Óvodalátogatásért jár majd a családi pótlék

Átalakítják a családtámogatási rendszert

Munkavállaláshoz nem, de óvodáztatáshoz kötnék a családi pótlékot, mondta az Origónak Novák Katalin családügyi államtitkár. A családtámogatások folyamatosan alakuló rendszerével egyszerre bátorítanák a gyerekszülést és a munkavállalást.

   Nem készült tervezet a családi pótlék munkához kötéséről, mondta az Origónak Novák Katalin. A család- és ifjúságügyi államtitkár szerint a ”munkavállaláshoz kötött családi pótlék valóban felmerült a legutóbbi Fidesz-frakcióülésen, azonban ez nem jelenti azt, hogy a jelenleg a kormány célja lenne egy hasonló törvénymódosítás”. Az azonban nem jelenti azt, hogy jövőre ne alakulna át a családtámogatási rendszer. „A minisztérium szándéka, hogy a 2015-től elinduló kötelező óvodáztatáshoz igazítsuk a családi pótlékot is, vagyis, hogy egy, az előző, iskoláztatással kapcsolatos törvényhez hasonlóan az óvodába járáshoz kössük a családi pótlékot” – mondta Novák Katalin.
 
Mit mondtak korábban?
 
   A kormánypárti képviselőcsoportok tanácskozásán felmerült, hogy valamilyen módon kössék munkavállaláshoz a családi pótlékot – mondta Rogán Antal a múlt héten. A Fidesz frakcióvezetője szerint kérték, hogy a kormány vizsgálja meg a lehetőséget.
 
   Novák Katalin a Kossuth Rádióban azt mondta, „nincs olyan családtámogatási forma, amely a jövő évben csökken, a gyermekek után kapott támogatások nőnek majd”, azonban „a szociális támogatások rendszere ezért úgy alakul át, hogy mindenkinek munkahelyet kell biztosítani, a segély helyett munkát elv mentén.”
 
Reformok várhatók
 
   „A felvetést még nagyon alaposan végig kell gondolni. Meg kell vizsgálni, hogy az valóban a gyerekek érdekeit szolgálná-e és nem büntetne olyanokat, akik önhibájukon kívül nem tudnak munkát vállalni” – mondta Novák Katalin. Az államtitkár szerint ezzel együtt reformok várhatók a családtámogatási rendszerben, amelyek a felelős gyerekvállalást- és nevelést támogatnák.
 
 Korábbi sikerek
 
   „Nem tartom szerencsésnek, hogy legyenek olyan generációk, akik egyszer sem látták a szüleiket munkába menni. Emiatt arra törekszünk, hogy aki akar, az tudjon is munkát vállalni, beleértve a közmunkát is. Emiatt előnyben részesítjük azokat a modelleket, amelyek kiemelten tudják támogatni a dolgozó családokat és emellett a munkavállalási kedvet is ösztönzik” – mondta Novák Katalin az Origónak. Az államtitkár példaként említette a családi adókedvezményeket, amelyek lényege, hogy „a munkából származó jövedelmekből minél többet tarthassanak meg a családok.”
 
Felelős szülői magatartás
 
   Novák Katalin támogatja azt az elvet, amely az elmúlt négy évben vezérelte a családtámogatások átalakítását, vagyis azt, hogy „ösztönözzük és elvárjuk a családtámogatásokért cserébe a felelős szülői magatartást.” Szerinte erre utal, hogy az előző ciklusban a kormány az iskolalátogatáshoz kötötte a családi pótlékot: ha egy gyerek 50 óránál többet hiányzik igazolatlanul az iskolából, felfüggesztette a családi pótlék utalását. A szakember ezt egy rendkívül sikeres programnak nevezte, mint mondta a törvény hatására 40 százalékkal csökkent az 50 órát meghaladó igazolatlan hiányzások száma. „Hasonló célt szolgál majd az óvodáztatáshoz kötött családi pótlék is.”
 
Óvodához kötött pótlék 
 
   „A jelenlegi rendszerből kiindulva, van egyfajta logika a döntésben, hiszen a kötelező óvodáztatás bevezetésével a közoktatási rendszer elvileg már hároméves kortól  teljessé válna” – mondta az Origónak Gábor András szociológus, a Tárki kutatója. „Azonban jelenlegi állapotában az óvodarendszer nem alkalmas rá, hogy minden, hároméves gyermeket fogadni tudjon. Az óvodák jó része már most túlterhelt. Az óvodába járó gyermekek aránya magasnak mondható: a háromévesek között az arány 75 százalék körüli, a 4 évesek között 93 százalék, míg az 5 évesek között már 95 százalék feletti. A részvételi arány növelése és a minőségi ellátás biztosítása csak jelentősebb, mind a fizikai infrastruktúrát, mind pedig a pedagógusi állományt érintő bővítés mellett mehetne végbe.”
 
Több dolgozó nő = több gyermek
 
   Az iskoláztatás, óvodáztatás és a munkavállalás mellett Novák Katalin fontosnak tartja a gyermekvállalás ösztönzését. „A jelenlegi demográfiai adataink riasztóak, prioritásnak tartjuk, hogy egy fenntartható népesedési fordulatot hajtsunk végre. Felmérések szerint a családok átlagosan kettő, vagy több gyermeket szeretnének, ennek ellenére a gyerekszám nagyon alacsony, jelenleg 1,34 az átlag. Ezen a családi adókedvezményekkel, illetve a nők munkaerőpiaci helyzetének javításával próbálunk javítani.”
 
   Azonban jelenleg vita tárgya a kutatók körében, hogy a pénzbeli támogatások önmagukban ösztönzik-e a gyermekvállalást. „A jelenlegi magyar családtámogatási rendszer viszonylag összetett és bőkezű, ennek ellenére a gyerekvállalási kedv alacsony” –  mondta Gábos András, szociológus, a Tárki kutatója. „Általánosságban elmondható, hogy a nők munkaerő-piaci részvételét segítő intézmények fenntartása és a gyereknevelés költségeinek kompenzálása ösztönzi a gyerekvállalást, főleg azok körében, akik alapvetően több gyermeket terveznek, de anyagi-egzisztenciális okokból végül ezt nem tudják vállalni. Ilyen hatással volt például a GYED bevezetése Kapitány Balázs (KSH NKI) kutatása szerint.”
 
   A statisztikák szerint a magyar szülők átlagosan kettőnél több gyermeket szeretnének, a valós gyerekszám azonban ettől bőven elmarad. Gábos szerint a pénzbeni támogatások mellett és részben helyett, nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a kora gyermekkori intézményrendszer fejlesztésére.
 
Nem elég a pénz
 
  „A skandináv államok családtámogatási rendszerét sokan tartják követendő példának, és az erre fordított kiadások Magyarországon is hasonlóan nagyok: mind a skandináv országokban, mind nálunk a GDP 3-4 százalékát teszik ki a családtámogatások, ennek ellenére az előbbi államokban jóval magasabb a gyerekvállalási hajlandóság” – mondta Gábos András. A kutató szerint a skandináv országok sikerességének titka egyszerre vezethető vissza a társadalomszerkezet, a társadalmi egyenlőtlenségek és az intézményi megoldások sajátosságaiban keresendő. „Az északi országokban sokkal elterjedtebbek a bölcsődék, és a hasonló funkciójú intézmények, például a munkahelyi vagy családi napközik. Magyarországon ehhez képest a bölcsődei ellátás alacsony szintű, a 2-3 éves gyermekeknek csak valamivel több mint egyötöde kerül bölcsődében vagy családi napközibe. A gyerekvállalási hajlandóságnak jobban kedvezne egy rugalmasabb, a készpénzes támogatásokat és az intézményi ellátást hatékonyabban ötvöző rendszer.”
 
Elvenni a szegények kedvét?
 
   Az intézményi hiányosságok mellett a kutató kiemelte a társadalmi egyenlőtlenségek szerkezetének különbségeit is: „Magyarországon azt látjuk, hogy az alacsony végzettségű és szociális státuszú rétegek körében magasabb a gyerekvállalási kedv, és alacsonyabb a munkaerőpiaci részvétel, míg az érettségizettek vagy a diplomások esetében ez pont fordítva van. Az északi országokban ezzel szemben lényegesen kisebb különbség van ezek között a mutatók között: a szegényebbek gyerek- és munkavállalási mutatói nem térnek el nagyon a módosabbak mutatóitól.”
 
   „A családtámogatásoknak sok területre van hatása: a háztartások jövedelmére, a szegénység kockázatára, a gyermekvállalásra, valamint a munkaerőpiaci részvételre is” – mondta Gábos András. Mint mondta, a jelenleg alanyi jogon járó családi pótlék a családtámogatási rendszer legjelentősebb eleme, még mindig számottevő részét teszi ki sok család jövedelmének, bár az ellátás indexálásának elmaradása és a családi adókedvezmények felfuttatása csökkentette a jelentőségét. „A változtatások azt a szándékot tükrözik, hogy az állam – nagyon leegyszerűsítve – célzottan támogassa a munkavállalók és a középosztály gyerekvállalását.”
 
   Kérdésünkre, hogy a családtámogatási rendszer kiemelten támogat-e bizonyos társadalmi csoportokat, Novák Katalin azt mondta: „a rendszer nem diszkriminál helyzet, jövedelem vagy végzettség alapján. Csupán olyan dolgokhoz kötjük a támogatásokat, amiket bárki tud teljesíteni, mint a gyerekek óvodába és iskolába járatása. Cél a felelős szülői magatartás ösztönzése, erre szolgálnak a Biztos Kezdet gyerekházak is, ahová a hátrányos helyzetű szülők gyermekeikkel együtt fordulhatnak segítségért és szakmai tanácsadásért.”
 
Forrás: Origo