Papíron ötvenezer magyar hajléktalanként él

Az érintettek hiába jogosultak gyesre vagy nyugdíjra

Mintegy 50 ezer magyar állampolgárnak azért jelez érvénytelen biztosítási jogviszonyt a tajszáma, mert nincs bejelentett lakcíme. Az érintettek hiába jogosultak például gyesre vagy nyugdíjra, a hatályos törvény szerint nem számítanak belföldinek, így hátrányba kerülhetnek az egészségügyi ellátás során – mutat rá az alapjogok biztosának lapunk által megismert jelentése. Székely László jogszabály-módosítást szorgalmaz az ügyben – írja a Magyar Nemzet.

Az ombudsman egy nyugdíjas panasza alapján indított vizsgálatot, aki arról számolt be, az orvosi rendelésen folyvást arra figyelmeztetik, hogy tajszáma azt jelzi, nincs biztosítása. Ennek oka, hogy nincs állandó bejelentett lakcíme: bár lakást bérel, nincs lehetősége bejelentkezni a bérleménybe. Tény, a lakástulajdonosok jó része nem szívesen járul hozzá, hogy a bérlők bejelentkezzenek a lakásba, mert attól félnek, később nehezebb lesz onnan kirakni őket. Pedig a lakcímbejelentés ténye önmagában nem teremt a lakás használatához fűződő, valamint egyéb vagyoni jogot, ezeket a lakásbérleti szerződés hozza létre.

Megkereste az ügyben az ombudsman a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőt (NEA; korábbi nevén OEP). A NEA főigazgató-helyettese elismerte: a probléma igen széles társadalmi kört érint. Az alapkezelő adatai szerint 2013 őszén 49 181 olyan, Magyarországon élő magyar állampolgárt tartottak nyilván, akik a jogszabályok értelmében nem minősültek belföldinek, mert nem volt bejelentett lakóhelyük. Közülük 14,25 ezernek volt biztosítotti jogviszonya, mert dolgoztak; ők ezért a belföldi státus nélkül is biztosítottak voltak. További 11,4 ezren voltak jogosultak egészségügyi szolgáltatásra jogosító ellátásra, például gyesre vagy nyugdíjra, ám ők, lakóhely hiányában, társadalombiztosítási szempontból nem számítottak belföldinek. A fennmaradó 23,5 ezer lakcím nélküli embernek nincs semmilyen jogviszonya, ezért egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volna kötelezett, ám mivel lakcím hiányában nem számítanak belföldinek, így a járulékot sem kérik tőlük.

A jogszabály alapján tehát mind a lakcím nélküli nyugdíjasok, mind a gyesen lévő kisgyermekes édesanyák tajszáma érvénytelen (ezt az ellenőrzéskor barna lámpa jelzi), ugyanúgy, ahogy azoké, akiknek semmilyen jogviszonyuk nincs. Ám a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgató-helyettese szerint – egy belső, államtitkári utasítás alapján – valamennyien „eltérített piros lámpát” kapnak a taj ellenőrzésekor, hogy a természetbeni egészségügyi szolgáltatásokhoz hozzáférjenek. A piros lámpa érvényes tajt, de rendezetlen jogviszonyt jelez. Ilyen esetekben a beteget ellátják, ugyanakkor figyelmeztetik arra, hogy a nyilvántartás szerint rendezetlen a jogviszonya.

Aggályos az ombudsman szerint, hogy a valóságban lakhellyel bíró, de azt rajtuk kívül álló körülmények miatt bejelenteni nem tudó állampolgárok a jogszabály értelmében csak térítés ellenében vehetnék igénybe az egészségügyi szolgáltatást. Székely László leszögezte: komoly aggályokat vet fel, ha a kormányzat úgy próbálja orvosolni a helyzetet, hogy egy nem nyilvános, belső államtitkári levélben a jogi előírások kikerülésére szólítja fel a szakigazgatási szervet. Rámutatott arra is, hogy a jogalkalmazók az ügyfeleknek többnyire azt javasolják, váltsanak ki települési szintű lakcímkártyát (ebben a lakcímnél csak a település neve, fővárosi lakos esetén az adott kerület szerepel, utca és házszám nem). Csakhogy Székely László szerint ez is a jogszabályt kikerülő kényszermegoldás, nem tekinthető jogszerű alternatívának. A köztudatban ráadásul a települési szintű lakcímkártya egyet jelent a hajléktalanstátussal, így sokan azért nem váltják ki az okmányt, mert még a látszatát is szeretnék elkerülni, hogy hajléktalanok lennének. A biztos kijelentette: ha az érintett polgárok élnének ezzel a lehetőséggel, az hamis adatot adna azok számáról, akiknek nincs lakóhelyük, továbbá nem volna összeegyeztethető a lakcímnyilvántartás pontosságra, hitelességre irányuló követelményével sem.

Az alapvető jogok biztosa szerint annak okát, hogy még mindig közel harmincezres nagyságrendű az állandó lakhellyel nem bíró biztosítottak száma, elsősorban a jogszabályok nem megfelelő ismeretében és a régóta berögzült félelmekben kell keresni. Ugyanis az érintettek közül sokan még mindig nem ismerik azt a szabályt, hogy 2013 márciusa óta már nem kell a bérbeadó hozzájárulása a bejelentkezéshez. A problémák másik eredője, hogy az esetek egy részében nem születik írásos lakásbérleti szerződés, mert a tulajdonos feketén adja ki a lakását, vagy a bérbeadó kilátásba helyezi a lakásbérlet egyoldalú megszüntetését arra az esetre, ha a bérlő a lakásba bejelentkezne.

Székely László a jogsértés orvoslása érdekében felkérte Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert, fontolja meg a belföldiség fogalmának módosítását annak érdekében, hogy azokat, akik az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság feltételeinek megfelelnek (vagyis biztosítottak, és a valóságban van is hol lakniuk), de nincs bejelentett lakcímük, a jogviszonyuk ellenőrzése során ne érje hátrány. Lapunk kereste az ügyben a szaktárcát, hogy hajlandók-e változtatni a jelenlegi szabályozáson, de lapzártánkig nem érkezett válasz.

Egyébként a múlt héten lapunk számolt be elsőként arról az Emberi Erőforrások Minisztériuma által jegyzett előterjesztésről, amely szerint azokra a gyerekekre is igényelni lehetne az évi kétszeri természetbeni juttatással járó rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt, illetve az ingyenes vagy kedvezményes étkezésre, valamint térítésmentes tankönyvre jogosító hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű státust, akiknek nincs állandó lakcímük, esetleg bejelentett tartózkodási helyük. Ugyanakkor nem biztos, hogy a tervezett intézkedés valódi segítséget hoz a gyerekeknek. Ahhoz ugyanis, hogy az állandó otthon nélkül élő gyermekek hozzájussanak az ellátásokhoz, a szülőnek el kellene árulnia, valójában hol tartózkodik a család. A becslések szerint hazánkban jelenleg mintegy 4000 gyermeknek nincs érvényes lakcíme, így ők szinte minden szociális ellátástól elesnek, mivel azok igénybevételéhez bejelentett cím kell. További 1500 kiskorúnak csak települési szintű lakcíme van, ami jelentősen megnehezíti az ellátáshoz való hozzáférést.

Forrás: Magyar Nemzet