Policy Agenda: politikai csapda a kormánynak a „Férfi 40” népszavazás

Erős, következményekkel járó fegyver a népszavazás

Az idei év komoly politikai hullámvasút a kormánypártok számára. Az év eleje a zuhanás, míg a mostani időszak a lassú visszakapaszkodás időszaka lehet. Ezt törheti meg az a népszavazási kezdeményezés, amely a szakszervezetekhez kötődik a férfiak 40 éves munkaviszonnyal való nyugdíjba vonulási lehetősége kapcsán. A Policy Agenda megvizsgálta, milyen hatása lehet ennek a belpolitikára.

  Az egyértelművé vált 2010 óta: a Fidesz legnagyobb erőssége, hogy nem tud egy ellenzéki erő sem alternatívát képezni vele szemben. A baloldali ellenzék és a Jobbik is követi (szak)politikai kérdésekben a kormányt, de erős saját üggyel nem képesek megjelenni. Ezért a kormányellenes szavazók nem valamire szavaznak, hanem valami ellen, ez pedig jelen politikai konstellációban nem elegendő kormányváltásra.
 
 Civil szereplők, pártok és legújabban a szakszervezetek is rájöttek arra, hogy igazából egy erős, következményekkel járó fegyver van a kezükben, ez pedig a népszavazás intézménye. Amennyiben képesek egy jól megfogható témát ajánlani a választóknak, akkor az tömegeket hozhat, és jogi kötőereje miatt mindenképpen cselekvésre készteti a kormányt.
Jelenleg hitesített, és aláírásgyűjtés alatt lévő kérdésekből négy a Fidesz intézkedéseinek eltörléséről, illetve a politikai elitről szól. Egy pedig az MSZP rosszul sikerült akciója a vasárnapi zárva tartás kapcsán, amelyben a vasárnapi bérpótlék mellett gyűjthetnének aláírásokat. Mindezek logikájukban lekövetik az eddigi ellenzéki politizálást, azaz inkább reakciók a kormány intézkedéseire.
 
  Az újdonságot a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjlehetőségéről szóló népszavazás jelenti. Ez ugyanis egyszerre szól a kormány ellen, amely csak a nőkre vezette be ezt a lehetőséget, miközben megszüntette a korhatár előtt nyugdíjazás minden lehetőségét és ezzel felemelte a tényleges nyugdíjkorhatárt. Ugyanakkor, mégsem az a lényege ezen kezdeményezésnek, hogy nemet mondjon a kormány korábbi nyugdíjrendszert érintő változtatására, hanem az, hogy egy jelentős kört érintő kérdésben megoldási lehetőséget kínáljon.
 
  Ez sokak számára megfogható, nem úgy, mint a nehezebben érthető tankötelezettség kérdése, vagy a vállalkozások kötelező kamarai regisztrációja. A férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjlehetőségéről szóló népszavazás veszélye azonban az, hogy ennek bevezetése demagógnak, felelőtlennek minősíthető, hiszen vitathatatlanul százmilliárdokba kerülhet. Fontos azonban látni, hogy mindkét fél legitim érvekkel rendelkezik a vitában a saját nézőpontjából. Aki a nyugdíjrendszerért, és a költségvetésért aggódik, az fél egy ekkora tehertől, és akár igaza is lehet, hiszen minden kiadáshoz meg kell teremteni a fedezetet. Más kérdés azonban, hogy a fedezet nem csak az lehet, ha megemelik az adókat, hanem megoldást jelenthet belső átcsoportosítások végrehajtása.
 
Szakszervezet, mint tényező
 
 A férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjlehetőségéről szóló népszavazási kezdeményezésnek van egy másik eleme, amely politikai szempontból is érdekes. Az aláírásgyűjtés mögött a szakszervezetek állnak (főképpen a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a LIGA).
 
  Az Orbán-kormány munkavállalói képviseleti politikájának az volt eddig az alapja, hogy demokratikus legitimitás hiányában erre a képviseletre igazából a kormány jogosult. Az elmúlt években a szakszervezetek nem is voltak képesek változtatni ezen. Az aláírásgyűjtés azonban lehetőség számukra, hogy megmutassák azt, hogy képesek tömegeket megmozgatni, önálló kezdeményezéssel élni és akár a kormányt is legyőzni.
 
  Ha ez sikeres lesz, akkor annak más kérdésekben is belpolitikai hatása lesz, és a kormány lépéskényszerbe kerül. Mindenképpen felülvizsgálatra szorul az eddigi minimális egyeztetésre épülő hatalmi technikájuk.
 
Az ügy, ami új politikai víziót építhet
 
  Véleményünk szerint a „férfi 40 évnek” van egy – a hazai politizálás, ha úgy tetszik politikai termék alkotás, szempontjából – fontos dimenziója. Ez pedig a jóléti politika kérdésének újratárgyalása.
 
  A Fidesz igyekszik hangoztatni – talán tisztán költségvetési logika miatt – hogy a jóléti Európa-víziója leáldozott. Ezzel igyekszik tompítani a különböző társadalmi csoportok igényeit arra, hogy számukra több pénz jusson a költségvetésből. Közben saját politikájának igazolásaképpen hangoztatja, hogy a gazdasági növekedés stabil, és Európa legjobb eredményeit szállítja az ország. Ez azonban azt is előrevetíti, hogy előbb-utóbb a gazdasági növekedés eredményeiből kérni fog a társadalom.
 
  A férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásának kérdése pedig pont ez utóbbira épül. Azaz a növekedésből kérnek erre, és ebből tartják fedezhetőnek az ügyet a szakszervezetek. Ez pedig lökést adhat az ellenzéki pártok számára, hogy ezen logika mentén szintén megfogalmazzák javaslataikat, vagy akár ideje-korán választási ígéreteiket.
 
  Álláspontunk szerint az idei ősz arról szól majd: rávehető-e arra a társadalom, hogy jóléti intézkedésekért megmozduljon. Ha igen, akkor az ellenzék számára nyílik egy új terep, amely új kezdeményezéseket is hozhat, és nem csak a Fidesz eddigi intézkedéseinek a kritizálását. Ha a Fidesznek sikerül elbizonytalanítania a társadalom tagjait, hogy egy ilyen lépés tönkreteszi a nyugdíjrendszert, és nem lesz sikeres már az aláírásgyűjtés sem, akkor tovább szűkíti a pályát az ellenzéki pártok számára.

Policy Agenda