni, és mit érdemes megtenni ennek a folyamatnak a zökkenőmentesebb végrehajtásához – írja az azenpenzem.hu.

A nyugdíjba vonulás előkészítése során korábban a legnagyobb nehézséget a hiányos, téves adatok javítása, a hiányzók pótlása jelentette. Egyik olvasónk akkoriban arról számolt be, hogy éppen ilyesmik miatt egy évnél is hosszabb ideig tartott, míg a korhatár tényleges betöltése után valóban el tudott menni nyugdíjba.

A most hatályos törvény előírta az 1955-1959. között születettek esetében 2016 végéig az adategyeztetési folyamat hivatalból megindítását. Több kérdés kaptunk arról, hogy mi a helyzet azokkal, akik ebbe a korosztályba tartoznak, de a mai napig sem kaptak értesítést az adategyeztetésről. Az Államkincstár (ma már oda tartoznak a nyugdíjügyek is) tájékoztatása szerint 2018. december 31-ig ennek a korosztálynak tagjai részére újra kell indítani az eljárásokat a lezárás utáni jogszerzésükről. Egyúttal azokkal is le kell folytatni az adategyeztetést, akik az előző körből kimaradtak.
 

Fontos tudni, hogy az eljárás kérelemre is elindítható, de ez kizárólag elektronikus úton lehetséges. A kérelmet az ügyfélkapu regisztrációval rendelkező magánszemélyek az erre a célra rendszeresített, letölthető nyomtatvány felhasználásával nyújthatják be. Úgy véljük, mindenkinek saját jól felfogott érdeke, hogy az egyeztetést hajtsa végre, ezzel ugyanis későbbi nyugdíjba vonulását segítheti elő. A hiányzó adatok pótlása, a rosszak kiigazítása annál könnyebb, minél kevesebb idő telt el. Sok rémtörténetet hallottunk bejelentés hiányáról, könyvelői tévedésekről. Például a dolgozót véletlenül az egyik cég helyett egy másiknál tüntették fel alkalmazottként. Az érintett éppen a végelszámolás befejeződése előtt „csípte” el azt az ügyvezetőt, aki hajlandó volt elzarándokolni a nyugdíjhatósághoz, hogy igazolja a munkaviszonyát (tény azonban, hogy sajnos, nem minden történet végződik ilyen kedvezően).

Az elektronika nagyon jó, de időnként jobb elkerülni

Az Ügyfélkaput és az általa elérhető szolgáltatásokat nagyon jónak és hasznosnak tartjuk, de nem szabad az elektronikát túlbecsülni (lásd a táblázatunkban leírtakat).

Tanácsok a zökkenőmentesebb nyugdíjeljáráshoz

Megnevezés

Megjegyzés/elérhetőség

Előkészítés

Nagyon fontos az adategyeztetés lefolytatása, ehhez itt érdemes regisztrálni

Biztosítotti jogviszony

Célszerű folyamatosan ellenőrizni, bejelentette-e alkalmazottként a munkáltatója – ez a TAJ-szám alapján itt tehető meg

Adategyeztetési hiánypótlás

A felsőoktatási intézmény, katonaság minden esetben külön igazolandó, sokszor csak a munkakönyvvel (ez a 1992 július 1. előtt időszakban volt használatos, akkor megszűnt) bizonyítható a foglalkoztatás. NAGYON FONTOS: felesleges az iratok szkennelt változatának elektronikus feltöltésével bíbelődni (postán elküldeni pedig az elvesztés nagy esélye miatt TILOS), végsősoron ugyanis csak a személyesen bemutatott dokumentumokat fogadják el, célszerű ezt okmányirodában megtenni (ezek listája itt található meg)

Nők 40

A legfontosabb a jogosultsági idő megállapítása (a szabályokról itt tájékozódhat). Azt, hogy az eljárással kapcsolatban mi a célszerűen követendő magatartás, a cikkben részletezzük

Folyamatban levő nyugdíjazás

Mindenki saját ügyintézőt kap, csak nála érdemes tájékozódni, a központi rendszer (amihez minden adminisztrátor hozzáfér) a hozzánk érkezett jelzések szerint rendre nem működik

 A nők kedvezményes nyugdíja (a „nők 40”) – mint azt több hozzánk elküldött történetből látjuk – több ügyintézési csapdát is rejthet. Magát a nyugdíjazást könnyedén lehet kezdeményezni az Ügyfélkapu rendszerén keresztül. Mi azonban a tapasztalatok alapján ezt inkább nem ajánljuk senkinek. Így ugyanis kimarad egy alapvetően fontos mozzanat: a jogosultsági időről szóló határozat. Ez pedig nyilvánvalóan elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban nyugállományba vonulhasson valaki. Az elektronikus rendszerben kötelező megadni az utolsó munkában töltött napot (enélkül nem lehet továbblépni), ez azonban nem feltétlenül egyezik azzal, amit a hatóság elfogadhatónak tart. Innen kezdve könnyen „hurokba” került a folyamat. Nyilvánvaló, vagy legalábbis annak kellene lennie, hogy senki sem lép ki addig, amíg nem tudja biztosan, hogy elmehet nyugdíjba – ha viszont nincs a kilépésről igazolás, a kérelmet alapból el is utasíthatják.

Az egyik történet szerint 42 éven keresztül tanított valaki ugyanabban az iskolában, és a munkáltatója jelezte, hogy éljen a nők 40 lehetőségével. Ő bár tűnődött rajta, végül nem az elektronikus ügyintézést választotta (mint kiderült, szerencsére). A kiküldött határozatban számára mindössze 37 évet állapítottak meg jogosultsági időnek. Némi utánjárással neki sikerült bizonyítania azt, aminek önmagában is egyértelműnek kellett volna lenni. Vagyis: 42 évet tanított ugyanott, közalkalmazottként.

Forrás: azenpenzem.hu