Orbán: ma is a kereszténységüket büszkén valló közösségekre van szükség

Ma sem kell más, minthogy legyenek bátor közösségek, amelyek büszkén vallják magukat kereszténynek, európainak, németnek és magyarnak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Budapesten, a németajkú református egyházközség Hold utcai templomában tartott orgonaavató ünnepségen.

    Ötszáz évvel ezelőtt kő hullott a nyugati világ mozdulatlan állóvizébe, hirtelen minden megváltozott, a Wittenbergből indult hullám eljutott a nyugati világ négy sarkába, minden megújult: egyház, gazdaság, kultúra – fejtette ki a reformációról szólva a kormányfő, aki szerint “a reformáció 500. évfordulóján nem kell más, minthogy legyenek olyan kavicsok, amelyeket a gondviselés keze vízbe dobhat”. “Ha lesz elegendő ilyen kavics, akkor Európa megújulhat, és Magyarország is szilárdan megállhat” – fogalmazott virágvasárnap tartott, orgonahangversennyel egybekötött istentiszteleten.
    Felelevenítette a németajkú református gyülekezet másfél évszázaddal ezelőtti megalakulását, úgy foglalva azt össze, hogy skót misszionáriusok létrehoztak egy német nyelvű református gyülekezetet a többségében katolikusok lakta Pesten, eredendően azért, hogy a helyi zsidó közösségben végezzenek missziós munkát.
    A miniszterelnök – mint mondta – annak megtestesülését látja e templomban, hogy egy sokszínű közösség, amelyben a közös hit az összetartozás kötőanyaga, még a világháborúk, vészkorszakok és a kitelepítés után is erős lelki házzá tud épülni.
    Szerinte a németajkú református egyházközség története mély hasonlóságot mutat a magyar nemzet történelmével.
    “Az önök sokgyökerű gyülekezete élő bizonyíték, és őserejű biztatás minden hazafias érzelmű politikai vezetőnek” – mondta Orbán Viktor.
    A gyülekezet régi templomának felújításával is igent akart mondani gyökereire – idézte fel a miniszterelnök a templom 2002-es újranyitását. Isten temploma azóta régi fényében ragyog – mint fogalmazott -, “így van ez: ha németek és magyarok jó ügyekben összefognak, az sikerül”.
    Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az istentisztelet elején elmondta: a németajkú református egyházközséget 158 éve alapító osztrák, német, svájci, holland, dán bevándorlók hármas örökséget hagytak a mai közösségre: az evangélium hirdetését, a szeretetszolgálatot és a közéleti felelősséget.
    E hármas feladathoz kapták negyedikként most az orgonával a kultúra szolgálatát.
    Hozzátette: az Európa ezen a felén páratlan hangszer, a “hangszerek királynője itt szolgálólány lesz, tanúságtevő, az evangélium hirdetésének szolgálója”.
    A miniszter felidézte: a templom az Országházzal egy időben épült, de a gyülekezet már ezt megelőzően kórházat és árvaházat alapított. A közösség 1945-ben elveszítette templomát, és csak 2002-ben “jött el a feltámadás ideje”, amikor ismét istentiszteleti hely lett a raktárként használt épületből.
    A Vilmos német császár által 1903-an adományozott, 1945-ben elrabolt nagyharangot is csak 2002-ben tudták pótolni Lévai Anikó és Orbán Viktor adományából – mondta a miniszter.
    Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke az istentiszteleten imát mondott azokért, akiket keresztyén hitük miatt üldöznek, akiket a “gyűlölet és a háború hatalmasai vesznek körül”.
    Az ünnepség végén Orbán Viktor állami kitüntetést adott át Jürgen Illing német ügyvédnek, aki aktívan részt vett a templom tizenöt évvel ezelőtti felújítási munkáinak megszervezésében.
    Az új hangszert Faragó Attila orgonaépítő és az általa vezetett AerisOrgona Kft. tervezte és készítette. A hangszer ma már különlegesnek számító tulajdonsága, hogy emberi erővel is működésbe lehet hozni. A szélcsatornákat és a szélládákat 18. századi minták alapján tervezték, a hangszeren lévő 1130 síp minden darabja történelmi példák alapján és korabeli technológia alkalmazásával készült.
    Az új orgonát az istentiszteleten Fassang László orgonaművész avatta fel.