„Orbán mikor fogja befejezni az ámokfutást?”

Az iskola nem állatfarm, takarodj! – írta egy pedagógus tüntető a táblájára szombaton, így fejezve ki tiltakozását a köznevelés tervezett átalakítása ellen. A Pedagógusok Szakszervezete által szervezett budapesti demonstráció a Széchenyi térről induló menettel kezdődött, a több ezer tiltakozó a Parlament előtt elvonulva jutott el az Emberi Erőforrások Minisztériuma elé a Szalay utcába.

A menet élén egy alkalmi fúvószenekar adta a ritmust, a minisztérium előtti szűk utcába kevesen fértek be, az eseményeket kivetítőn lehetett követni.

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság

Martin Romer, az Európai Oktatásügyi Szövetség igazgatója 135 tagszervezet és 13 millió tag nevében fejezte ki szolidaritását. Romer elmondta: a magyar kormány meg akarja reformálni az oktatásügyet, de nem figyel azokra, akikkel együtt kellene működnie, és nem törekszik a szociális párbeszédre. Egyetlen reform sem lehet sikeres a diákok és a tanárok nélkül, jelentette ki az igazgató.

Gulyás Balázs egyetemi hallgató, a netadó elleni tüntetések szervezője így kezdte beszédét: – Mi nem tehetjük meg, mint Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, hogy Új-Zélandra utazzunk pihenni, amikor a jövő évi költségvetés vitája elkezdődött. Gulyás szerint a kormány a drasztikus adók kivetése után arra törekszik, hogy elvegye a lehetőséget a legszegényebb gyerekek elől, az oktatás kivéreztetésével és az érettségi-lehetőségek szűkítésével egyszer használatos szakmunkásokat akar előállítani, ami megfelel a 150 millióért luxusirodát bérlő kamarai vezető, Parragh László terveinek.

A szónok megemlítette a tipikus Fidesz-figurákat, Simicska Lajost és azt a Hoffmann Rózsát, aki szerint a közoktatás államosítása zökkenőmentesen zajlott. – Nemcsak a tankönyvekkel, de az emberekkel is kísérleteztek – jelentette ki Gulyás, és hozzátette, Orbánék négy éve a magánnyugdíjpénztárak kifosztásával kezdték, most pedig az a cél, hogy besöpörjék a maradék pénzt azoktól is, akiknek pedig mindennapi megélhetési gondjaik vannak. – Schmitt Pál óta tudjuk – mondta Gulyás -, hogy a Fidesznek többet ér egy összeollózott szakdolgozat, mint a tanulás és a tudás.
Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság

Szenes György, a Magyar Pedagógiai Társaság szakképzési elnöke azt kérdezte Orbán Viktortól: mikor fogja befejezni az ámokfutást? Az elnök szerint a szakközépiskolákban és a szakiskolákban katasztrofális a helyzet, a KLIK működésképtelen szervezet, de azzal, hogy most 500 iskolát a gazdasági tárca fennhatósága alá akarnak áthelyezni, tovább fokozódik a zűrzavar. Azzal, hogy a szakközépiskolások elől el akarják vágni a továbbtanulás lehetőségét (csak szakirányba lehet továbbmenni), tovább csökken a tanszabadság. A szakmunkásképzőkkel a kormány azt célozza, hogy eldobható betanított munkások kerüljenek ki az iskolapadokból.

Salamon Eszter szülő szerint tömegével menekítik a gyerekeket magániskolákba a szülők, a kormány megvonta a szülők és a diákok jogait, a középiskolákban egyetemi szintű tananyagot akarnak tanítani, a szakképzés munkanélkülieket “gyárt”, teljes a zűrzavar. Ehhez jön az, hogy feltűntek a rendőrök az iskolákban, ami felháborító.

Galló Istvánné arról beszélt, ha a kormány elfogadja a a köznevelést hátrányosan érintő változtatásokat, “visszafordíthatatlanul tönkreteszi gyermekeink és az ország jövőjét.” A Pedagógus Szakszervezet elnöke úgy vélte, hogy a kormánynak nem fontos az oktatás, Orbánék vagy nem tudják, vagy nem akarják tudni, hogy az iskola a társadalom jövője. – Egy ország vezetői szándékosan és tudatosan teszik tönkre a nemzet jövőjét – szögezte le a demonstrációt szervező szakszervezeti elnök, és felidézte, mit állított a kormány, amikor belefogott az államosításba. Azt ígérték, az állam mindenkit hozzásegít a magas szintű tudás megszerzéséhez. De ebből csak annyi lett, hogy az állam mondja meg, ki mit, miből és hogyan tanulhat, és hogy ki legyen az iskolaigazgató. Az esélytelenek megsegítése nem szerepel a kormány eszköztárában. Most a köznevelési rendszer átalakításának utolsó állomásához érkeztünk.

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság

– Még egyszer figyelmeztetjük a kormányt – jelentette ki Galló Istvánné -, nem hagyjuk a gyermekeink jövőjét tönkretenni. A szakszervezeti vezető végül azt javasolta Orbán Viktornak, merjen végre szembenézni azzal, hogyan élnek az emberek a négymillió szegény országában. – Tisztelt miniszterelnök úr (a tömeg fujjolni kezdett), ha nem hisz a statisztikai adatokban, keresse meg azt a középiskolás gyereket, aki a tanulás mellett dolgozni kényszerül, hogy eltartsa a családját. Nézzen a szemébe, és mondjon neki valami biztatót. Vagy mondja meg neki, hogy nincs rád szükségünk (a tömegben jelen lévő Gőgös Zoltán MSZP-alelnök itt azt mondta, hogy “ossza szét a mangalicáit”, a tömeg pedig azt skandálta, hogy Orbán mondjon le). De kereshet külföldre kényszerült fiatalokat vagy olyan hazai szegény gyerekeket is, akiknek nincs mit enniük. Mondja meg nekik is, hogy nincs rátok szükségünk!

Fotó: M. Schmidt János / Népszabadság

A tüntetés zárórészében a szakszervezet Áder János köztársasági elnökhöz címzett petícióját adták át a minisztérium képviselőinek. Ebben a PSZ többek között azt követeli, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordítson a gyermekszegénység megfékezésére, a pedagógusok a béremelést a végzettség és a munkában eltöltött idő alapján kapják meg, a köznevelés átalakítását pedig a szakmai szervezetekkel történő egyeztetés előzze meg.

A petíció átadása után a rendezvény szervezői tolmácsolták a rendőrség kérését: mindenki kerülje el a Kossuth teret. A tömeg egy része ezt hallva azon nyomban elindult a Parlament elé, s ott valamivel hangosabban folytatta a tiltakozást.

Báthory Mária és Morvay Zsuzsa a budapesti, IX. kerületi Molnár Ferenc Általános Iskola angolt és magyar tanító pedagógusai. A jókedvű hölgyek úgy vélekedtek a tüntetés után, hogy ez nem lesz elég, a hatalom nem fog rá odafigyelni. A tanárok véleménye megegyezett abban, hogy a sztrájk sokkal hatásosabb lenne, a kormányt csak radikálisabb módon lehetne meghátrálásra késztetni.