Pataky Péter: 2015 lehet a kard ki kard éve

Kompromisszumok vagy  tüntetések

Az első hónapokban eldől, hogy a kompromisszumok, vagy a tüntetések éve lesz-e az idei, mondta az Origónak Pataky Péter a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége elnöke. A szakszervezeti vezető úgy látja, szakítani kell a mindenáron megállapodásra törekvő magatartással, ha nem sikerül dűlőre jutni a kormánnyal, akkor jöhetnek a tüntetések. Elképzelésével nincs egyedül, hasonló következtetésre jutott több érdekképviselet vezetője is.

  Érdemi tárgyalást akar a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ) a kormánnyal, ami az ő olvasatukban azt jelenti, hogy ha a felek megállapodnak valamiben azt végre is hajtják, mondta Pataky Péter elnök. A szakszervezeti vezető szerint az elmúlt években nem ez történt, lényeges kérdésekben nem tárgyalt velük a kormány, és ha egy részterületen megállapodás is történt, azt utóbb a kormány egyoldalúan módosította. 
 
Megvezetett szakszervezetek
 
   Az MSZOSZ és a szakszervezetet magába foglaló Magyar Szakszervezeti Szövetség az áprilisi választásokat követően júniusban és szeptemberben is tárgyalást kezdeményezett a kormánnyal, ebben „követeléscsomagként” a Munka Törvénykönyve újratárgyalása, a sztrájkszabályozás, a cafeteria, korkedvezményes nyugdíj módosítása, valamint átfogóan a dolgozói szegénység megszüntetése szerepelt. Kezdeményezésükre csak a Nemzetgazdasági Minisztérium válaszolt, ebben azt írták, hogy a meglévő fórumokon ezekről tárgyalni fognak, ezekre azonban nem került sor. Pataky Péter erről azt mondta, a kormány a „peremfeltételekről”, mint az adótörvények és a költségvetés már az előtt döntött, hogy a szakszervezetek követeléseiről tárgyaltak volna, ezzel gyakorlatilag kész helyzet elé állították őket. 
 
  A kormány mindössze a minimálbér és a bérajánlás tekintetében mutatott hajlandóságot egyeztetni a szakszervezetekkel, ami meg is történt: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VK)  a felek megállapodtak, a követeléscsomag többi elemének tárgyalására pedig későbbre tett ígéretet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. 
 
 Törvény a létminimumról
 
   AZ MSZOSZ ez után döntött úgy, hogy szakít a mindenáron megállapodásra törekvő magatartással, és azzal együtt, hogy időt ad a kormánynak a tárgyalásokra, nem zárkóznak el a tüntetésektől sem. Első lépésként a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagjaként népszavazási kezdeményezéssel állnak elő, amely arra irányul, hogy törvény garantálja a létminimumot, vagyis, azt szeretnék elérni, hogy a kormány vállaljon garanciát arra, ne lehessen munkáért olyan jövedelmet adni, ami nem éri el a létminimumot. Az elképzelés nagy valószínűséggel találkozik a Közmunkás Szakszervezet elképzeléseivel, ők év elején tízezer forintos azonnali béremelést követeltek a kormánytól. A szakszervezet abben az esetben, ha követelésük nem teljesül, először a járásokban, majd később a fővárosban szervez tüntetést.
 
Közmunkabér és minimálbér
 
   Pataky Péter szerint figyelembe kell venni a minimálbér fogalmát, amely szerint teljes munkaidős, száz százalékos teljesítményű munkáért ennél kevesebbet nem lehet adni. Az elnök szerint amennyiben a közmunka munkának minősül, márpedig szerinte az, akkor itt sem lehetne kevesebbet fizetni a minimálbérnél. Problémának nevezte ezen kívül, hogy a lenyomott közmunkabér lerontja a rendes foglalkoztatottak bérét is. Az MSZOSZ vezetője szerint az első hónapokban el fog dőlni, hogy a kompromisszumok, vagy a tüntetések éve lesz-e az idei. Amennnyiben a kormány hajlandó tárgyalni a szakszervezetekkel, hajlandó tárgyalni a többi között a közszférának ígért életpályamodellről, akkor lehet a kompromisszimok éve, amennyiben nem, akkor 2015 lesz a kard ki kard éve – mondta az elnök.   
 
Mellőzött szakszervezetek
 
   Az Origó több szakszervezetet megkeresett, arra voltunk kíváncsaik, hogyan értékelik saját érdekérvényesítő képességüket, egyáltalán, volt-e olyan javaslatuk, amelyet a kormány elfogadott.
 
  A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) válaszában azt írta: Az Orbán-kormány nem tekinti tárgyalópartnernek a szakszervezeteket, és mulasztásos törvénysértést követ el, amikor nem egyeztet a szakszervezetekkel. Tavaly novemberben a Pedagógusok Szakszervezete a Magyar Közoktatás napján a gyermekszegénység ellen tüntetett, de az ott átadott petíciójukra nem kaptak választ. 
 
   A PSZ válaszlevelében kiemeli azt is, hogy a közjogi méltóságok közül senki sem válaszolt arra: mit tesz a kutatásokkal is alátámasztott gyermekszegénység ellen. További követelésük volt, hogy az oktatást-nevelést segítő, technikai-adminisztratív dolgozók bére emelkedjen. A PSZ szerint elfogadhatatlan, hogy az iskolatitkárok, a dajkák 2008 óta nem kaptak fizetésemelést, így nettó 60-70 ezer forintból kénytelenek élni emberek, köztük diplomások is, de erre sem kaptak választ, mint ahogy semmilyen írásos előterjesztést nem kaptak a szakképzés átalakításáról, a gimnáziumok esetleges bezárásáról.
 
   A PSZ ír eredményekről is: 2013. januárjában a kormány és a sztrájkbizottság által aláírt megállapodás értelmében legalább 20 ezer álláshelyet sikerült megmenteni. Eredmányként könyvelik el, hogy kiterjesztették a fizetésemelést a szakszolgálatnál, a szakmai szolgálatoknál és a gyermekvédelemben dolgozó pedagógusokra is – az eredeti elképzelés szerint a fizetésük csak 2015. január 1-jétől emelkedett volna. További eredmény, hogy kollektív szerződést tudtak kötni. A PSZ szerint mindezeket úgy kell értékelni, hogy ezt annál a kormánynál sikerült elérni, amelyik nem arról híres, hogy elfogadja a szociális partnerek javaslatát. „Mindezt nagyon kemény tárgyalásokkal a tárgyalóasztalnál értük el, és a kollégáinknak nem kellett tüntetniük, sztrájkolniuk. Nem tudjuk, mit hoz a köznevelés újabb átalakítása, elképzelhető, hogy lesznek elbocsátások. Ez egy új helyzet.” – írták.
 
Pedagógussztrájk?
 
  „Miután a sztrájktörvényt is szigorították, meglehetősen nehéz ma Magyarországon munkabeszüntetést tartani, különösen olyan ágazatokban, amelyekben biztosítani kell a még elégséges szolgáltatást” – válaszolta a PSZ arra a kérdésre, várható-e a tüntetés a pedagógusok részéről. A PSZ szerint kérdéses, hogy ma a pedagógustársadalomban van-e késztetés arra, hogy sztrájkoljon. A szakszervezet szerint ma egy igazi pedagógus sztrájkot megszervezni a pedagógus társadalom megosztottsága és kiszolgáltatottsága miatt nagyon nehéz, de nem lehetetlen, ehhez azonban az egész társadalom támogatására és szolidaritására lenne szükségük, ami véleményük szerint a közmédiában sulykolt kormánypárti propaganda miatt szintén nagyon nehéz.
 
Demonstráció igen, sztrájk nem
 
  A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szerint 2010 óta a közszolgálati szakszervezetek, közöttük ők is, folyamatosan veszíti el mozgásterüket. Álláspontjuk szerint az Országos Érdekegyezetető Tanács (OÉT) megszűnésével a három oldalú szociális párbeszéd rendszere is megszűnt, a SZEF-nek így az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) maradt meg egyedüli párbeszédfórumként, itt azonban érdemi tárgyalásra a kormány nem mutat hajlandóságot.
 
   A SZEF szerint a kormány senkinek, így a szakszervezeteknek sem fogadja el az álláspontját, semmilyen javaslatukra nem érkezett pozitív válasz, pedig több javaslattal éltek az OKÉT megbeszélésein.
 
   A SZEF úgy látja, kevés az igazán használható eszköz, érdekegyeztetés nincs, a SZEF érdekkörébe tartozó területeken nincs vagy korlátozott a sztrájkjog, így a sztrájkképesség is, ezért a demonstráción kívül nincs más használható eszköze az érintett szakszervezeteknek. A SZEF is úgy gondolja, hogy a tárgyalóasztalnál történő megállapodás a követendő, minden egyéb eszköz csak a tárgyalások kikényszerítését célozza meg, de ennek a feltételei ma már jogilag sem adottak. 
 
Gigaszakszervezet
 
   Február végén dől el, hogy egyesül-e a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége (MSZOSZ), a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma(SZEF), valamint az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASzSz) szakszervezeti konföderációk. A Magyar Szakszervezeti Szövetség, mint ernyőszervezet már létezik, de a SZEF még nem döntött még arról, hogy hajlandó beolvadni a gigaszakszervezetbe, vagy önállóan tevékenykedik a jövőben. A szakszervezet a bértárgyalásokat követően élesen bírálta a megállapodást, és alig burkoltan a partner szakszervezeteket: “megdöbbenéssel és csalódottsággal értesültünk a minimálbér 3,4 százalékos emelését jelentő megállapodásról, és arról, hogy ezt aláírták a versenyszféra szakszervezeteinek vezetői” – írták közleményükben.
 
Forrás: Origo