Orbán már nem fontos, de a bőrére megy a játék

Az amerikai elnök aligha adott utasítást a magyar kormány destabilizálására. Sem Magyarország, sem Orbán Viktor nem elég fontos ilyesmihez, az viszont igen, hogy Magyarország ne gyengítse az Oroszországgal szembeni egységes fellépést. Szakítás Moszkvával pedig nem lesz.

 .

Annak ellenére, hogy egyes sajtóhírek arról szólnak, „nem nagyon izgatja a Fideszt” a magyar-amerikai kapcsolatok elmérgesedése, fideszesek, illetve a jobboldali holdudvarhoz tartozó prominensek között is hallani összeesküvés-elméleteket. „Amerika az Orbán-kormány ellen hajlandó bevetni a Majdan tér típusú véres forgatókönyvet is, ha kell, ezért szükségessé vált egy új békemenet megszervezése” – írta még vasárnap Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője.

Kövér László pedig felidézte (és kiforgatta) a magyar származású amerikai politológus, Charles Gati korábbi kijelentését, amely szerint Orbán kormányát mindenképpen el kell távolítani az ország éléről. A fideszes házelnök számára úgy tűnik, a Gati-véleményt az amerikai külügyminisztérium már hivatalos vagy félhivatalos politikájává teszi. (Annak ellenére, hogy Gati saját bevallása szerint soha nem találkozott Hillary Clinton volt külügyminiszterrel.)

A volt amerikai külügyminiszter asszony 2011-ben a magyar Országgyűlés előtt. Ilyen magas szintű hivatalos kétoldalú találkozó azóta sem volt a két ország között
A volt amerikai külügyminiszter asszony, Hillary Clinton 2011-ben az Országgyűlés előtt. Ilyen magas szintű hivatalos kétoldalú találkozó azóta sem volt a két ország között
Kurucz Árpád / Népszabadság
 

Az egyik kormányzati szereplő gondolatkísérlete szerint, ha amerikai részről – kihasználva az internetadó-ellenes demonstrációs hullámot – destabilizálni szeretnék a magyar kormányt, hogy ne Orbán legyen a miniszterelnök, az kontraproduktív lenne, hiszen egy előrehozott választáson a Fidesz megint győzne. – És mivel Orbán maga a Fidesz, nehéz lenne más, a konzervatív oldal számára elfogadható miniszterelnök-jelöltet találni, különösen olyasvalakit, aki nem volt tagja korábban a kormánynak. Másrészt, akárkit „tennének is a kirakatba”, a háttérből nyilván Orbán határozná meg a kormányzati és a stratégiai döntéseket. 2017 pedig még messze van – tette hozzá forrásunk, „teoretikusan” megjegyezve: az államfőválasztás lehetne az az alkalom, hogy Orbán felköltözzön a Sándor-palotába, és más lehessen a miniszterelnök.

Az előző ciklusban az egri kihelyezett frakcióülésen – azóta egyébként cáfolt sajtóhírek szerint – Orbán is megemlítette, hogy a CNN Magyarországról szóló tudósításai szándékosan akarták azt a látszatot kelteni, hogy a Fideszben erősödik az elégedetlenség vele kapcsolatban. Ennek kapcsán állítólag a „puccskísérlet” szó is elhangzott.

Nem titok, hogy az Egyesült Államok elnöke a nemzetbiztonsági érdekek védelmében elrendelhet egyes külföldi kormányok megdöntésére irányuló titkos hírszerzési és egyéb műveleteket. Legalábbis utólag nem titok, mert maga a speciális elnöki utasítás szinte mindig titkos. A Kongresszus két házának illetékes bizottsági elnökei kapnak belőle egy-egy példányt, és azt is törvény írja elő, hogy az utasítás sosem lehet múlt idejű, csakis a jövőre vonatkozhat.

Az amerikai elnököktől sosem állt távol a titkosszolgálatok ilyen felhasználása. A függetlenségi háború idején George Washington az angol király fiának elrablását, később Thomas Jefferson a londoni Szent Pál-székesegyház felgyújtását fontolgatta. George W. Bush 2007-ben az iráni kormányzat destabilizálására adott titkos utasítást, amelynek hatástalanságát mutatja, hogy Teheránban ma is ugyanaz a rendszer van hatalmon. Az ismételt elnöki utasítások ellenére Kubában sem sikerült megdönteni az 55 évvel ezelőtt hatalomra jutott Castro fivéreket. Másutt, például 1973-ban, Chilében viszont sikerrel járt a titkos művelet.

Orbán és Putyin 2014 januárjában a novo-ogarjovói orosz elnöki rezidencián. Fél évet gondolkodott, mire eldöntötte
Orbán és Putyin 2014 januárjában a novo-ogarjovói orosz elnöki rezidencián. Fél évet gondolkodott, mire eldöntötte
Yuri Kochetkov / Reuters

De bármennyire is hízelegne a magyar vezetők hiúságának, felettébb valószínűtlen, hogy a Fehér Ház manapság akkora jelentőséget tulajdonítana a magyar kormánynak. Bár a miniszterelnök iránti bizalom rég a múlté, Washingtont nem Orbán személye érdekli, hanem az, hogy Magyarország ne gyengítse az Oroszországgal szembeni egységes nyugati fellépést, illetve a budapesti példát felhasználva ne próbálják a térségben máshol is tekintélyelvű rezsimmé változtatni a parlamenti demokráciát. Az ugyanis elkerülhetetlenül nemkívánatos orosz térnyeréshez vezetne.

Az amerikai külpolitika pragmatizmusát ismerve Orbán még mindig megtehetné, hogy néhány szerény, például az egyházi törvényt enyhítő gesztussal, bizalmasan odasúgott „ne azt nézzék, hogy mit mondok, hanem azt, hogy mit csinálok” célzással legalább részben alkalmazkodik a külső elvárásokhoz. Ehhez a külpolitikai irányváltás mellett feltehetően elég lenne meneszteni néhány kompromittálódott NAV-vezetőt, illetve beleegyezni egy független, korrupcióellenes testület felállításába. Más kérdés, hogy a hatalmi logika szerint minden engedmény a gyengeség jele, ami újabb követeléseket szül.

Munkatársunknak azonban kormánytagok is azt mondták, a miniszterelnök nem szakít Moszkvával. „Fél évet gondolkodott, mielőtt 2013 nyarán eldöntötte: az energiakérdés a versenyképesség kulcsa, és 2013 augusztusában kezdődtek el az érdemi tárgyalások a Roszatommal” – emlékeztettek forrásaink. A Paksról kötött Orbán–Putyin-alku után lett a miniszterelnök számára az új kód az „atomvonal”, vagyis szövetséget alapozni az energetikai zsinórra, most az állítólagos német-magyar-cseh tengelyre, és Angela Merkel bizalmára. Az szerinte ugyanis nem fantazmagória, hogy a német ipar számára olcsóbb energiát szállít majd Magyarország, ha megvalósul a paksi projekt és megépül a Déli áramlat.

Anders Fogh Rassmussen volt NATO-főtitkár, Orbán és Barack Obama amerikai elnök az észak-atlanti szervezet tavalyelőtti chicagói csúcsán. Az amerikaiakat csak az érdekli, hogy a budapesti példa ne terjedjen
Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár, Orbán és Barack Obama amerikai elnök az észak-atlanti szervezet tavalyelőtti chicagói csúcsán. Az amerikaiakat csak az érdekli, hogy a budapesti példa ne terjedjen
Burger Barna / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Schöpflin György fideszes EP-képviselő szerint Brüsszelben is vannak olyan politikusok, például a holland baloldalon, akik szerint Orbánnal „le kellene számolni”, az Európai Néppártban viszont nem érzékeli, hogy ő lenne a fő ellenség. „Az EU el van foglalva Nagy-Britanniával és Oroszországgal. A magyar miniszterelnök nincs az étlapon” – fogalmazott.

A konfrontáció élezése az Egyesült Államokkal mindenképpen felgyorsítaná a hátrányos folyamatokat, ezért a kormánynak nagyon óvatosan kell eljárnia, ha nem akarja, hogy az elviselhetetlenségig növekedjen a rá nehezedő külső nyomás. Az internetadó miatti demonstrációk ebből a szempontból a lehető legrosszabb pillanatban érik az idei választási eredmények ellenére sebezhetőnek tűnő kormányt.