Olcsóbb a készpénz az utalványnál

 Az adminisztráció is egyszerűbb

Nem feltétlenül kell leírni a hagyományos cafeteriajuttatásokat a kedvezményes készpénz megjelenésével: az adócsökkentés miatt versenyképesek maradtak ezek is – írja a Világgazdaság.

Itt az idő választani – lázasan dolgozzák át cafeteriaszabályzataikat a vállalkozások a januári változások nyomán. Előnyben van a készpénz, ez léphet ugyanis a megszokott juttatási forma helyébe – ugyanúgy szoríthatja ki a valamivel nagyobb adót a nyakába kapó Erzsébet-utalványt, ahogyan négy éve az váltotta fel az étkezési jegyeket.

A munkáltatók egy nagy része – a kis- és közepes vállalkozások többsége – továbbra is egyszerűen intézi el a béren kívüli juttatásokat: minden dolgozónak egységesen bizonyos összegű étkezési jegyet juttatott a múltban, ezt váltotta fel a kedvezményrendszer változásával az Erzsébet-utalvány, aminek a helyére most bejöhet a készpénz.

Utóbbit az idén havi 8333 forint értékben a korábban megszokotthoz hasonló (annál valamivel kisebb, 34,22 százalékos) adóval lehet átutalni. Ráadásul az adminisztráció is egyszerűbb, nem kell igényelni a jegyeket, majd szétosztani őket, és aláíratni az átvételt, elég a fizetéssel együtt odaadni a pénzt – vagyis könnyű lesz a váltás.

A szakértők szerint azonban az idén több okból is érdemes gondolkodni a szofisztikáltabb megoldásokon. Egyrészt a feszített munkaerőpiaci helyzetben számítani fog, hogy egy-egy vállalkozás milyen juttatásokkal ösztönzi dolgozóit – másrészt a cafeteriában is meg lehet találni az olcsóbb megoldásokat. A hagyományos juttatásokat – az utalványok mellett a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás és az önkéntes pénztári befizetések voltak ilyenek – január óta általánosságban magasabb adó terheli, ezért a váltáson mindenütt érdemes elgondolkodni.

Igaz: a teher a járulékcsökkentés és egy technikai módosítás következményeként nem emelkedett annyival, hogy az óriási megterhelést jelentene az elmúlt évihez képest. A nem kedvezményes adó is 43,66 százalékos lett. (Két éve még 51,17, tavaly 49,98 százalékos volt.)
Az idén éppen a kedvezményes és nem kedvezményes adókulcsok egymáshoz közelítő mértéke miatt is előtérbe kerülhetnek a tehermentesen adható juttatások, ezeknél ugyanis látványosabb a megtakarítás.

A cafeteriát adó cégek évente átlagosan mintegy 300 ezer forintot fordítanak a felmérések szerint ilyen juttatásokra – ez havi 25 ezer forintos keretet jelent. Ha a munkavállalónak sikerül ezt adómentes juttatásokra felhasználnia, akkor – értelemszerűen – az egész összeget nettóban megkapja. Amennyiben készpénzt kér, és mellé SZÉP-kártyát választ (vagyis a kisebb adóteherrel rendelkező juttatásokkal használja ki a keretet), akkor 18 600 forinthoz jut. A nagyobb terhű régebbi elemekkel havonta 17 300 forint értékű juttatás vehető fel a 25 ezer forintos költségből.

Probléma persze, hogy az adómentes juttatásokat nem mindenki tudja feltétlenül igénybe venni: a munkába járást például kilométerenként 15 forinttal akkor támogathatja a cég adómentesen, ha dolgozója más településen él (és kötelező ilyen térítést adnia, ha a foglalkoztatott gyermeke óvodába vagy bölcsődébe jár).

Hasonlóan élethelyzetfüggő az óvodai-bölcsődei költségek kifizetése (ez is korlátlanul és adómentesen adható juttatás), ahogyan nem mindenki vesz igénybe sporttámogatást sem, pedig a munkáltató az idén már nemcsak meccsjegyeket vehet adómentesen, hanem megállapodhat egy-egy edzőteremmel vagy uszodával is a belépők kifizetéséről.

Korlátozottan vehető igénybe a lakhatási támogatás is: itt valóban a munka miatt sokat utazók vagy költözők segíthetők (a szabályok az új munkavállalókra szólnak), és a támogatás is fokozatosan csökken az évek alatt. A lakáscélú támogatás (ötévente ötmillió – vagyis havonta maximum 83 333 – forint, de legfeljebb a költségek 30 százaléka) leginkább azoknak éri meg, akik megfelelő számlákkal tudják igazolni a kiadásokat, ami nem minden korszerűsítésnél egyszerű. Ez a támogatás inkább a lakáshitelt fizetőket segíti, már csak azért is, mert a bankok az ehhez kapcsolt viszonylag bonyolult ügyintézést általában magukra vállalják.

Forrás: Világgazdaság