Orbán korrupciós kutyaszorítóba került

A kitiltással csaknem biztosan érintett Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó találta ki, hogy a Napi Gazdaságon keresztül szivárogtassanak ki egy, az adóhatóság vezetését látszólag mentegető verziót a történtekről – állítják a Népszava forrásai. Mindez azután történt, hogy az amerikai ügyvivő október elején tájékoztatta a magyar kormányt a beutazási engedélyek kormányhivatalnokokat is érintő megvonásáról. A rafináltnak tűnő terv csúfos kudarcot vallott, az újabb trükközéstől végleg besokallt az Egyesült Államok; az egyéb okokból is éleződő diplomáciai konfliktus pedig súlyos gazdasági következményekkel járhat az Orbán-kormány számára. Az amerikai konfliktus nyomán a miniszterelnök és a Fidesz eddigi gazdasági háttérembere, Simicska Lajos között is tovább mélyültek a törésvonalak.

 .

Miközben a kormány nyilvánvalóan kínos helyzetbe került azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöke végül nyilvánosság elé állt, a kabinet egyelőre semmilyen lépést tett azért, hogy az adóhatóság vezetésének fedhetetlenségét bizonyítsa, tisztára mossa, vagy tisztázza a kormány tagjainak szerepét az amerikai beutazási tilalmak ügyében – a súlyos korrupciós botrányban. Pedig információink szerint – illetve az ügy kormányzati kommunikációjának kronologikus áttekintése nyomán – a történtekről, sőt, az amerikai korrupciós gyanúk ügyéről a kabinet több tagja már korábban is tudott, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Szijjártó Péter a külügyi tárcavezető hetek óta ismerhette a tényeket, sőt Orbán Viktor kormányfő nyilatkozatai szintén azt erősítik, hogy végig mindennel tisztában volt.

Megírtuk, a NAV elnöke a Magyar Nemzetnek adott, szerdán megjelent interjújában elismerte, hogy több kollégájával együtt azok között van, akiknek korlátozták a beutazását az Egyesült Államokba, méghozzá korrupciós gyanú miatt. Vida Ildikó erről az interjú előtt tájékoztatta Varga Mihályt, ám a NAV-elnök szavaiból az is kiderült, hogy már korábban, az őt értesítő követségi levél elolvasása után – azaz október 17. és 22. között – tájékoztatta a helyzetről a kormányt.

Habony volt az ötletgazda

A NAV elnöke azzal hozta kínos helyzetbe a kormány tagjait, hogy világossá tette, korábban tájékoztatta az illetékeseket a kitiltásáról. Mint ismert, az Orbán-kormány tagjai az elmúlt hetekben és napokban folyamatosan azt hangsúlyozták, hogy az államigazgatásból nekik senki sem jelezte, hogy a kitiltottak listáján lenne. Csakhogy ez nyilvánvalóan nem igaz. A kormány, sőt, a miniszterelnök vélhetően már október 6-án értesült az amerikai döntésről, ezután pedig nem a korrupciós gyanú feltárásán, hanem a botrány eltussolásán kezdtek dolgozni.

Ezt erősítették meg forrásaink is, akik szerint, hogy épp a kormányközeli, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonában lévő Napi Gazdaság közöljön cikket, nyilvánosságra hozva az ügyet, a kormányfő közvetlen környezetéből eredő ötlet volt. Úgy tudjuk, Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó találta ki, hogy miként lehetne elébe vágni az ügynek, amelyet az amerikai fél nem kívánt nyilvánosságra hozni. Habony – állítják forrásaink – személyes érintettsége miatt sietett a mentő kommunikációs tervvel, hiszen maga is szerepel az Egyesült Államok által nem szívesen látottak listáján.

Mindez azért is pikáns, mert Habony helyreigazításokat kért, s cáfolta, hogy “kitiltották” Amerikából, sőt, a kormányfő sajtósa, Kaminsky Fanni a múlt héten egy, a Facebook-ra föltöltött fotóval azt is igyekezett bizonyítani, hogy Habony simán beutazhatott az Egyesült Államokba, méghozzá Washingtonba. Csakhogy a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem kívánt válaszolni arra a kérdésre, rendelkezik-e a kormányfő tanácsadója diplomata útlevéllel, amellyel Magyarországot képviselve a beutazási engedély megvonása ellenére is beléphet az amerikai területre. André Goodfriend amerikai ügyvivő is utalt arra, hogy a “kitiltás” csak magánszemélyekre vonatkozik, hivatalos úton – például diplomata útlevéllel – beutazhatnak az érintettek. Forrásaink szerint az elhibázott ötlet nem növelte a fideszesek körében amúgy sem túl népszerű Habony ázsióját a kormánypárton belül.

Hagynák elhalni az ügyet

“A NAV elnöke kedden délután tájékoztatta telefonon a nemzetgazdasági minisztert. Mivel továbbra sem tudjuk, hogy az amerikai döntéshozók milyen konkrét ügy miatt korlátozták Vida Ildikó beutazását az USA-ba, az NGM várja azokat az amerikai információkat, ami alapján az adott ügyben is vizsgálatot tud indítani” – válaszolta a nemzetgazdasági tárca lapunk még szerdán feltett kérdéseire. Noha mindez szerepelt az NGM aznapi, a Vida-interjúra reagáló közleményében is, a válasz arra enged következtetni, hogy a kormány illetékesei semmilyen lépést nem terveznek Vida tisztázása, vagy a gyanúk alapos kivizsgálása ügyében.

Eredendően azért fordultunk Varga Mihály tárcájához, hogy megtudjuk: mint a NAV-elnök munkáltatója, milyen lépéseket tesz a nemzetgazdasági miniszter, felfüggeszti-e a munkavégzés alól az adóhatóság elnökét, esetleg kezdeményezi Vida leváltását, felkéri-e a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi), hogy – miután az idevágó törvény erre felhatalmazást ad – vizsgálja át a NAV működését. Rákérdeztünk arra is, tervezi-e a miniszter, hogy bevon az ügy kivizsgálásába valamely igazságszolgáltatási szervet, ám erre sem kaptunk választ.

De nemcsak a nemzetgazdasági tárca, hanem a kabinet feje, Orbán Viktor is hallgat az ügyben. Márpedig két korrupcióellenes szervezet arra is felhívta a figyelmet: nemcsak elvárható lenne, de a lehetőség is adott, hogy akár a kabinet, akár a NAV-elnök, akár az illetékes vádhatóság független és azonnali vizsgálatot kezdeményezzen a kitiltási botrány kapcsán. A Transparency International és a K-Monitor arra figyelmeztetett, hogy a hatóságok eddigi tétlensége lerombolja a hazai intézményrendszerbe vetett maradék közbizalmat is. Álláspontjuk szerint az Állami Számvevőszéknek és a Kehinek kellene vizsgálnia, hogy a NAV jól és helyesen kezeli-e a magyar polgárok és cégek által befizetett adót, az ügyészségnek pedig nyomozást kellene elrendelnie annak kiderítésére, hogy igazak-e azok az állítások, miszerint a NAV maga is részese az állítólagos korrupciónak.

Lapunk kérdéseire szerdán nem adott érdemi választ a kormányfő sajtófőnöke, a Miniszterelnökség sajtóirodája annyit közölt: nem kérik fel a Kehit, hogy indítson vizsgálatot, mert “minden konkrétumot nélkülöző, általános vádaskodásra alapozva senki ellen nem lehet eljárást indítani”.

A Demokratikus Koalíció azt követelte a miniszterelnöktől, hogy ne hárítsa másra a felelősséget, és hagyja abba a bujkálást. Molnár Csaba szerint Orbánnak ki kellene állnia a nyilvánosság elé, és el kellene mondania, hogy ki az a hat ember, akiket kitiltottak. A miniszterelnöktől várja a kitiltási botrány részleteit az LMP is. Schiffer András szerint mindaddig nem lehet politikai véleményt formálni, amíg Orbán nem tisztázza a nyilvánosság előtt, hogy kiket és miért tiltottak ki. Az LMP társelnöke ugyanakkor továbbra is fenntartja, hogy a korrupcióval vádolt Vida Ildikónak távoznia kell posztjáról.

 Polt magyarázkodik, a vádhatóság tértivevénnyel maszatol

“Megkeresése alapján tájékoztatom, hogy 2014. október 30-án a Központi Nyomozó Főügyészségre egy beadvány érkezett egy magánszemélytől az üggyel kapcsolatban. A feljelentést a törvényben meghatározott három napon belül elbíráltuk. Az intézkedésünkről írásban tájékoztattuk a feljelentőt, viszont az ezen tájékoztatás átvételét bizonyító tértivevény még nem érkezett vissza főügyészségünkre. Mivel nem szeretnénk, hogy a feljelentő az ügyészség döntését a sajtóból tudja meg, ezért amíg a tértivevény nem érkezik vissza, nem szeretnénk az ügy érdeméről nyilatkozni. A Központi Nyomozó Főügyészségre más, hasonló tartalmú feljelentés, beadvány nem érkezett.”

Ezt a választ kaptuk tegnap a vádhatóságtól, az amerikai korrupciós botrányban tett feljelentés ügyében. A Vida Ildikó által elismert személyes érintettség, s az ügy újabb fejleményei nyomán indítható eljárásokra vonatkozó kérdéseinkkel eközben a Legfőbb Ügyészséghez irányítottak, amelynek épülete előtt szürreális fordulatot vett tegnap délelőtt az Együtt sajtótájékoztatója az amerikai kitiltási ügyről. A nyilatkozó Szigetvári Viktort és Szelényi Zsuzsát ugyanis, egyszer csak behívatta magához Polt Péter legfőbb ügyész, aki arról tájékoztatta a politikusokat: Vida neve eddig nem merült fel a nyomozó hatóságnál folyó, vagy már lezárt korrupciós eljárásokban. A legfőbb ügyész szerint az adóhatósággal kapcsolatban több korrupciós és költségvetési csalásos ügy is indult, de ezeket nem tudják azonosítani a sajtóban megjelent információkkal. Polt Péter egyébként korábban levélben fordult amerikai kollégájához, hogy információkat kérjen a kitiltási ügy hátteréről.

Heim még a tulajdonától is megválik?

A Külügyminisztérium egyik vezető tisztségviselőjét szintén nem engedik be az Egyesült Államokba. A HVG értesülése szerint az érintett új ember a tárcánál, nemrég került a Szijjártó Péter vezette stábba. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) állítja: nem tudnak az Egyesült Államok kormánya által bevezetett beutazási tilalommal érintettről, ezért a tárca felszólította az erről cikkező HVG-t: hozza nyilvánosságra a birtokában lévő információkat, hogy megtehessék a szükséges lépéseket.

Sajtóértesülések szerint Vida Ildikóval együtt az Egyesült Államokban nemkívánatossá nyilvánított személyek listáján van még a Vida által 2011-ben kinevezett, ellenőrzésekért felelős NAV-elnökhelyettes, Csillag Dezsőné, az ellenőrzési főosztály vezetője, Dávida Marianna, illetve a kiemelt ügyek főigazgatóságának vezetője, Somos Katalin is. Noha Habony Árpád miniszterelnöki főtanácsadó korábban cáfolni igyekezett “kitiltását”, információink szerint ő is szerepel a belépési engedéllyel nem rendelkezők listáján, ahogy a korábban szintén cáfoló Heim Péter, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke is.

A tegnapi Heti Válasznak G. Fodor Gábor, a Századvég kuratóriumának tagja pedig arról beszélt, hogy ő és a két másik kurátor: Lánczi András és Szalay-Bobrovniczky Kristóf is kért beutazási engedélyt Amerikába, amit meg is kaptak. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. tulajdonosainak beutazási engedélyéről ugyanakkor nem tudott nyilatkozni. Márpedig az utóbbi tulajdonosa, Heim állítólag nemcsak nem kívánatos Amerikában, de informátoraink szerint megijedt, és üzletrészét is el kívánja adni a Századvégben.

Eközben sem a honvédelmi, sem a nemzeti fejlesztési miniszter nem tud arról, hogy bárki is érintett lenne a tárcájánál vagy valamelyik hozzá tartozó háttérintézménynél az amerikai kitiltási botrányban – derült ki Seszták Miklós és Hende Csaba írásos válaszaiból, amelyeket Mesterházy Attila kérdésére adtak. A szocialista politikus azt kérdezte a miniszterektől, értesítette-e az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége beutazás korlátozásáról a tárcájuk vagy a hozzá tartozó háttérintézmények bármelyik kormányzati tisztségviselőjét.

A kitiltási botrányban eddig hat érintettről szóltak a hírek, bár André Goodfriend, amerikai ügyvivő szerint a szám változhat.

Mérgesedő Simicska-Orbán feszültség

Vida Ildikó szerdai interjújában egyértelművé tette: fel sem merült benne, hogy lemondjon, mert azzal szerinte beismerné bűnösségét. Forrásaink szerint ráadásul Orbán sem kívánja “magára rántani” az ügyet azzal, hogy lelépteti a NAV-elnököt. Ez egyfelől azt bizonyíthatja, hogy a kormányfőnek van félnivalója Vidától, illetve az adóhatóság elnöke mögött álló politikai-gazdasági erőtől.

Az is egyértelmű ugyanis, hogy Vida interjúra nyílt hadüzenet volt a Fidesz vezetésének: a Simicska Lajos gazdasági köre nagyon komoly károkat tud okozni a kormánypártoknak. Ennek hátterében állítólag épp a Habony-féle mentőötlet állhat, Simicskáék ugyanis vélhetően úgy látják, hogy a kormányfő és főtanácsadója a Napi Gazdaság cikkével végső soron “beáldozta” az adóhatóság vezetését.

Ismert ugyanis, Vida Simicska köréhez tartozik. Már az első Orbán-kormány idején, Simicska APEH-elnöksége alatt a helyettese volt, majd 1999-től a szervezet vezetője lett. Vida és Simicska között nemcsak hivatali, hanem üzleti kapcsolat is kialakult, így 2002-2010 között a Fidesz korábbi pártpénztárnokának cégénél, a Mahirnál helyezkedett el, s a mai napig Simicska bizalmasaként tartják számon. Már csak ezért is érdekes, hogy nemcsak lemondásra, de önmaga tisztázására sem szólította fel a NAV-elnököt egyetlen kormánytag sem. Sőt, információink szerint Varga Mihály – szerdai nyilatkozatával ellentétben – nem kérte fel Vidát arra sem, hogy “menjen már be az amerikai követségre”, s érdeklődjön az ellene felhozott korrupciós gyanú bizonyítékairól.

Az érintetteket ugyanis nemcsak értesítették, hanem biztosították nekik a lehetőséget, hogy betekintést nyerjenek az amerikaiak által szerzett bizonyítékokba is. Csakhogy ez Vida részéről máig nem történt meg, s erre kormányzati utasítást sem kapott. Magyarán az Orbán-kormány egyszerűen nem érdekelt a NAV-elnök tisztázásában, de az amerikai korrupciós gyanúk kivizsgálásában sem.

Az USA végleg besokallt

Ha nincs érdemi magyar reakció, az végleg ráütheti a pecsétet Magyarország szövetségesi kapcsolataira. Az amerikaiak ugyanis már több ízben eleget tettek kötelességüknek, így október 6-án tájékoztatták a magyar kormányt a korrupciógyanúról, s felkérték a szövetséges magyar államot, hogy világítsa át a kormányzati rendszert. Csakhogy erre nem mutatkozik kormányzati hajlandóság, sőt, a Fidesz-KDNP támadja az amerikai kormányt.

A kormánypárti Tuzson Bence szerint például nem az a lényeg, hogy a kormány tudott-e eddig Vida kitiltásáról, hanem hogy az amerikaiak bírósági ítélet nélkül tiltották ki. “Bizonyíték nélkül egy jogállamban nem lehet az ilyen mutogatást komolyan venni, Magyarország pedig jogállam” – fogalmazott a fideszes képviselő, aki az 50-es évek koncepciós eljárásaihoz hasonlította, hogy Vidát bírósági ítélet és bizonyíték nélkül tiltották ki Amerikából. Megismételte, hogy az amerikaiak tárják fel a bizonyítékokat és André Goodfriend amerikai ügyvivő jelenjen meg a nemzetbiztonsági bizottság ülése előtt. Szerinte ez az ügy az USA magyarországi megítélését is rontja, emiatt “a magyar emberek furán néznek az Egyesült Államokra”.

Tuzson azonban nemcsak arról felejtkezett el, hogy a magyar törvények értelmében Magyarország pontosan ugyanúgy – bárminemű indoklás, eljárás és bírósági ítélet nélkül – vonhatja meg külföldi állampolgárok belépési engedélyét hazánk területére, ahogyan az USA, hanem arról is, hogy az amerikai fél korábban többször kifejezte: ha a magyar hatóságok eljárást indítanak, nemzetközi jogsegély formájában azonnal átadják a gyanút megalapozó bizonyítékaikat.

Az amerikai kormány azonban korántsem csak a korrupciós ügy feltárása miatt kritizálja a Fidesz-kabinetet. Kifejezte aggályait Orbán illiberális államról mondott beszéde nyomán is, ahol a kormányfő Oroszországot, Törökországot és Kínát említette példaként. Súlyos fenntartások alakultak ki a magyar kormánnyal szemben 2010 óta számos hazai törvény és intézkedés miatt, sőt, információink szerint az amerikai fél már az Európai Unió beavatkozását is sürgeti.

A legújabb szálka a hétfőn elfogadott törvény, amely megnyitotta az utat az Déli Áramlat számára Magyarországon, ami nyílt megsértése az Európai Parlament szeptemberi döntésének, és az oroszok ellen kivetett szankcióknak is. Az oroszbarát orbáni politikának tudja be az Egyesült Államok a Paks II. beruházást is, amely szintén sérti a szövetségesi kapcsolatot. Magyarország ugyanis a mostanra háborús konfliktussá vált orosz-ukrán viszályban értékelődött fel.

Éppen ezért az amerikai kitiltási ügy információink szerint csak a jéghegy csúcsát képezi a diplomáciai konfliktusban, s Orbánra nehéz napok várnak.