Öt tipp, a hiányzó munkaerő levadászására

Egy-egy pozícióra nem, vagy csak nagyon nehezen találnak megfelelő szakembert a cégek. IT szakemberek, targoncások, operátorok, összeszerelők, villanyszerelők, bolti eladók, pénztárosok, postai dolgozók, a lista sokáig folytatható. Egy munkaerő kölcsönző cég vezetője szerint azonban nem teljesen reménytelen a helyzet – írja a HVG.

 1.Béremelés

Ez a megoldás egyéni cég szinten ugyan kezelheti a problémákat, és számos nagyvállalat és KKV is nyitottabban viszonyul hozzá, mint egy éve. Makrogazdasági szinten azonban nem jelent előrelépést, hiszen az a munkaerő, akit az egyik cég átcsábít egy másiktól, azt a másiknál fog hiányozni. Ez tehát a cégek és szakmák közötti mozgásokat támogatja, de a problémát nem oldja meg, hacsak nem a magasabb bérszint az alacsonyabb bérszínvonallal rendelkező országokból is becsábít munkaerőt.

2. A kiválasztási módszertan fejlesztése

A hiány magasabb fluktuációval is együtt jár, mert könnyebb elcsábítani már kis jövedelem különbség mellett is a munkavállalókat. Kutatások szerint azonban egy erős vállalati kultúrával rendelkező, a munkavállalóival jól bánó, azokhoz lojális cégnél gyakran magasabb bérajánlat esetén sem mennek el a dolgozók, mert jól érzik magukat, és a kockázat nem feltétlenül éri meg nekik. Ha a vállalatok olyan kiválasztási rendszereket működtetnek, amelyek jobban felmérik, hogy az adott munkavállaló nem csak kompetenciákban, hanem személyiségben, motivációs rendszerében is jobban illeszkedik a vállalati kultúrába, akkor csökkenthető a fluktuáció.

Csákvári Róbert, az egyik vezető munkaerő kölcsönzéssel foglalkozó cég, a Work Force ügyvezetője ezért már azt javasolja partnereinek, hogy a toborzási folyamat elején cége munkatársai ne csak a HR-es kollegákkal egyeztessenek, de a termelés-gyártás területén is, művezetői, műszakvezetői szintet és a munkatársakat is vonják be az egyeztetésbe. Így sokkal nagyobb lesz az esélye, hogy az adott miliőbe illeszkedő munkatársakat találjanak.

3. „Social” toborzás

Az ArvaliCom egy korábbi, 2015-as Facebook-kutatása szerint a munkavállalók nem igazán használják álláskeresésre a Facebook-ot, a több mint 700 megkérdezett mindössze 4,55 százaléka. Azonban ez a helyzet mára megváltozott. Csákvári Róbert szerint a Facebook-on ma már nagyon jól megcélozható a fizikai munkavállaló réteg, gyors és interaktív a kapcsolatfelvétel. Ehhez persze az is szükséges, hogy a cégnél azonnal kezeljék a beérkező igényeket, érdeklődéseket. Az egyik legnagyobb követői tábort felépítő Work Force-nál már havi több tucat érdeklődő érkezik a Facebook-ról, és ez a szám folyamatosan nő. A social toborzás azonban csak akkor segít, ha a munkáltatói márka pozitív és erős.

4. Munkáltatói márkaépítés

Egy erős márka több és jobb minőségű munkavállalót képes bevonzani, azaz a kiválasztást is támogatja, illetve hozzájárul a munkaerő megtartásához. Nemzetgazdasági szinten mindez nem feltétlenül segít az alap probléma megoldásában, de közérzetjavító szerepe nem elhanyagolható. A magasabb bérszint és a pozitív vállalati kultúra azonban egy idő után hazavonzhatja a külföldi munkavállalók egy részét, vagy az alacsonyabb bérszintű országokból erősítheti a munkaerő beáramlását. Ez már makroszinten is segíthet a munkaerőpiaci gondokon.

5. Mobilitás

Míg korábban Magyarországot munkaerőpiac mobilitás szempontjából rugalmatlan országnak tartották, addig mára ez a helyzet változóban. A Work Force egy korábbi kutatása szerint a már kölcsönzött munkaerők több mint 60 százaléka hajlandó költözni egy jobb munkahely érdekében. A McDonald’s nemrég jelentette be, hogy bizonyos területen szállást is biztosít dolgozóinak. A Work Force pedig mobil szállást létesített Oroszlányban, amely átlagban mintegy 90 százalékos kihasználtság mellett működik. A mobilabb munkavállalás jelentős mértékben segíthet a jövőben a hiány csökkentésében, ebben akár az állam is szerepet vállalhatna.

Forrás: HVG