Receptet írtak az orvoshiányra

 Egyes feladataik ellátását egyetemi végzettségű ápolókkal végeztetnék

Az orvosok túlterheltségén úgy enyhíthet az egészségügyi kormányzat, hogy egyes feladataik ellátását egyetemi végzettségű ápolókra szignálja ki. Egy bokarándulás esetén nemcsak a röntgent elemezheti majd a szakápoló, de a terápiát is elrendelheti. A reform feltétele, hogy az orvosok partnerként fogadják el a megnövekedett jogkörű kollégákat. Jelenleg 400-500 ápolót érinthet az effajta változás – olvasható a Népszabadság cikkében.

 

   Már készül azoknak az egészségügyi feladatoknak a listája, amelyeket a jövőben orvos helyett egyetemi végzettségű ápolók is önállóan elvégezhetnek – jelentette be minap egy konferencián Betlehem József, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karának dékánja. Az Ausztráliában és az Egyesült Királyságban dolgozó ápolók például önállóan gondozhatnak krónikus betegeket, köztük magas vérnyomás, cukorbetegség vagy akár az idősödéssel együtt járó egészségváltozás miatt ellátásra szorulókat. Ők ellenőrzik a leleteket, és szükség esetén a gyógyszerek dózisát is módosíthatják. A dékán hangsúlyozta: Magyarország a fél évszázadra visszatekintő ausztrál és brit gyakorlatot honosítja, így minimális a három év múlva startra kész tervvel járó kockázat.

   A tervek szerint a magas szaktudású ápolók egyetemi mesterképzés keretében szerzik meg azt a szaktudást, amellyel egyes, most még orvosi végzettséghez kötött feladatokat biztonsággal elvégezhetnek. Ez a gyakorlatban másfél éves egyetemi képzést jelent a főiskolai diploma megszerzését követően. Az ő munkájukat szakmai algoritmusok segítik majd, ezek pedig jelzik, mikor jön el a helyzet, amikor már orvost is be kell vonni a kezelésbe. A dékán hozzátette: a képalkotó diagnosztikai ellátásokra már képeztek önálló betegvizsgálatra alkalmas szakembereket, radiográfusokat. Közülük számosan – például – Írországba mentek dolgozni, a visszajelzések szerint ott kiválóan megállják a helyüket.

   A dékán azt elismerte: az egyetemi végzettségű ápolók alkalmazása növelheti a kórházak bérköltségét, de ez a megoldás mindenképpen „olcsóbb” a szakorvos alkalmazásánál. A tervezett rendszer előnyeként említette Betlehem azt is, hogy a feladatbővítés (és az ezzel járó magasabb bérezés) nagyobb számban tarthatja itthon az ápolókat. A terv buktatója lehet, ha az orvostársadalom nem fogadja el a reformot. Nagy kérdés, hogy az orvosok képesek lesznek-e a mindennapi gyakorlatban társként kezelni az egyetemi végzettségű ápolókat. Ha a rendszer nem veszi igénybe a többlettudást és az ezzel járó jogosítványokat, akkor hiába indul be a képzés, csak az elvándorlás lesz erősebb – mondta.

Leállhat a gyógyítás

   „Most elvben kizárólag csak orvos adhatna injekciót, vagy köthetne be például infúziót, miközben a gyakorlatban ezeket a feladatokat sok helyen ma is az ápolók végzik, úgymond a főorvos által jóváhagyott írásos felhatalmazással. De ez nem törvényes. Ezekben az esetekben, ha baj van, a felelősség kérdése meglehetősen tisztázatlan” – nyilatkozta lapunknak Kiss László, az 5.12. Szakszervezet vezetője, aki maga is ápolóként dolgozik. Hozzátette: az orvos és az ápoló közötti feladatmegosztás érzékeny helyzet. Az egészségügyet már nem lehetne üzemeltetni, ha a gyakorlatban nem működne most is egyfajta feladatleadás. Mint mondta: az ápoló önállóan nem adhatna C-vitamint vagy orrcseppet sem a betegnek, mert gyógyszert csak orvos rendelhet el. Minden náthás tünet enyhítéséhez orvosért kéne kiáltani. De biztosan leállna a gyógyítás, ha minden katéterezéshez, infúzióbekötéshez, lázlapbejegyzéshez elkérnék a doktori engedélyt. Hasonlóan visszás, hogy a háziorvosi körzetekben az ismétlő recepteket az ápolók írják föl, adják ki a betegeknek. Kiss ­László elmondta azt is, hogy az ápolói feladatlista bővítéséről szóló javaslatok évek óta ott vannak az egészségpolitika „fiókjaiban”.

Több tízezer érintett

   Kérdésünkre, potenciálisan hány embert érinthet a kezdeményezés, Kiss László azt válaszolta: a rendszerben ma is dolgozó 43 ezer ápolóból mintegy 400-500 olyan van, akinek érdemes a tervezett egyetemi képzésre jelentkeznie. Tapasztalatai szerint az ágy mellett dolgozó ápolók között már most is nagy a túlkínálat a diplomásokból. Hozzátette: a főiskolai képzés az ápolóknak egyébként is drága, egy félévért most 270-350 ezer forintot kell kifizetniük.

   Megkérdeztünk egy orvost is, mit szól a tervezethez. Selmeczi Kamill háziorvos azt mondta, saját praxisában orvosi feladatot semmiképpen sem adna át ápolónak. Szerinte nagyon szűk az a feladatlista, amely nem orvosi egyetemet végzett szakembernek átadható. Mint említette, ilyen a betegklubok szervezése, az életmód-tanácsadás, a népegészségügyi szűrések szervezése.

   Mindenesetre – lapunk értesülése szerint – az ápolói kompetencia rendezésétől a kormányzat nem zárkózik el. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár felvetésünkre úgy reagált: az újonnan megalakuló szakmai kollégiumoktól vár erre mihamarabb javaslatot.

Ahol már bejött a „bővítés”

   Tótth Árpád orvos csaknem két éve dolgozik Norvégiában rendszer­elemző tanácsadóként. Lapunk érdeklődésére elmondta: a skandináv országban is folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel „kiválthatók” az orvosok és csökkenthetők a várakozási idők. 2012–2013-ban a norvég egészségügyi tárca átfogó felmérést készített a témáról. Ebből kiderült: a radiológia területén elsősorban a radiológusok terhelésének kiváltása folyamatosan napirenden van, vannak olyan kezdeményezések, hogy a már most önállóan dolgozó radiográfusok ne csak hagyományos röntgenképeket elemezzenek, hanem a CT- és MR-vizsgálatokat is. A patológia területén a szövettani minták véleményezésénél jól képzett előszűrő, véleményező szakasszisztensek is dolgoznak. Általában tapasztalt nővérek, asszisztensek teljességgel leveszik az orvosok válláról az egyes vizsgálatok megszervezésének terhét, az orvosok által előírt vizsgálatok, kezelések időpontját egyeztetik a beteggel és az ellátó osztályokkal, szakrendelésekkel. Azok így megfelelő sorrendben történnek, és könnyen kezelhető bármilyen ok miatti változás. Norvégiában ilyen nevesített koordináló szakemberek alkalmazása a daganatos betegek ellátásában már előírt, kötelező feltétel – mondta Tótth Árpád.

Forrás: Népszabadság