Robbannak a bérek, de nem kell félni ettől

 3 százalék körül nőhet a magyar gazdaság

Idén és jövőre is 3 százalék körül nőhet a magyar gazdaság – ez a fő üzenete a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Inflációs Jelentésének. A növekedést a fogyasztás bővülése segítheti, amit a béremelések mellett a lakossági bizalom és a lakásépítések is támogatnak. Az MNB szerint nem kell aggódni amiatt, hogy a béremelések rontanák a versenyképességet – írja a Világgazdaság.

A lakossági fogyasztás és a szolgáltatási szektor bővülése fennmaradhat a következő időszakban is, ez húzhatja a gazdaság növekedését – mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója az Inflációs Jelentés bemutatóján. Az MNB szerint az idei évben 2,8, jövőre pedig 3 százalékkal bővülhet a gazdaság. Balatoni András kiemelte: a növekedést támogatja, hogy a kkv-szektor hitelezése bővül, a mezőgazdaság jól teljesít idén, ugyanakkor az EU-források lehívása még nem indult be, ennek felfutása még csak most várható. Kockázatot jelent az is, hogy az ipari termelést visszahúzták a nyári gyárleállások.

A lakossági bizalom, a hitelezés bővülése, a fizetések növekedése és a lakásprogramok hatása együttesen támogatja a fogyasztás növekedését – hangsúlyozta Balatoni András. A lakáspiaci konjunktúra a tartós fogyasztási cikkek keresletét is meg fogja dobni, pusztán azért, mert be kell rendezni a lakásokat. A növekedést segíti, hogy a lakosság nettó pénzügyi vagyona 16 ezer milliárd forinttal nőtt 2009 óta, ez szintén lehetővé teszi a fogyasztás bővülését.

A nettó export 2017-ben kevésbé járulhat hozzá a GDP növekedéséhez, mint ahogy korábban vártuk – válaszolta Balatoni András a Világgazdaságnak arra a kérdésére, hogy a Brexit milyen hatással lesz a hazai növekedésre. A felvevőpiacaink növekedése jövőre alacsonyabb lesz, így a nettó export lassabban bővülhet. Ezt azonban ellensúlyozzák a háztartások kedvezőbb jövedelmi folyamatai, valamint az új járműipari beruházások beindulása.

„A humán tőke itt tartásának sokkal jelentősebb versenyképességjavító hatása, mint a béremelések versenyképességcsökkentő hatása” – mondta lapunk kérdésére Balatoni András. „Nem gondoljuk, hogy a béremelés befolyásolná a magyar gazdaság exportversenyképességét” – hangsúlyozta a szakértő, aki arra is rámutatott, hogy a Világgazdasági Fórum versenyképességi rangsorában nincs is bérindex.

Virág Barnabás, az MNB ügyvezető igazgatója kiemelte, az EU-n belül a képzett munkaerő az alacsonyabb bérszínvonalú gazdaságokból a magasabb felé áramlik. Hangsúlyozta, aki ezt a folyamatot nem képes lassítani, megállítani, annak nem lesz lehetősége a belépni a negyedik ipari forradalom időszakába, ahol az innovatív, kreatív munkaerő alkalmazása lesz a legfontosabb.

Szerinte éppen ezek miatt alapvetően megváltozott az, amit a bérek és a versenyképesség kérdésében a ’90-es évek óta a magyar gazdaság elemzésével foglalkozók gondoltak. Vagyis már nem az alacsony költségek melletti foglalkoztatás és a külföldi működőtőke beáramlása lehet a felzárkózás motorja, hanem a technológiai forradalom elvárásainak és a megváltozott termelési struktúráknak való megfelelés, aminek szükséges fejleménye a most látott béremelés. Balatoni András hozzátette: Magyarországnak most kell átállnia a hatékonyság vezette növekedési modellről az innovációvezéreltre, hiszen épp e kettő között vagyunk.

Forrás: Világgazdaság