Ötmillió munkavállaló? Hatékony szakképzés nélkül aligha

Az országos összesítés szerint a gépi forgácsoló húsz, a villanyszerelő tizenhét, a hegesztő tizenhat, az ipari gépész tizenöt megyében hiányszakma.

 .

 .

Vége a TISZK-eknek, de csak az elnevezés változhat, a forma, a tartalom marad – értesült lapunk. Úgy tudjuk, több megyében, így Somogyban sem csak egy, hanem több integrált szakképző intézmény maradhat a jövőben is, e szerint egyben maradna tehát a jelenlegi siófoki központú Somogyi TISZK. A többi, megyeszékhelyi iskola pedig kaposvári központtal egyesülne egy integrált intézménybe. Januártól – ahogyan megírtuk – a szakképzők fenntartása, működtetése a KLIK-től a nemzetgazdasági tárcához, annak egy új háttérintézményéhez kerül.
– Az átalakítás iránya üdvözlendő, már csak azért is, mert ezúttal az intézmények véleményét is kikérték – mondta lapunknak Szamosi Lóránt, a Somogyi TISZK főigazgatója. – Azt várjuk, hogy nagyobb gazdálkodási, szakmai önállósággal dolgozhatunk a jövőben.

Miközben deklaráltan az ötmillió munkavállaló elérése a cél (vagy az álom?), ez aligha fog menni hatékony szakképzés nélkül. Egyesek szerint az intézmények mára éppen a „végüket járják”, ideje hát a változtatásnak.
A hátrányos helyzetű Somogy szempontjából különösen fontos, hogy jól sikerüljön az átalakítás – véli Szamosi Lóránt. – Jó, vonzó szakképzés mellett azt is el kell tudni érnünk, hogy a végzett fiatalok ne vándoroljanak el más vidékekre, vagy más országba. Németországban a legtöbb mérnök szakmunkás végzettséggel is rendelkezik. Miért ne lehetne ez nálunk is így?
Gépi forgácsoló, esztergályos, pék, női szabó – ezek a hiányszakmák ma Somogyban. Az országos összesítés szerint a gépi forgácsoló húsz, a villanyszerelő tizenhét, a hegesztő tizenhat, az ipari gépész tizenöt megyében hiányszakma.
– A hölgyek számára nehezebb jó szakmát találni, tanítani, ma már, hogy nemcsak orvos-, hanem ápolóhiány is van, fontos volna az ápolóképzés felfejlesztése – vélekedett a Kossuth Rádió minapi élő műsorában a Somogyi TISZK főigazgatója.

Eredményeket persze már most is fel tud mutatni a hazai szakképzés: a magyarok hatodik helyen végeztek összesítésben a szakmák Európa-bajnokságán, aranyérmet faipari, mechatronikai és informatikai területen sikerült kiérdemelni. A nemzetközi versenyeken jól szereplő diákok többsége érettségi után tanult szakmát.
– Egy szakmát elsajátítani, ez ma már nem zsákutca – hangsúlyozta a rádiónak nyilatkozva Szilágyi János, az országos kamara szakképzési igazgatója. – Lehet folytatás, esély, nemcsak újabb, második szakmára, hanem érettségire, sőt, a felsőoktatásra is. A kamara egyik javaslata: a mestervizsga váltsa ki az érettségit a felsőoktatási felvételnél. A másik: ne csak szóban legyen fontos a szakképzés, jelenjen ez meg a támogatásokban is. Se a gazdaságnak, se a társadalomnak nem jó, hogy még mindig túl sokan választják a gimnáziumot, azok is, akik csak végigbukdácsolják, ezzel szemben egy jó szakmát elsajátítani sokkal több értelme volna.


– A gimnáziumba felvehetők számát korlátok közé kell szorítani, ez elhangzott Orbán Viktortól is a minap, amikor Nagyatádon CNC-tanműhelyet avatott; ez jó irány – tette hozzá Szamosi Lóránt. – A gazdaságnak egyre inkább a jól képzett szakemberekre lesz igénye; egy szakközépiskolai szakirány ma már nagyon komoly követelményeket állít a diák elé, egy gépész, egy CNC-technikus magas színvonalon tanulja a szakmáját, ezen kívül nyelvet is és a végén érettségit is tesz. Nagyon sok diák jól motiválható, kreatív, ha látja értelmét annak, amit tanul. Programot írnak a CNC-gépekre és sakk-készletet gyártanak, ez csak egy somogyi példa.