Parragh László: a tartós fenntarthatósághoz a tudást és a gazdaságot össze kell kapcsolni

A közoktatásban továbbra vannak még hiányosságok

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke szerint a tartós fenntarthatósághoz szükséges a tudás és a gazdaság összekapcsolása, nem szabad lemondani a teljesítményközpontúságról, és ki kell tartani a reformok, az alrendszerek átalakítása mellett.

 

    Parragh László az MTI-nek elmondta: nemzetközi példák mutatják, hogy azokban az országokban sikeres a gazdaság, a társadalom, ahol a tudást és a gazdaságot összekötötték.


    A kamarai elnök szerint a tudás és a gazdaság két nagy területen – a kutatás-fejlesztés és innováció, illetve az oktatás mentén – kapcsolódik.


    Úgy értékelte, az oktatáson belül a közoktatásban továbbra is vannak még hiányosságok, azon folyik a vita, hogy a tudásátadás vagy a nevelés a közoktatás feladata. A szakképzésben a duális rendszer bevezetésével előrelépett az ország, a felsőoktatásban a kancellárok kinevezésével javult az intézmények gazdálkodása, de itt is a duális képzésnek kell nagyobb szerepet kapnia, a felnőttképzés területén pedig nagyon rosszul áll az ország.


    Parragh László felidézte, hogy 2010-ben gazdaságpolitikai fordulatra volt szükség, hiszen a rendszerváltás és 2010 között a GDP 13,5-szörösére nőtt Magyarországon, ez idő alatt a bruttó adósság 21,3-szorosára emelkedett, az adósságszolgálat 2010-re felment 25-szörösére, 2008-tól a jövedelemkiáramlás felgyorsult a válságra hivatkozva, ebben az időben a magyar gazdaságpolitika a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság „gyámsága” alatt volt.


    A kormány 2010-ben a választók kétharmados támogatásával erős felhatalmazást kapott és gazdaságpolitikában fordulatot hajtott végre, aminek eredményeként teljesítményközpontú lett az adórendszer, átalakult a segélyezési rendszer, bevezették a közmunkát, átalakították a foglalkoztatás- és a nyugdíjrendszert, ösztönözték a gyermekvállalást – ismertette Parragh László, hozzátéve: ezeket a lépéseket Szlovákia és Németország korábban megtette, ezért a 2008-as válságba már sokkal versenyképesebb gazdasággal mentek bele.


    A kamara elnöke úgy látta, hogy a magyar kormány a gazdaságpolitikai fordulat során ennél is messzebb ment, a közteherviselést kiszélesítette, szigorította a versenyszabályozást, átalakította az energiapolitikát és a szabályozó rendszert, az uniós forrásokat új szemlélettel használta fel, a gazdaságszervezést erősítette.


    A gazdaságpolitikai fordulatot segítette a közigazgatás átszervezése, a települések adósságának szanálása is – tette hozzá az MKIK elnöke, aki szerint a devizhitelezés leállítása, a devizaadósmentés, a bankrendszer tulajdoni rendszereinek átrendezése, az online pénztárgép bevezetése, a feketegazdaság erőteljes visszaszorítása, az IMF és az EU „gyámság” megszüntetése egyértelműen fordulathoz vezetett, ugyanakkor több intézkedés is rövid távon transzformációs veszteséget jelentett.


    Példaként említette a kamara elnöke, hogy a devizahitelek, valamint a ppp-programok leállítása, az önkormányzatok hitelfelvételi mozgásterének szűkítése, az uniós forrásokat elosztó struktúrák átalakítása lassította a pénzkiáramlást, illetve a különadók, a monopolhelyzetek korlátozása, a piaci átrendezés megkezdése, a kereskedelmi üzletek nyitvatartásának szigorúbb szabályozása, az erőteljesebb verseny- és piacszabályozás összességében a gazdaság növekedésének visszaszorításához vezettek, de ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően középtávon a növekedés be tudott indulni.


    A kamara elnöke hangsúlyozta, ahhoz, hogy a fenntartható növekedés biztosított legyen, a jövőben elengedhetetlen a tudás és a gazdaság összekapcsolása, a reformok folytatása, a teljesítményközpontúság erősítése.