Oligarcha-államról ír Ángyán leleplező könyvében

Az állami földek Fidesz-közelbe juttatása professzionális módszerekkel, a tárcákhoz beültetett oligarcha családtagok segítségével történik –egyebek mellett ez olvasható A magyar föld sorsa című, nemrég megjelent, Ángyán József nevével fémjelzett, agrárszakemberek által írt könyvben.

 .

 .

Ángyán a fejét fogja. Akkor sem volt már elégedett, amikor a parlamentben ült
Ángyán a fejét fogja. Akkor sem volt már elégedett, amikor a parlamentben ült
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság

A tanulmánykötet felidézi, hogy a Fidesz 2010-ben még a családi gazdaságok előnyben részesítésének ígéretével startolt, ehhez képest mára gyakorlattá vált a birtokkoncentráció felpörgetése, illetve Fidesz-közeli óriásbirtokok kialakítása kormányzati segédlettel, igen gyakran a helyben élő családi gazdálkodók kisemmizése árán. A folyamatot feltáró dokumentumkötet bevezető tanulmányában Andrásfalvy Bertalan, az Antall-kormány egykori minisztere azt írja: sem történeti, sem jelenkori adatok nem igazolják, hogy a nagybirtok a magyar viszonyok között hatékony lenne, a gépesített agrárnagyüzemek például területegységenként csupán negyedannyi embert tartanak el, mint a kis családi gazdaságok. Ennek ellenére, és az Orbán-kormány összes fogadkozása dacára, Magyarországon az összes földterület alig 10 százaléka jut a gazdálkodók 92 százalékát kitevő családi gazdaságoknak, és a nagyüzemek (az összes gazdálkodó 8 százaléka) használják a földvagyon kilenctizedét. Andrásfalvy szerint a történelem során már többször végigmentünk a birtokkoncentráció most látható útján, és az eredmény mindig hasonló lett: legutóbb, a XIX–XX. század fordulóján tömeges nincstelenség és kivándorlás, a vidék népességmegtartó erejének drasztikus visszaesése.

Ángyán József, aki egy ideig a második Orbán-kormány vidékfejlesztési államtitkára volt, a Fidesz birtokpolitikáját elemző fejezetben úgy fogalmaz: a rendszerváltás óta követhető, hogy az állam fokozatosan átáll a tőke oldalára a helyi közösségek érdekeivel szemben. Ez a tendencia mára felgyorsult: a korrupciónak olyan új szintje jött létre, „amelyben már nem az állami hivatalnokot vagy a döntéshozót kell megvásárolni, hanem az adott, maffiacsalád-szerűen működő érdekcsoport a saját emberét helyezi törvényhozási vagy kormányzati döntési pozícióba, akinek az a feladata, hogy intézze a család ügyeit”.

 

Ángyán nemcsak azt a mára közszájon forgó állítást szerepelteti a kötetben, hogy egy 70-80 tagú kormányzatból a miniszterelnök legfeljebb 8-10 tagot nevezhet meg –a többit az oligarchák delegálják –, hanem a pénzkiszervezés ellenőrzési mechanizmusára is rámutat. „Ahol nagyobb megrabolható közkasszák, illetve nagy, még széthordható közvagyontömeg van, oda a saját ember mellé a titkosszolgálatoknál szokásos tartótisztet is helyeznek. Ő az, aki a kapcsolatot tartja a keresztapával, hozza az utasításokat, nem egyszer a kész rendelet- vagy törvénytervezeteket, és viszi az információkat. Amíg egy normálisan működő állam esetében a kormányzati intézmények működtetnek hálózati struktúrákat, addig a rablóbandák fogságába került állam esetében a maffiahálózatok működtetik a kormányzati intézményeket.

Ángyán József szerint a jelenlegi rendszerben a magánvagyonok gyarapításának legegyszerűbb módja a földalapú és fejlesztési támogatások megszerzése – ez áll az állami földbérletekkel folytatott kormányzati manipuláció mögött. Ángyán számításai alapján a hat legnagyobb agrárnagytőkés 2011-ben hektáronként több mint 200 ezer forintot kapott támogatásként, miközben egy átlagos családi gazdálkodó egy hektárra 57 ezer forintos támogatással számolhatott. Az Orbán-kabinet volt agrárállamtitkára tanulmányában azt is rögzíti: ebben a tekintetben nincs semmi különbség a Medgyessy–Gyurcsány-kormány és Orbánék tényleges földpolitikája között.

Az egyetlen eltérés az: Orbán Viktor egészen mást ígért a vidéki választóknak.