Odacsapnak a nyugdíjspórolásnak?

Alaposan belenyúlnak a pénztári szabályozásba

Indul a részletes vitája a parlament előtt annak a törvénymódosításnak, amely nem csekély változásokat hozhat az önkéntes pénztárak életében. A legfontosabb az, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknak kötelező lesz járadékot szolgáltatniuk. Innen pedig – aggódnak sokan – csak egy lépés lehet az egyösszegű kifizetések tilalma. Ahogy az megvalósult a magánnyugdíjpénztárak esetében – írja az azenpenzem.hu.


   A nemzetgazdasági tárca törvénymódosítással kezdeményezte, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknak (önyp.) kötelező legyen járadékot szolgáltatniuk. (Ez alól csak az ezer főnél kisebb létszámúak mentesülhetnének.) A kasszák ennek az előírásnak elsősorban határozott tartamú biztos (banktechnikai) járadékkal, vagy évente újraszámított, az elért hozamokat és költségeket figyelembe vevő ütemezett pénzkivonással tehetnek eleget. A módosítás indoklásában szükségesnek tartották hangsúlyozni, hogy a tagnak a járadékfolyósítás, illetve az ütemezett pénzkivonás időtartama alatt bekövetkezett halála esetében a pénztár által még nem folyósított összeg örökölhető marad.

   A ma részletes vitára kerülő javaslatban – a teljes szöveget itt találja – is szerepel (az eddig hatályos szabályozással egyező módon), hogy a tag maga választhatja ki, hogy egy összegben vagy járadék formájában veszi igénybe a nyugdíjszolgáltatást. A módosítás ezzel együtt érzékelhetően riadalmat keltett. Talán nem teljesen véletlenül.

Neuralgikus pont a járadékszolgáltatás


   A jegybank igazgatója ugyanis az idén ősszel tartott pénztár-konferencián kifejtette: kívánatos lenne, ha a pénztári megtakarításokhoz csak életjáradék formájában juthatnának hozzá a tagok. A tagok pedig a tapasztalatok szerint egyértelműen az egyösszegű kifizetés mellett teszik le a voksukat. Az MNB adatai alapján kiszámoltuk, hogy az idei első félévben a kifizetések nem egészen négy százalékát igényelték járadékként az érintettek. A jegybanki szakember szerint viszont veszélyes, hogy ezzel valaki túl gyorsan elköltheti a megtakarítását.

   Az utóbbi években pedig valahogy mindenki félni kezd akkor, amikor a kormányzat (vagy akár a felügyeleti hatóság) aggódni kezd a helyzete miatt. Sokakba beleégett, hogy a magánnyugdíjpénztári (manyup) „államosítást” is a tagok érdekével magyarázták. Ráadásul éppen a járadék a magánkasszák neuralgikus pontja. A jogalkotóknak sikerült egy csiki-csuki helyzetet létrehozniuk. Járadékot akkor szolgáltathatnak a pénztárak, ha százmillió forintos tartalékot képeznek. Egy olyan tevékenységre, aminek gyakorlatilag nincs kockázata. A törvény szerint ugyanis a manyupok olyan típusú járadékot adhatnak, ami csak a pénztártag saját, hozamokkal növelt megtakarításait fizeti ki részletekben. A biztosítótól vett járadék (ez egyébként az önkéntes kasszáknak is járható út) is lehetetlenné vált. (Erről részletesen itt írtunk.)

   Nyár óta nem sok történt az ügyben. Pedig több pénztár szinte jajkiáltásként kérte a gyors döntést. Érdeklődésünkre egyelőre annyit sikerült megtudni, hogy „folynak az egyeztetések”. A pénztárak és az MNB között is. A Pénztárszövetség azzal büszkélkedett, hogy a jegybankkal közös munkacsoportot állítottak fel, de ennek célját pontosabban nem határozták meg. Addig pedig, amíg nem történik semmi, a nyugdíjkorhatárt elérők hiába tartottak eddig ki a manyup-rendszer mellett, most kényszerűen mégis visszalépnek a tb-be. Hacsak nem tudják nélkülözni a pénztárban tartott megtakarítást.   

Vége az egyéni befizetés előnyben részesítésének


   A törvénymódosításban nem a járadékkal kapcsolatos pont az egyetlen érdekesség. Az új szabályozásban gyakorlatilag teljesen összemossák az egészség- és az önsegélyező pénztárakat. Mindkét pénztártípus – amennyiben erről az alapszabályban rendelkeznek – nyújthatja a most még a másikra vonatkozó szolgáltatási palettát. Ebből az is következik (amiről a törvényben külön rendelkeznek is), hogy a nyugdíjpénztárak kivételével nem pusztán azonos típusú pénztárak egyesülhetnek.

   Véget vetnének a jogalkotók annak a gyakorlatnak, hogy a pénztárak kedvezőbb díjakkal csábítsák az egyénileg takarékoskodókat (ez az egészségpénztáraknál bukkan fel, de információink szerint felmerült önyp. esetében is).  A javaslat szerint ugyanis a jövőben az alapszabály nem tartalmazhat eltérő tagdíjfelosztási arányt annak alapján, hogy a tagdíj a tag vagy hozzájárulásként a munkáltató fizeti. (Megjegyezzük, érdekes módon a kormányzatot az nem zavarja, hogy például a bérlet ára a cafeteriában magasabb, mint ha azt valaki maga veszi meg – az egyenlőség jegyében pedig ez sem lehetne így.)

   Látszólag kedvező és a tagok terheit csökkentő lépésként a törvénymódosítás az egészségpénztárakra is bevezeti az önkéntes nyugdíjpénztáraknál már évek óta alkalmazott költségmaximumot. Ez az önyp. szektor hat százalékával szemben 10 százalék. Ez azt jelenti, hogy az egészségpénztári befizetések legalább 90 százalékának a tagok egyéni számlájára kell kerülnie. Kicsit mintha elkésett volna a dolog, hiszen nagyon régen volt, hogy ennél magasabb elvonást alkalmaztak a pénztárak. Jelenleg az átlagos költségszint még a nyolc százalékot sem éri el.

 

Forrás: azenpenzem.hu