Rendezik az állami béreket

 Három év alatt harminc százalékkal nőhetnek a fizetések

A kormány szabad kezet adott a cégvezetőknek a bértérgyalások felélesztésére – tudta meg a Magyar Idők. Értesülésünk szerint a minimálbér és a garantált bérminimum megemelésével együtt 60 milliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésben, a következő három év során 30 százalékkal nőhetnek a fizetések.

Szabad kezet kaptak a kormánytól az állami vállalatok vezetői, így saját hatáskörben folytathatják már a napokban az érdekképviseletekkel a bértárgyalásokat – tudta meg lapunk. Az öt állami területen – a vasútnál, a Volánoknál, a postánál, a vízműnél, valamint a rehabilitációs vállalatoknál – a minimálbér 15, valamint a garantált bérminimum 25 százalékos megemelése 21-22 milliárd forintba kerül, az összeget szükség esetén az állam fedezi.

A legalacsonyabb bérek megemelése mellett a keresetek összecsúszása miatt szükséges a magasabb bérkategóriákban is fizetést emelni. Erre összességében 60 milliárd forint rendelkezésre álló összeggel kalkulál a kormány, így várhatóan azok sem maradnak ki a bérfelzárkóztatásból, akik már évek óta nem részesültek jelentősebb emelésben. A kormány azt szeretné, ha hosszú távú, hároméves megállapodás születne.

Úgy tudjuk, éves alapon legalább 10 százalékos átlagos emelés körvonalazódik, tehát három év alatt jelentős, 30 százalékos béremelés következhet. Ugyanakkor nem lesz egységes ágazatonként a bérrendezés, a következő időszakban kezdődő tárgyalásoknak az egyedi, ágazati ajánlások képezhetik a gerincét. Úgy tudjuk, a kormány sem szeretné tovább húzni az időt, ráadásul az érintett vállalatok a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felügyelete alá tartoznak. Az ágazati megállapodásokat követően a kormányoldal dönti el, az adott igényt elbírja-e a költségvetés.

Az idei évtől 10 százalékkal, 127 500 forintra emelkedett a minimálbér, és jelentősen, 25 százalékkal, 161 ezer forintra nőtt a garantált bérminimum. A kormányrendeletben meghatározott béreken felül azonban mindeddig nem történt meg a fizetések rendezése.

Ennek eredménye, hogy sok képzettebb alkalmazott is a szakmunkás-bérminimumnak megfelelő fizetést kapja. Az állami vállalatoknak ugyanakkor nincs arra forrásuk, hogy mindenki bérét rendezzék, így költségvetési kiegészítésre szorulnak. Erre nyílik lehetőség a feléledő bértárgyalásokon, amelyek tavaly év végén fagytak be, mivel a cégeknek összesíteniük kellett, pontosan mekkora összegekre van szükségük, a kormánynak pedig meg kellett határoznia az emeléshez szükséges keretet.

A szakszervezetek minden területen legalább 10 százalékos béremelést szeretnének, azokban az ágazatokban pedig, ahol évek óta elmarad a felzárkóztatás, még magasabb emelést tartanának elfogadhatónak. A munkaerőhiány miatt az állami cégeknek nemcsak a külföldi munkaadók, hanem a hazai versenyszféra szereplői is konkurenciát jelentenek.

Forrás: Magyar Idők