A Fidesz frakcióvezetője szerint a parlamentnek kell igazságot tennie a devizahitelesek ügyében. Szerinte a Kúria döntése fordulópont, és a törvényalkotás feladata olyan jogszabályokat alkotni, miszerint a devizahiteleknek jóvá kell írni, amit a bankok az árfolyamréssel és az egyoldalú szerződésmódosítással elvettek tőlük. Rogán Antal a közrádióban a 2010 előtti, MSZP-SZDSZ-kormányokat tette felelőssé azért, mert nem alkottak az ügyfelek érdekeit védő jogszabályokat a bankokkal szemben, és nem szüntették meg a devizahitel intézményét. Utóbbit véleménye szerint legkésőbb 2006-ban meg kellett volna tenni.
Felhívta a figyelmet arra: három kérdésben is azt mondta a Kúria, hogy a tisztességtelenség vagy egyértelmű, vagy annak esélye nagyon komoly. Ez az a pillanat, amikor ki kell mondanunk: minden, amit tisztességtelenül vettek el a bankok, visszajár a devizahiteleseknek – hangoztatta Rogán Antal, aki szerint ha elindulna félmillió per Magyarországon, annak leginkább az ügyvédek lennének a haszonélvezői, ezért most a parlamentnek kell az igazságtételt megtennie. Ennek a legalapvetőbb momentuma, hogy minden olyan esetben, amikor tisztességtelenül jártak el a bankok, jóvá kell írni az embereknek, amit árfolyamrés formájában vagy egyoldalú szerződésmódosítással kifizettettek.
Emlékeztetett arra, hogy 2010-ben Kósa Lajossal, a Fidesz ügyvezető alelnökével közösen benyújtott javaslatuknak köszönhetően a bankoknak nem volt módjuk árfolyamrést és egyoldalú szerződésmódosítást alkalmazni, csakhogy – mivel nem volt erre vonatkozó, legfelsőbb bírói fórumon megszületett döntés, – ezt nem tudták visszamenőlegesen kiterjeszteni. A fideszes politikus kiemelte: a nagy összegű devizahiteleknél, amikor sok száz millió eurót ad kölcsön a bank egy vállalatnak, ott érdekes módon a devizával kapcsolatos költségeket magára tudja vállalni, a kis hiteleseknél pedig erre nem került sor. Nyilvánvaló, hogy a bankok egy újabb bőrt akartak lehúzni a devizahitelesekről – szögezte le Rogán Antal.
Arra a kérdésre, hogy szerinte az egész bankvilággal van-e baj ebben az ügyben, azt válaszolta: azzal semmilyen probléma nincs, ha valaki az üzleti világban pénzt akar keresni, csak ezt a szabályok erőteljes betartásával kellene tennie. Itt persze a szabályokkal is baj volt, és a bankok azokkal azért tudtak visszaélni, mert a 2010 előtti MSZP-SZDSZ-kormányok semmit nem tettek annak érdekében, hogy világosan szabályozzák, hol lehet, és hol nem lehet pénzt keresni. Itt most a bíróságnak kellett védenie a 2010 előtti rossz jogszabályokkal szemben is az ügyfeleket, mi pedig azt kell, hogy mondjuk, az azóta megváltozott, de a korábbi rossz jogszabályoknak az emberek számára sérelmes következményeit érvényesítenünk kell a bankok kárára, az ügyfelek javára, ez a parlament feladata – tette egyértelművé.
Kérdésre válaszolva elmondta azt is: az egészen biztos, hogy 2010 előtt a bankoknak jó dolguk volt Magyarországon, hiszen semmi olyan jogszabály nem született, mely az ő mozgásterüket szűkítette, és az ügyfelek érdekeit védte volna. 2009-ben a Bajnai-kormány és az MSZP parlamenti frakciója mindössze egy etikai kódexszel próbálta „védeni” a devizahiteleseket, csakhogy ez semmire nem kötelez, szigorú jogszabályokat kellett volna alkotni, és már a devizahitelek elszaporodásakor fel kellett volna lépni – vélte a Fidesz frakcióvezetője.
Arra a felvetésre, hogy a svájci jegybankelnök figyelmeztette Magyarországot, azt mondta: ez a hang nem jutott el a hitelfelvevőkhöz, mert a magyar kormány nem közvetítette ezt az észrevételt. Hangsúlyozta: 2010-ben az Orbán-kormány betiltotta a devizahiteleket, de ezt szerinte már elődeinek meg kellett volna tennie legkésőbb 2006-ban.