Rossz lesz, ha nem lesz béremelés Magyarországon

Hatalmas gond a szakképzett munkaerő elvándorlása, helyhez kötöttsége

A Raiffeisen Bank elemzése nyomán a legtöbb közgazdász nagyarányú béremelést jósol hazánkban. A hirado.hu által megkérdezett szakértők is egyetértenek abban, hogy hatalmas gond a szakképzett munkaerő elvándorlása, helyhez kötöttsége. Emiatt egyre nehezebben találnak megfelelő munkaerőt a cégek, hosszú távon pedig lassulhat a gazdaság bővülése. Egyetértenek abban is, hogy adópolitikai eszközökkel lehet ösztönözni a munkaadókat béremelésre.

 

  A 2008-as válság óta egyre világosabb, hogy az alacsony bér már nem annyira feltétele a versenyképességnek, mint korábban. A világban új korszak kezdődik a technológiai fejlődés új korszakával, az úgynevezett tudásalapú gazdaságban pedig a teljesítményt kell ösztönözni és a bérszínvonalnak ehhez kell igazodnia – hangsúlyozta Pesuth Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.

   Miközben Magyarországon 1970-2010 között az egy foglalkoztatott által megtermelt jövedelem megháromszorozódott, addig a nettó átlagbérek csupán 30%-kal nőttek – világított rá a hirado.hu-nak György László, a Budapesti Műszaki Egyetem egyetemi adjunktusa.

   A szakértő emlékeztetett arra is, hogy 2011-ben ért véget a korábban csatlakozott európai uniós országok többségében a munkaerő-piaci korlátozás, most „érnek” be azok a folyamatok, amelyek az unió által biztosított munkaerő szabad áramlásának következményei.

Kevesebbet kéne elvonnia az államnak

   Pesuth Tamás szerint az ösztönzési rendszer jelenleg alapvetően nem a magas bérekben tapasztalható, hanem a béren kívüli juttatásokban. A szakértő szerint a gazdaságpolitikának a feketemunka ellen kell fellépnie minél keményebben, illetve adópolitikai eszközökkel lehet ösztönözni a munkáltatókat a béremelésre. „Költségvetési számításokra van szükség, ennek alapján lehet ilyen típusú adópolitikai döntéseket hozni. Az adóéket – a teljes munkaerőköltségből levont állami adók és járulékok – amilyen mértékben lehet, csökkenteni kell” – érvelt a szakértő.

   Jó ötletnek tartja például a reprezentációs adó módosítását György László. (Ezt Gál Pál Zoltán, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók országos Szövetségének elnöke vetette fel korábban.)  A szakember szerint az adó csökkentése vagy eltörlése következtében az ilyen költések kifehérednének, és több pénz folyna be a vendéglátásba, nőne a jövedelmezőség – reagált a konkrét ötletre.

A külföldön dolgozó magyarokat nehéz lesz visszacsábítani

   György László szerint rövid távon nem igazán lehet „visszahozni” a külföldön dolgozó magyarokat. Az pedig a jövő zenéje, hogy megvalósul-e olyan béremelés, ami miatt hazajönnének. „Ahogy nehezen mentek ki külföldre, úgy egy visszaköltözésnél is sok mindent kell mérlegre tenni” – tette hozzá.

   A megfelelő fizetések és megfelelő munkakörülmények között kimutatható hajlandóság a visszatérésre. Ez lényegesen magasabb bérszínvonalat igényel, és ugyanannyira fontos, hogy nyugati színvonalú munkaszervezettséget és irányítást tapasztaljanak itthon a munkavállalók. Ezért a béremelés csak akkor fenntartható, ha olyan munkáltatói kultúrával párosul, ami a teljesítményt elismeri és teljesítményre ösztönöz – fejtette ki Pesuth Tamás.