Orbán (ismét) szemben Európával

Kívül rekedt Európán Orbán Viktor, amikor a párizsi szolidaritási menet résztvevőjeként kikelt a bevándorlók és a “gazdasági bevándorlás” ellen – méghozzá a magyarok egységes álláspontjaként közvetítve szélsőjobboldali eszméit. Valójában hazánkat sem a bevándorlás, sem annak bármiféle gazdaság kára nem fenyegeti, sőt, a kormányfő által “féltett” európai államoknak is csak hasznot hajtottak a bevándorlók, köztük több százezer magyar munkavállaló.

 .

 

Nem kommentálom egyetlen miniszterelnök nyilatkozatát sem, de az Európai Bizottság migrációval kapcsolatos álláspontja teljesen egyértelmű – jelentette ki a testület szóvivője tegnap, amikor idézték neki Orbán Viktor párizsi kijelentéseit arról, hogy a gazdasági bevándorlásnak semmi haszna, csak bajt okoz, s Európának bevándorlásellenes politikát kellene magáévá tennie.

Megírtuk, Orbán szerint a gazdasági bevándorlás rossz, ezért a hazájukat gazdasági okokból otthagyóknak Magyarország nem tud menedéket nyújtani. A miniszterelnök erről a köztévé tudósítójának beszélt még vasárnap Párizsban, éppen a Charlie Hebdo elleni merénylet áldozatai előtt tisztelgő menet résztvevőjeként. A kormányfő úgy fogalmazott: abban reménykedik, a mostani események higgadt, nyugodt elemzése abba az irányba viszi majd el az európai vezetőket és Brüsszelt is, hogy egy szigorú, a bevándorlást korlátozni akaró politika nyerjen polgárjogot Európában. “A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont” – állította. Azt is mondta, nyilvánvaló, hogy vannak országok és Magyarország is ezek közé tartozik, amelyek eddig is azt gondolták a bevándorlásról, hogy az rossz dolog. Úgy vélte, hogy a valóban politikai okokból, életüket mentve elmenekülőknek “meg kell adni, ami jár, mármint menedéket”, de a gazdasági okból hazájukat otthagyók számára nem tudunk ilyen menedéket nyújtani. Arról is beszélt, hogy Magyarországon az európai állapotokhoz képest csekély számban élnek “tőlünk különböző kulturális háttérrel rendelkező emberek”, de ők megtalálták a számításukat és általában beilleszkedtek. A most velünk együtt élő kisebbségekkel nincsen probléma és a számuk sem növekszik úgy, hogy “az fejfájást okozzon” – jelentette ki, hozzátéve: “ugyanakkor nagyon határozottan világossá kell tenni, hogy mi nem fogjuk megengedni, legalábbis amíg én vagyok a miniszterelnök addig biztosan nem, és amíg ez a kormány van, addig biztosan nem fog megtörténni, hogy a bevándorlók célpontjává váljon Magyarország”. Hangoztatta: “nem akarunk tőlünk különböző, kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező jelentős kisebbséget látni magunk között, Magyarországot szeretnénk Magyarországként megtartani”.

Orbánt követve több kormánypárti politikus is bevándorlóellenes kijelentéseket tett. A magyar kormány álláspontja az, hogy munkaerőpótlás céljából lehetőleg ne legyen bevándorlás Európába – mondta például az ATV-ben Balog Zoltán szintén a franciaországi – francia állampolgárok által elkövetett – terrortámadások kapcsán. Az emberi erőforrások minisztere szerint Kelet- és Közép-Európában van akkora munkaerő-tartalék, ami tudná pótolni a nyugat-európai munkaerőhiányt, és “sokkal kisebb konfliktus-potenciált jelent, ha azonos kultúrkörből érkeznek” munkavállalók Nyugat-Európába.

Magyarországon nem indokolt a gazdasági menekültek beáramlása, az, hogy Magyarország magyar akar maradni, teljesen normális felfogás – jelentette ki Rogán Antal is a köztévében. A Fidesz frakcióvezetője szerint Magyarországon ugyan csökkent, de még mindig van munkanélküliség, ezért “elsősorban a magyar embereknek kell munkát adni”. Látható, hogy a nyugat-európai országokban, például az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Németországban miként borítja fel a keresztény országok belső rendjét a muzulmán közösségek jelenléte – mondta, hozzátéve: Magyarországnak sem érdeke az olyan gazdasági menekültek befogadása, akik olyan tradíciókat hoznak magukkal, amelyek idegenek a magyar hagyományoktól.

 

 A különbség
– “A gazdasági bevándorlás rossz dolog Európában, nem szabad úgy tekinteni rá, mintha annak bármi haszna is lenne, mert csak bajt és veszedelmet hoz az európai emberre, ezért a bevándorlást meg kell állítani, ez a magyar álláspont” (Orbán Viktor magyar kormányfő)
 
– “Az iszlám Németország része,” (…) “szívesen látunk mindenkit, aki elfogadja a törvényeket és nyelvtudást szerez, és a kormány mindent megtesz a bevándorlók integrációjának sikeréért, vallástól és a származástól függetlenül. Én minden német kancellárja vagyok, és ebbe beletartozik mindenki, aki tartósan itt él.” (Angela Merkel német kancellár)

 

Az idegengyűlölő, Európában kifejezetten szélsőjobboldalinak számító kormányzati kijelentések nemcsak a nemzetközi sajtó figyelmét keltették fel (erről bővebben a 2. oldalon olvashat – a szerk.), hanem a demokratikus ellenzék rosszallását, s a radikális Jobbik helyeslését is kiváltották. Az MSZP elnök-frakcióvezetője elvárja, hogy Orbán Viktor is jelenjen meg a parlamenti frakcióvezetők szerdai, a terrorellenes fellépésről tartandó egyeztetésén. Tóbiás József kezdeményezésüket a kormányfő és Rogán bevándorlással kapcsolatos kijelentéseivel indokolta. Kiemelte: a mindenkori kormánynak kötelessége megvédeni Magyarország minden egyes polgárát. “Nem bezárkózni kell, hanem együtt kell működni az európai országokkal egy terrorizmusellenes stratégia kialakításában” – szögezte le. A pártelnök szerint, ha Orbán nem jelenik meg, akkor csak egy “látszategyeztetés” történhet, azon viszont az MSZP a kormánypárti nyilatkozatok miatt nem kíván részt venni. Az egyeztetésen ugyanis a terrorizmus elleni, hosszú távú, preventív stratégia kialakításáról kell beszélni, “minden más a Jobbik és a Fidesz együttműködését szolgálja, amihez viszont az MSZP nem kíván asszisztálni” – fogalmazott. A pártelnök a gazdasági bevándorlás kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ötszázezer magyar dolgozik Európa-szerte. Hozzátette: Orbán azt üzente, hogy David Cameron brit miniszterelnök és Angela Merkel német kancellár küldje Magyarországra haza azokat a magyarokat, akik náluk dolgoznak.

Ennél is erősebben kérte ki magának a tényekkel alá nem támasztott kormányfői nyilatkozatot a Párbeszéd Magyarországért. Felszólították Orbánt, hogy fejezze be a szélsőjobbhoz való dörgölőzést. “Orbán kijelentése nemcsak szégyen hazánk számára olyan országok előtt, mint Franciaország, Nagy-Britannia vagy Németország, melyek gazdasága erősen támaszkodik a külföldi munkaerőre, de azt is jelenti, hogy a miniszterelnök nem tartja legitimnek annak a sok százezer magyar munkavállalónak a tevékenységét, akik elsősorban a Fidesz-KDNP hazánkat nyomorba taszító gazdaságpolitikája miatt kényszerültek külföldön munkát vállalni” – írták. Hasonlóképpen fogalmazott Vadai Ágnes, a Demokratikus Koalíció képviselője is: Orbán egy olyan ország miniszterelnökeként beszélt a bevándorlás veszélyeiről, ahonnan hatalomba kerülése óta gyorsuló ütemben menekülnek el az emberek. A DK felháborítónak tartja, hogy Orbán még a köztársasági meneten is képes szabadságellenes gondolatokat a zászlajára tűzni, miközben krónikus populizmussal kezdi képviselni a Jobbik szélsőséges politikáját. Az Együtt szerint pedig Orbán újabb “idegenellenes megnyilvánulásával” ismét a rendszerváltáskor is megfogalmazott európai értékekkel szemben foglalt állást, amivel tovább növelte Magyarország nemzetközi elszigeteltségét. Hajdu Nóra, a párt elnökségi tagja azt mondta: Magyarországnak nem a külföldiek bevándorlása, hanem az Orbán-kormány politikája miatt kivándorlók magas száma jelent problémát.

“Nem miniszterelnök úr, ez nem a magyar álláspont. Ez az Ön és a szélsőségesek xenofób álláspontja” – írta Bokros Lajos is, Facebook-oldalán reagálva Orbán szavaira. A MoMa elnöke szerint az Orbán által vizionált Európa magába forduló, zárt, avítt, idegengyűlölő Európa. A Magyar Liberális Párt szerint pedig Magyarországot nem a bevándorlástól, hanem a kivándorlástól kell félteni. Fodor Gábor pártelnök hozzátette: a Liberálisok Orbán helyett is elnézést szeretnének kérni minden európai és magyar kisebbségtől a miniszterelnök kijelentései miatt. “A terroristák vallása a terrorizmus, a merényletek során pedig nem kultúrák harca zajlott, hiszen egy muzulmán rendőrt lőtt le egy dzsihadista terrorista” – emlékeztetett.

 A TEK-nek, Ádernek és a tényeknek nem szóltak?
A társadalmi integráció kudarcából fakadó radikalizáció, nem pedig a migráció a fő veszély a terrorizmus kapcsán – mondta Bodnár Zsolt. A Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgató-helyettese a köztévében beszélt arról: a bevándorlás ugyan lehet a terrorizmus hordozója, de nem a legfontosabb. “A párizsi merénylők sem migránsok voltak, hanem franciaországi születésű fiatalok, akik radikalizálódtak” – emlékeztetett.
 
Hasonlóképpen Áder János is “eltévelyedhetett”, hiszen az államfő még vasárnap este arról beszélt: “Magyarország ezeréves történelme során számtalanszor bebizonyosodott, hogy a nemzetiségi kisebbségek tagjaiban olyan magyar hazafiakat tisztelhetünk, akik közös értékeinket, kultúránkat, nyelvünket, sokszínűségében is egységes nemzetünk erejét gyarapítják”.
 
De Orbán szélsőséges álláspontját cáfolják a tények is. Miközben a kormányfő Brüsszelnek és az EU-nak üzent, mert a szerinte eddig túl liberális uniós bevándorláspolitikán kellene változtatni, valójában az EU-ban egységes szabályozás csak a menekülthelyzetre van, a munkaerő-piaci, illetve állampolgársági szabályozások tagállami hatáskörbe tartoznak – csak a szabad mozgás elve egységes. Ráadásul Magyarország – például a Gallup 2011-es globális felmérése által bizonyítottan is – nincs a hazájukból kivándorlók kedvelt célpontjai között, hiszen nagyságrendileg annyian akarnak hozzánk jönni, mint mondjuk Fehéroroszországba. Ott, ahol a bevándorlás valóban nagy arányú, valamennyi esetben beigazolódott, hogy a célország gazdaságának összességében nem árt, legalább kis mértékben használ a bevándorlás.
 

Külföldön is téma

– Fidesz tagok, és a párthoz közel állók az elmúlt években többször is antiszemita, romaellenes kifejezésekkel hívták fel magukra a figyelmet – írta tegnap az EUObserver. A lap “Orbán démonizálja a menekülteket a párizsi felvonulás kapcsán” címmel jelentetett meg cikket, melyben felidézte, hogy a francia média – köztük a Le Monde francia napilap is – kifogásolta, hogy a szólásszabadságot nem tisztelő állami vezetők, köztük Orbán is meghívást kapott Párizsba. Az ingyenes lap egy sajátos francia jelzővel gyakorlatilag “megvetés tárgyának” minősítette az olyan, Európában vitatott politikusokat, mint a magyar kormányfő, akinek jelenlétét többen kommentálták a Twitteren.

– “Orbán Viktor magyar miniszterelnök Angela Merkel német kancellárral, Francios Hollande francia elnökkel és 1,5 millió emberrel együtt vonult fel a szabadság, a tolerancia és a béke mellett. Vagyis így tűnt. Mindaddig, míg a jobboldali konzervatív kormányfő el nem kezdte sértegetni a bevándorlókat” – írta a német Focus weboldala. Idézték Orbán szavait, majd hozzátették: lehet, hogy Magyarországon nincs jelentős bevándorlás, ahogy a kormányfő mondja, de “több százezer magyar keresi a boldogulását már EU-országokban, mert nem látnak otthon jövőt maguknak az Orbán-kormány politikai-gazdasági lépései miatt.”

Rogán védené az országot

Az eredetileg tervezettnél egy héttel korábban, vagyis február 4. és 6. között rendezi meg a Fidesz és a KDNP azt az együttes, kihelyezett frakcióülést Mezőkövesden, ahol egyebek mellett az úgynevezett országvédelmi akciótervről is döntenek – tudta meg a Magyar Nemzet. A lap szerint az időpontot azért módosítják, mert Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök részt vesz az Európai Unió február 12-én kezdődő csúcstalálkozóján, amely egybeesne a frakcióülés elsőként meghirdetett dátumával.

Hogy a Rogán Antal által bejelentett országvédelmi akcióterv mit is jelenthet, arról még mindig nem sokat tudni, ahogy arról sem, hogy egyáltalán kitől vagy mitől kell megvédeni az országot. A Fidesz frakcióvezetője ugyanakkor a Hír TV-ben megemlítette a fajvédő konferenciákat, az IMF-hitel miatti egyeztetést a Valutaalappal, de azt is, hogy több cég kiviszi az országból a profitját, s ez ellen kívánnak fellépni az akciótervvel. Rogán szerint “külső erők” gyakorolnak nyomást hazánkra, itt említette az Egyesült Államokkal hónapok óta csak fokozódó konfliktust is. Állítása szerint azért tartják szükségesnek az akciótervet, mert “Magyarország szuverenitását ma is fenyegeti veszély, de nincsenek eszközök a kezünkben”. Sőt, Rogán azzal váltotta ki az ellenzék egybevágó tiltakozását, hogy közölte: az akciótervnek része lehetne az is, hogy kiderüljön, “ki húzódik meg” a mostani kormányellenes tüntetések mögött. Tegnap pedig már arról beszélt a köztévében, hogy meg kell határozni azokat a lépéseket, amelyekkel Magyarország határozottabban tud reagálni a külső kihívásokra és ehhez eszközöket kell adni a kormány és az Országgyűlés kezébe. Rogán példaként említette: meg kell fogalmazni, hogy milyen eszközök alkalmazhatóak valakinek a kitiltására, “meg kell nézni, hogy csinálják ezt az amerikaiak”. Az akcióterv része lehet – folytatta – “ha már működnek Magyarországon multinacionális vállalatok, amelyek képesek arra, hogy a magyar emberek pénzén előállított nyereséget kivigyék az országból, meg kel vizsgálni, hogy azt miként lehet az országon belül tartani”.