Palkovics Imre a Munkavállalói Kérdések Európai Központja (EZA) igazgatóságának tagja

 

„Az európai szociális párbeszéd kulcsterületei” címmel tartott kétnapos konferenciát a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Munkavállalói Kérdések Európai Központja (EZA). A konferencián a szociális párbeszéd erősítésének szükségességéről volt szó, az európai kilátásokról és fejlődés lehetőségeiről.

Az EZA elsődleges feladata, hogy képzési rendszert működtet az európai keresztény munkás szervezeteknek, emellett szoros kapcsolatban áll az Európai Néppárt Kereszténydemokrata Munkástagozatával (EUCDW).

A kétnapos szemináriumot követően, az EZA kongresszusán Palkovics Imrét, a Munkástanácsok Országos Szövetsége elnökét az EZA  közgyűlésének elnökségi tagjává választották.

 A konferencián elhangzott, hogy európai szinten legfontosabb megoldandó közös  probléma a mobilitás és migráció kérdése.

A külföldi munkavállalásban érintettek számának erőteljes növekedésével nem tart lépést a munkavállalási feltételekről beszerezhető korrekt előzetes tájékoztatás, nem kellően szervezettek, átláthatóak a mobilitási csatornák és elégtelen a már külföldön dolgozók helyzetének nyomon követése, a segítségre szorulók támogatása. A cél, hogy a külföldi munkavállalás iránt érdeklődők korrekt előzetes tájékoztatást kapjanak a külföldi munkavállalás előnyeiről és kockázatairól; a csalárd módon működtetett mobilitási (munkaközvetítési és munkaerő kölcsönzési) csatornák felderítése és leleplezése, a külföldi munkavállalás karrierépítést szolgáló eszközeinek, módszereinek támogatása, a szakmai és vállalkozói tapasztalatokat szerzett munkavállalók hazatérésének és visszailleszkedésének elősegítése.

A másik felmerülő kérdéskör az ifjúsági foglalkoztatás, és az elöregedő társadalom problémái voltak.

Biztosítani kell a munkáltatók és munkavállalók közötti hatékony információáramlást, hogy a vállalatok minél gyorsabban és könnyebben rátaláljanak a számukra megfelelő fiatal munkavállalókra. Emellett hatékony továbbképzési, átképzési programokra van szükség;

Szükség van a próbaidő rendszerének hatékony kialakítására, valamint munkahelyi mentor programok indítására, ezzel is segítve, hogy a tapasztalattal nem rendelkező fiatalok minél könnyebben megtalálják helyüket a munkaerőpiacon.

Az elkövetkező években az európai társadalmak egyre növekvő mértékben fognak szembesülni a demográfiai idősödésből fakadó hatásokkal és problémákkal. Általánosságban az európai emberek tovább élnek, kevesebb gyermeket vállalnak, korábban mennek nyugdíjba, mint egy évtizede. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy ezek a folyamatok az ún. baby-boom nemzedék nyugdíjba vonulásától kezdve jelentős egyensúlyhiányhoz vezetnek majd a generációk között (ezt a jelenséget hívják a korfa felbillenésének). Az egyensúlyhiány mélyreható változásokat fog előidézni a munkaerőpiacon, a szociális ellátó-  és védelmi rendszerben, az egészségügyi rendszerben és a társadalmi integráció különböző folyamataiban. Ennek eredményeként az európai szociális modell, mely a bismarcki társadalombiztosításon alapszik, a továbbiakban nem lesz fenntartható, radikális reformokra és/vagy új megközelítésekre, paradigmaváltásra lesz szükség a szociálpolitikában.