Reklámadó – Az Európai Bizottság vizsgálatot indított

EU-Magyarország-hirdetés

Konsiczky Zoltán, az MTI tudósítója jelenti:
    Brüsszel, 2015. március 12., csütörtök (MTI) – Úgynevezett mélyreható vizsgálatot indított az Európai Bizottság a Magyarországon tavaly nyáron bevezetett reklámadó ügyében – közölte csütörtökön a brüsszeli testület.

 .

 .

    A bizottság a vizsgálattal arra akar fényt deríteni, hogy a reklámadó hatályos szabályozása összhangban áll-e az állami támogatásra vonatkozó uniós szabályokkal. Azt gyanítja ugyanis, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő progresszív adókulcs szelektív, tisztességtelen versenyelőnyt teremthet bizonyos vállalatoknak.


    A vizsgálat megindításával egy időben a brüsszeli testület, úgynevezett felfüggesztő rendelkezés formájában a vizsgálat lezárultáig meg is tiltotta a progresszív adókulcs alkalmazását.


    A hivatalosan is elindított vizsgálat a brüsszeli testület tájékoztatása szerint lehetőséget teremt arra, hogy minden érintett kifejtse álláspontját, egyúttal a bizottság hangsúlyozta, hogy a vizsgálat elindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét.


    A kormány tervezi a reklámadó jelenlegi szabályainak módosítását. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter március 3-án – az Országgyűlés gazdasági bizottságát tájékoztatva a témáról – azt mondta, hogy a módosításról még nem készült el a konkrét javaslat, a kormány márciusban teheti meg előterjesztését. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az EB két főigazgatósága – adó- és versenyjogi – is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt, ezért van szükség a módosításra.


    Margrethe Vestager versenyjogi biztos a bizottság közleményének tanúsága szerint üdvözli a módosítási szándékot, és azt ígéri, hogy a részletes vizsgálat a reklámadó jelenlegi és módosított változatára egyaránt tekintettel lesz.


    “Nagyon fontos, hogy egyenlő versenyfeltételeket biztosítsunk az európai médiapiacokon. Napjainkban számos média elsődlegesen a reklámbevételeiből finanszírozza működését” – hangsúlyozza a dán politikus.


    A bizottság közleménye arra utal, hogy Brüsszel azt kifogásolja, hogy a 0-tól 50 százalékig terjedő adókulcsok nem a nyereséget, hanem a reklámbevételeket terhelik. A bizottság szerint így a kisebb bevételű vállalatok még bevételükhöz viszonyítva is jelentősen kisebb adóterhet viselnek a nagyobb cégeknél, míg ha a nyereségre vetnék ki az adót, az indokolható lenne azzal, hogy a jövedelmezőbb vállalatok nagyobb terhet is elviselhetnek.


    “A magyar hatóságok mindeddig nem nyújtottak be megfelelő objektív indokot e koncepció alátámasztására” – írja kommünikéjében a bizottság a reklámbevételek adóztatásáról.


    A bizottság emellett azt is kétségbe vonja, hogy összhangban lenne az állami támogatási szabályokkal a törvénynek az a rendelkezése, amely lehetővé teszi az elhatárolt veszteségeknek az adóköteles reklámbevételekből történő levonását.


    “Ezek a rendelkezések a jelek szerint nem igazodnak az adó átfogó célkitűzéséhez, és úgy tűnik, hogy a 2013-ban nem nyereséges vállalkozásokra történő leszűkített alkalmazásuk szelektív előnyt biztosít az érintett vállalkozásoknak” – fogalmazza meg kifogásait az uniós versenyhatóságként eljáró Európai Bizottság.
    A brüsszeli testület világossá teszi: nem kérdőjelezi meg Magyarország jogát arra, hogy reklámadót szabjon ki, illetve hogy megállapítsa annak adókulcsait, de azt garantálni akarja, hogy az adók ne biztosítsanak szelektív előnyt bizonyos vállalatoknak versenytársaikkal szemben.


    A bizottság azt is vizsgálja, hogy a szabályozás nem irányul-e kifejezetten a külföldön bejegyzett cégek ellen, mert ha így van, az a letelepedési szabadsággal is ellentétes lehet.

kkz \ kto \ kvs