Orbán fokozta a konfliktust

A kormány és Vida Ildikó adóhatósági elnök is lépéseket tehetne a kitiltási botrányban, ha valóban bizonyítékokat akarna – derült ki André Goodfriend újabb, ezúttal Schiffer Andrásnak adott tájékoztatásából. Ehelyett azonban a magyar fél rágalmazási perrel fokozza az amerikai-magyar diplomáciai konfliktust.

 .

 

Válaszolt Schiffer András levelére André Goodfriend amerikai ügyvivő. Az LMP társelnöke november óta várta az Egyesült Államok amerikai ügyvivőjének válaszát, amit, miután tegnap megkapott, a Facebook-oldalán meg is osztott. A politikus előzőleg felhívta Goodfriend figyelmét arra, hogy a nagykövetség nyilatkozata szerint a beutazási korlátozás alapjául szolgáló korrupció kivizsgálása a magyar hatóságok feladata lenne. A hatóságok viszont azt állítják, nem rendelkeznek információkkal az ügyről, az amerikai féltől várják a bizonyítékokat. Schiffer arra kérte Goodfriendet, tájékoztassa: a kitiltott személyekkel kapcsolatban felmerült-e bűncselekmény gyanúja, bűncselekmény elkövetésére történő előkészület, szervezett bűnözői csoportban vagy bűnszervezetben való részvétel, továbbá ha felmerült, akkor a két állam között érvényes megállapodás szerint átadták-e az érintettek személyes adatait, valamint az eset körülményeinek leírását a magyar félnek.

Goodfriend válasza szerint a beutazási tilalmak megvonása egy adminisztratív cselekmény az amerikai külügyminisztérium részéről, nem büntetőjogi eset. A döntés alapjául szolgáló 7750-es elnöki proklamáció nem bírósági végzés. Megismételte: ahhoz, hogy dokumentált legyen az Amerikába történő beutazással kapcsolatos összes cselekmény, az érintett személynek vízumért kell folyamodnia és meghallgatása során az ügyintéző áttekinti a körülményeket. Goodfriend arra is felhívta a figyelmet, hogy azon információk jelentős része, mely alapján a beutazást megtagadták, “a magyar kormány számára egy ideje elérhetőek”. Ha ezek alapján a kormány arra jut, hogy bűncselekményt kell kivizsgálni, a kölcsönös jogi segítségnyújtási szerződés (MLTA) alapján konkrét információt igényelhet a kitiltást megalapozó információkról.

Goodfriend megerősítette, ha a magyar kormány akarna, pontos információkhoz juthatna FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Goodfriend megerősítette, ha a magyar kormány akarna, pontos információkhoz juthatna FOTÓ: VAJDA JÓZSEF

Eszerint csak a magyar kormányon és Vida Ildikón múlik, hogy megismerheti-e a közvélemény, miért nem engedik be Amerikába a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnökét és öt társát. Megírtuk: a kabinet október elején, de legkésőbb Vida nyilvános színvallását követően utasíthatta volna a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), miután az idevágó törvény felhatalmazást ad, hogy vizsgálja át a NAV, illetve annak korrupciós gyanúba keveredett vezetőinek működését. Ezt azonban nem tette meg a kabinet, a Kehi pedig hivatalból nem indított vizsgálatot. De az Alkotmányvédelmi Hivatalnak is lépnie kellene – legkésőbb azóta, hogy Vida jelezte személyes érintettségét -, újbóli nemzetbiztonsági átvilágításnak alávetve a NAV-elnököt. De a Vida munkáltatói jogait gyakoroló nemzetgazdasági miniszter, Varga Mihály sem indított eljárást, sőt, még azt is megakadályozta a Fidesz, hogy megalakuljon a NAV-ügyet vizsgáló parlamenti bizottság. Azt pedig már az érintettek amerikai beutazási engedélyeinek megvonásakor, október 6-án jelezte az Egyesült Államok: nemzetközi jogsegély keretein belül azonnal átadja a bizonyítékait a magyar hatóságoknak, ám eljárás nélkül erre saját törvényei értelmében nincs lehetőség. Ennek ellenére Polt Péter legfőbb ügyész kétszer is csupán baráti segítségként kért információkat amerikai kollégájától, s csak a múlt héten – feltehetőleg egy magánszemély feljelentése nyomán indult nyomozás következményeként – adta hírül: mégis jogsegélykérelemmel élt.

Magyarán a magyar kormány egyszerűen nem akarja érdemben vizsgálni az egész ügyet, miközben Orbán arra szólította fel Vidát, hogy perelje be Goodfriendet rágalmazásért. A parlamentben a kormányfő azt is hozzátette, leváltja az adóhatósági elnököt, ha nem tesz feljelentést. Vida még a múlt héten eleget tett a kormányfő kérésének, azóta nyomozás is indult a rágalmazási ügyben, egyelőre ismeretlen tettes ellen.

Kiderült az is: még a múlt héten telefonon hívta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Victoria Nuland, az amerikai külügyminisztérium Kelet- és Közép-Európáért felelős államtitkára, aki azt kérdezte, miért kényszerítette Orbán a NAV-elnököt arra, hogy jelentse fel Goodfriend ügyvivőt. Mindezt a 444.hu tudta meg; kérdéseikre a külügyminisztériumban úgy reagálták, hogy ők továbbra is azt várják, az Egyesült Államok támassza alá tényekkel a kitiltási ügyben megfogalmazott vádjait, Vida pedig csak jogi úton tudja tisztázni az ügyet (a rágalmazási perrel éppen nem – a szerk.). Közölték: Szijjártó jelezte Nulandnak, hogy ha egy amerikai vállalat jogsértést lát, azonnal feljelentést tehet. Mindebből következik: nemcsak a súlyos korrupciós vádak eltussolásában, de az amerikai-magyar konfliktus továbbélezésében is ludas a kabinet.

Eközben az amerikai szenátus megszavazta John Kerry külügyminiszter helyettesének Tony Blinkent, aki vélhetően hoz otthonról némi érdeklődést Magyarország iránt. Édesapja, Donald M. Blinken a Horn-kormány idején, 1994-97 között volt budapesti nagykövet, felesége, Vera Blinken pedig Budapesten született és 1950-ben emigrált. A házaspár 2009-ben megjelent visszaemlékezése szerint nem voltak éppen jó véleménnyel Orbán Viktorról. Könyvükben ugyanis bírálták az első Orbán-kormányt – többek között – épp a kormányzati átláthatóság és elszámoltathatóság csökkenése miatt. Még kedden az új budapesti nagykövet, Colleen Bell is letette esküjét, így már biztos, hogy januárban Magyarországra érkezik. Érdekesség, hogy Bellt nem Kerry külügyminiszter, “csak” egy helyettese eskette fel, míg az előző nagykövetet, Eleni Tsakopoulos Kounalakist annak idején maga Hillary Clinton akkori külügyminiszter.

 

 Használják Magyarországot
 

Az orosz köztelevízió egyik politikai műsorában Magyarországot az EU bomlasztására felhasználható szövetségesének nevezte egy politikai elemző – írta a hvg.hu. A portál beszámolója szerint Jurij Szolozobov politológus Az idő majd megmutatja című műsorban kapott szót és arról kezdett beszélni, hogy a szankciók és a vízumháború veszélyesek, mert ha Oroszország egyoldalúan nekimegy az uniónak, akkor olyan választ kap, hogy az fájni fog. Ehelyett inkább az EU belső egységének megbontására kell törekedni, amelyhez már vannak is szövetségeseik Kelet-Európában, mondta Szolozobov, példaként Magyarországot és Szerbiát említve. A műsorvezető közbevetette, “hogy az EU megértse hogy hatástalanok a szankciók”, mire Szolozobov azzal folytatta: “a szakciókat csak konszenzussal lehessen megszavazni, arra kell törekedni, hogy megfosszuk az EU-t ettől a konszenzustól, már érik ez a szétmorzsolódás, csak segíteni kell ezen, azzal, hogy aktívak vagyunk ott (vagyis Kelet-Európában).”

Civileket vegzálnak a műveleti területen

A jelenlegi nemzetközi helyzetben Magyarország valóban több szempontból is műveleti területnek számíthat – mondta Molnár Zsolt. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke egy tegnapi háttérbeszélgetésen kifejtette: az orosz-ukrán háború miatt Magyarország geopolitikai helyzete felértékelődött, ütközőzónák, térségek – ezzel együtt titkosszolgálatok – találkozóhelye lehet. Egy jó ideje az Egyesült Államok is háborúnak értékeli az orosz-ukrán konfliktust, de az is igaz, hogy számukra most más tényezők miatt is fontossá vált Magyarország – tette hozzá Molnár, megjegyezve: az amerikaiaknak minden olyan hely műveleti terület lehet, ahol úgy vélik, sérülnek az érdekeik.

Nem erre gondolt azonban Orbán, amikor azt nyilatkozta: nincs rendjén, hogy “nyilvános előadásokból kell tudomást szereznie kormányoknak arról, hogy akcióterveket hajtanak végre nemzetközi pénzből oly módon, hogy nyomás alá próbálják helyezni ezeket a kormányokat a saját országuk területén szervezett civil társadalmi akciókkal”. A kormányfő Sarah Sewall amerikai külügyi államtitkár december 9-i beszédére utalt, amely szerint “tudatában vagyunk ezen fenyegetéseknek, és külképviseleteink Kelet- és Közép-Európa két tucat országában akcióterveket vázolnak fel, hogy támogassák a fogadó országok antikorrupciós harcát, és reformjait, és együtt is működjenek velük. A korrupció nemcsak az amerikai értékekkel száll szembe, hanem az amerikai érdekekkel is. Kezeletlenül a korrupció messzi országokból is súlyosan kihathat az amerikai belbiztonságra”. A magyar külügyminiszter emiatt bekérette Goodfriendet, ahol az ügyvivőnek elmondták, nem tartanák helyesnek, ha “egy ország azért támogatna civil szervezeteket, hogy azok nyomást gyakoroljanak bármilyen ügyben egy másik ország demokratikusan megválasztott kormányára”. Orbán ugyanis a Bloombergnek adott interjúja tanúsága szerint Sewall beszédére reagálva regisztráltatná a civil szervezeteket, méghozzá egy téves amerikai példával igazolva ennek szükségességét.