Orbán Viktor ellentmond Lázár Jánosnak

Ellentmondott egymásnak a kormány két legnagyobb hatalmú embere. Orbán Viktor szerint számít, Lázár János szerint viszont nem számít a fejlesztési források elosztásakor, hogy az adott önkormányzatot kormánypárti vagy ellenzéki politikusok vezetik. Abban viszont egyetértettek, hogy aki ezt szóvá teszi Brüsszelben, az “lejáratja” a hazáját.

 .

 .

Az együttműködéshez bizalom kell; az nem megy, hogy egyik nap diktatúrát kiáltunk, gyalázzuk a kormányt, lejáratjuk külföldön, másnap pedig azt mondjuk, hogy működjünk együtt, mert pénzről van szó – mondta Orbán Viktor a Vas Népének adott, szokatlanul őszinte interjújában arra a kérdésre, hogy attól lesz-e sikeresebb egy település, hogy kormánypárti vagy ellenzéki polgármestere van. “Azt kérem az emberektől, hogy olyan vezetőket válasszanak, akik őszintén tudnak közösen dolgozni a jelenlegi kormánnyal; ahol ilyen képviselők, polgármesterek lesznek, ott kialakul az összefogás, és az emberek érezni fogják a közös munka előnyeit” – tette hozzá a miniszterelnök, akinek nyíltan vállalt politikai szándékait – amely szerint csak a kormánypárti vezetésű települések, megyék lakói érezhetik a kormányzattal való “összefogás” előnyeit – még érdekesebbé teszi a Miniszterelnökséget vezető miniszter vasárnap este elhangzott szavai.

Lázár János ugyanis az ATV-ben – Orbánnal ellentétben – azt mondta, hogy ő politikai felelősséget visel az európai uniós fejlesztési pénzek felosztásáért, ezért “mindent el fog követni annak érdekében, hogy sem személyes pénzügyi, sem politikai szempontok egy pályázat odaítélésénél ne érvényesüljenek”. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormányzat az önkormányzati választás után nem azt fogja nézni, hogy az adott városvezetés “milyen színű”, hanem hogy mi a programja, és hogyan tud gazdasági növekedést elérni az adott településen. “Nagyon sokan fognak csalódni mindkét politikai oldalon, mert ha a városvezetésnek nem lesz arra programja, hogy egy adott közösségben hogyan lesz munkahely, akkor nem fogunk neki támogatást biztosítani” – tette hozzá Lázár, felcsillantva a reményt az ellenzéki szavazópolgárok előtt is.

Annak eldöntéséhez, hogy a kormányzat első vagy második emberének szavait vehetjük-e komolyabban, iránymutatást adhat a Lázár múlt heti nyilatkozata. Megírtuk, Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője múlt hétfőn jelentette be, hogy az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a véleményét kéri (amely egyebek közt az uniós források szabályos felhasználását ellenőrzi) amiatt, mert az önkormányzati választási kampányban egyes fideszes politikusok összefüggésbe hozzák az önkormányzatoknak az elkövetkező évekre juttatott uniós fejlesztési források mértékét az októberi választások nyomán megalakuló önkormányzatok politikai összetételével. A szocialista politikus egyébként egy, a miniszterelnökéhez hasonlóan őszinte kormánypárti politikus kampánybeszédét hozta fel példaként. Tállai András nemzetgazdasági államtitkár így fogalmazott: “Az, hogy egy adott megye hogyan fog részesülni a 2014-2020-as időszakban az európai uniós támogatásokból, nagymértékben függ attól, hogy ki fogják vezetni a megyét”. A Vas Népének adott interjújában Orbán nyilvánvalóan Ujhelyire is gondolt, amikor a kormány külföldi “lejáratóiként” emlegette az ellenzéki pártokat, politikusokat. Lázár János múlt héten egy makói utcafórumon úgy reagált Ujhelyi bejelentésére, hogy “a szocialisták nem először jelentik fel a saját hazájukat, ahelyett, hogy elnyernék a választók bizalmát”.

A tegnap megjelent Orbán-interjú nem hagy kétséget afelől, hogy a kormány mi alapján fog fejlesztési döntéseket hozni. A Fejér megyei származású, a jelenleg fideszes vezetésű Székesfehérváron érettségizett miniszterelnök hosszan beszélt arról, hogy mennyit köszönhet a városnak, és szerinte “éppen ezért igaz, hogy az innen érkező kéréseket, javaslatokat különösen is figyelemmel követi”, és “tele van az asztala fehérvári javaslatokkal”, amelyekhez “minden segítséget megad”. Mivel az Orbán által ígért beruházások többsége reprezentatív jellegű – sportparkok, “árpádi-házi kultuszhely” -, nyilvánvaló, hogy mennyire vehető komolyan Lázár megjegyzése arról, hogy az uniós pénzek elosztásánál kizárólag a helyi gazdaságfejlesztési programok számítanak.

 

 Szétcsapnak a gimnáziumok között?
Az interjú másik részében a miniszterelnök egy új fogalmat is bedobott, amely alapján egy “tervutasításos” oktatáspolitika sejlik fel. Orbán szerint “a megtévesztésre épülő oktatási rendszert magunk mögött kell hagynunk; egyenesen kell beszélnünk a saját gyerekeinkkel, meg kell mondanunk nekik, hogy merre induljanak”. Úgy vélte, korábban rossz szokások rögzültek Magyarországon, például “a fiatalok közepes tanulmányi eredménnyel is elmentek gimnáziumba, majd egyetemre, és senki nem mondta meg nekik az elején, hogy több diploma megszerzése után sem tudtak elhelyezkedni. “Sokkal célszerűbb lett volna szakmát tanulniuk” – tette hozzá a kormányfő. Szavaiból az következhet, amelyről már sokszor beszélt a felsőoktatási államtitkár, Palkovics László is: a kormány csökkenteni akarja a felsőoktatási képzési kínálatot. Ezzel párhuzamosan pedig valószínűleg az egyetemekre vezető utat is szűkíteni fogja a kormány, amelyre már egy 2011-ben kiszivárgott, nemzetgazdasági minisztériumi háttéranyag is utalt: akkor a gimnáziumi férőhelyek 40 csökkentése szerepelt a tervekben.