Össztűz a multikra

A hipermarketek vasárnapi zárva tartáson túl egyéb módon is igyekszik ellehetetleníteni az elsősorban külföldi érdekeltségű cégeket a kormány. Betiltaná az ingyenes buszjáratokat, a Polgári Törvénykönyv módosításával kötelezővé tenné azoknak a boltoknak a bezárását, amelyek két egymást követő évben veszteségesen működnek. Az intézkedések egyértelműen a hazai kereskedelmi hálózatoknak kedveznek a multikkal szemben.

 .

 .

Nem bölcs dolog korlátozni a boltok vasárnapi nyitva tartását akkor, amikor minden ötödik ember vasárnap intézi a vásárlást – mondta a Hír Tv műsorában Varga Mihály.

A nemzetgazdasági miniszter álláspontja szerint Magyarország ma még nem olyan gazdag ország, ahol a legfontosabb probléma az, hogy vasárnap nyitva van-e valami vagy nincs. Ha a munkáltató meg tud állapodni a munkavállalóval, miért ne lehetne nyitva – tette fel a kérdést Varga Mihály.

Amint arról hírt adtunk, a KDNP javaslata szerint márciustól a hét utolsó napján nem nyithatnak ki a bevásárlóközpontok és a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzletek, azzal magyarázva a tervezetet, hogy így a családok együtt tudnának lenni.

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége ellenzi, a vasárnapi zárva tartást. Amint közleményükben írják, a kis boltok képesek nagy forgalmat lebonyolítani a hét utolsó napján is, de azt már nem tudnák vállalni, hogy a vasárnapi forgalmat pénteken-szombaton bonyolítsák le.

Ezzel szemben a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) támogatja a tervezetet, de csak úgy, hogy ha minden üzlettípusra vonatkozna.

Elmondásuk szerint csökkenne a munkavállalók megterhelése és a munkáltatók be tudnák tartani a Munka törvénykönyvét.

Sáling József elnök szerint – szemben a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségével, akik szerint a zárva tartás 35 ezer munkavállaló válna feleslegessé – nem kell elbocsátásokkal számolni, ugyanis az ágazatban munkaerőhiány van, amit a hat napos munkahéttel meg lehetne oldani.

Orbán Viktor a Fidesz tegnapi frakcióülésén arra a kérdésre, hogy támogatja-e a boltok kötelező vasárnapi zárva tartását a miniszterelnök azt válaszolta: összehívnak egy kereskedelempolitikai tanácskozást, ahol meg fogják hallgatni a szakszervezeteket, a boltosokat, és ennek tükrében döntenek.

Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj megemelése

Több mint 20 milliárd forintra becsüli az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) azt a többletterhet, amelyet az adómódosítási kormányelképzelések okoznának a díj növelésével, amelyet az élelmiszer-kereskedőknek meg kell fizetniük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) számára.

Ennek mértéke most egységesen az árbevétel 0,1 százaléka, de ez a „napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzletek” esetében a jövő évtől jelentősen emelkedne (míg a többi élelmiszer-piaci szereplő számára változatlan maradna).

Az OKSZ szerint félreérthető a javaslat szövegezése, mert az üzletláncok nem csak élelmiszereket forgalmaznak, így nem mindegy, mely árbevételüket kellene figyelembe venniük a nagyobb díjfizetés megállapításához.

A változással januártól sávos rendszer lépne életbe, amely – az előző évi nettó árbevétel alapján – 500 millió forintig díjmentességet tartalmazna, míg 0,5-50 milliárd forintnál 0,1 százalékos, 50-300 milliárd forintnál több lépcsőben 1-5 százalékos, 300 milliárd forint éves forgalom felett pedig 6 százalékos felügyeleti díjat határozna meg.

Nem lehet veszteséges egy bolt két éven keresztül

Az a kiskereskedelmi vállalkozás, amely két egymást követő évben mínusszal zár, kötelezően, jogutód nélkül meg kell szűnnie a Polgári Törvénykönyv tervezett módosítása alapján.

A javaslat szerint ez csak az 50 milliárd feletti éves forgalmat realizáló nagy cégekre vonatkozna. Az indoklás szerint a nemzetközi láncok ugyanis mesterségesen olcsón tartják a termékeiket, emiatt pedig versenyhátrányba kerülnek a drágábban áruló hazai kereskedők.

Az elmúlt két év működése alapján az Auchan, a Spar és az Aldi ,,hozza” a két egymást követő negatív mérleg szerint eredményt, és nettó árbevételük is bőven a “szükséges” felett volt – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató adataiból.

Mindhárom lánc bőven milliárdos veszteséget hozott össze az elmúlt két lezárt üzleti évben. A Tesco és a Lidl is egyet veszteséggel, egyet pedig nyereséggel zárt.

A hazai kiskereskedelem vezető cégei azonban, a CBA, a Coop és a Reál, a széttagolt működési formáik miatt nem esnek a kiegészítés hatálya alá, vagyis őket nem fenyegeti a bezárás két veszteséges év után sem – említi meg a hvg.hu

Bevásárlóbusz

A kormány száműzné a városokból az ingyenes bevásárlóbuszokat, azon a címen, hogy “urbanizációs problémát okoznak. Amennyiben a kereskedelmi láncok ilyen buszokat üzemeltetnek, úgy komoly hatósági bírságra számíthatnának. Ez elsősorban a Tescot és az Auchant érinti.

Tesco és erőfölény

Az elképzelések szerint erőfölénynek kell tekinteni a tíz százaléknál nagyobb piaci részesedéssel rendelkező kereskedelmi cégeket. A nol.hu számításai szerint Magyarországon ezt csak a Tesco éri el.

Spar és a világörökség

Elsősorban a Spart érinti a szabályozás azon része, mely szerint a világörökség helyszínein – a Duna-partok, a budai Várnegyed, az Andrássy út, és az azok körüli védelmi zónák – tilos lesz 2016-tól lévő nagyméretű diszkontot, nagyméretű szupermarketet és hipermarketet üzemeltetni.

A tervezet szerint a szankció csak a 2500 négyzetméter alapterület fölötti üzletekre vonatkozik, így bár a Sparnak, a CBA-nak van szupermarkete az örökségvédelmi területen – rájuk nem terjed ki a korlátozás. Az egyetlen érintett a Spar Batthyány téri üzlete – szúrta ki a HVG.