E M L É K E Z T E T Ő
a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács rendkívüli üléséről
A NGTT rendkívüli ülésére az adótörvények módosítása, és a költségvetési törvény benyújtása adott okot. A Kormányt az adópolitikáért felelős helyettes államtitkár, illetve a költségvetésért felelős helyettes államtitkár képviselte.
Az adózásért felelős helyettes államtitkár bevezetőjében elmondta, hogy az adótörvények módosítását költségvetési célok motiválták, melyek az alábbiakban foglalhatók össze.
– A költségvetési stabilitás további fenntartása;
– Az adózási fegyelem tovább erősítése;
– És a családi adókedvezmény kiterjesztése.
A Kormány 2010. óta következetesen megfogalmazott célja az, hogy az adórendszer tekintetében a forgalmi, illetve fogyasztási adók felé terelje a közterheket.
Részleteket tekintve pozitívként említette, hogy a szociális hozzájárulás 100.000 Ft jövedelemig igénybe vehető kedvezményét nem arányosítják, korábbi évekkel ellentétben. A társasági adóalap csökkenthetővé válik, ha az illető cég felsőoktatási intézményt alapít, illetve támogatást nyújt felsőoktatási intézmények részére.
A gazdaság kifehéredését célzó intézkedések között az államtitkár úr kiemelte a hússal kapcsolatos adócsökkentési intézkedéseket. Változik továbbá az adótörvényben az ÁFA bevallás, ez az újonnan alakuló vállalkozások esetében havi bevallási kötelezettségként jelenik majd meg.
Az ÁFA tételes összesítőt kétmillió forint helyett már egymillió forint ÁFA esetén is tételesen jelenteni kell a tranzakciókat.
Szintén az adófegyelmet szolgáló és a gazdaság kifehéredését szolgáló intézkedések közt említhető az elektronikus közúti áruforgalmi figyelő rendszer kialakítása, mely a közúti árumozgás figyelésére szolgál majd. Ez a rendszer összekapcsolásra kerül a e-út díj rendszerrel, és összekapcsolásra kerül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Informatikai rendszerével.
Az adózási kedvezmények között említette még az Államtitkár úr a Mezőgazdasági Szövetkezetek részére nyújtandó adókedvezményt, mely a beszerzést és értékesítést végzőket érinti. A részükre iparűzési adó kedvezmény adható. A bankadó, reklámadó változatlanul marad.
A költségvetésért felelős államtitkár expozéjában elmondta, a költségvetés tervezésekor 2,8% hiánnyal és 1,8%-os infláció előrejelzéssel számoltak.
Körülbelül ekkora nyugdíjemelés várható, a devizát tekintve pedig 310,5 Euró árfolyamon számol a Kormány. A növekedés ütemét 2,1%-ra teszi.
A folyó fizetési mérleg 4,9%-os GDP arányos többlettel számol. 100 milliárd kormányzati tartalékkal számolnak, és 60 milliárd az ország védelmi alap tartaléka. A céltartalék esetében 51 milliárd a bérkompenzáció, 61 milliárd a rendvédelmi illetve a pedagógus illetmény emeléssel kapcsolatos kiadás, illetve céltartalékban található a költségvetési szervek tartozásának csökkentésére fenntartott összeg is.
Az otthonteremtési támogatásra az állam 4 milliárd forintot különített el. A közfoglalkoztatásra 270 milliárdot szánnak. A pedagógus életpálya modell esedékes emelésére 26 és fél milliárdot, a minősítésre – szintén a pedagógusok esetében – 2,1 milliárdot, a fegyveres- és rendvédelmi szféra illetmény emelésére 44 milliárdot szánnak.
A civil forrásokra a nemzeti együttműködés alapjára 5,1 milliárd forintot különítettek el, amely a korábbi évekhez kapcsolódóan szintén emelést jelent.
Az államtitkárok tájékoztatása után a NGTT oldalai fogalmazták meg álláspontjaikat. A tudomány részéről nem volt egységes álláspont. A professzor asszony saját véleményeként jelezte, hogy a költségvetésben megfogalmazott makropálya kedvezőnek tűnik, és a Kormány kiadáscsökkentése üdvözlendő.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy az állami szervek kiadásai 10%-kal nőnek, ezzel szemben pedig a szociális ráfordítás csökken. Zárójelben jegyezte meg, hogy a működési kiadások reálértékei is nőnek. Az adórendszer tekintetében kiemelte, hogy a Kormány ötleteléssel él a sok kis adó tekintetében. Példaként említette a netadót, a reklámadót, illetve az élelmiszerlánc felügyeleti díjat is.
A civiloldal részéről említésre került, hogy a két törvény számos váratlan elemet tartalmazott, ugyanakkor üdvözli a Nemzeti Együttműködési Alap növekvő támogatását. Az állami feladatok kiszervezését támogatják, hiszen ez kiadás csökkentéssel jár, a civilek ebben partnerek, hogy egyes feladatokat átvegyenek az állami szektortól. Szorgalmazták a civilek a közmunka kapcsán a civil partnerség megerősítését és kérik ebben a Kormány támogatását.
A munkavállalói oldal részéről elhangzott, hogy a családok biztonsága illetve a munkavállalók biztonsága ebből a költségvetésből hiányzik.
A középiskolások elindítását a szakképzés felé aggályosnak tartják, álláspontjuk szerint nem az a kérdés, hogy gimnázium vagy szakmunkás, hanem érettségi és szakképesítés kell a jövő fiataljai számára.
A munkavállalói oldal határozott álláspontja, hogy a segélyek, ezen belül az álláskeresési támogatást továbbra is fenn kell tartani, nem kell megszűntetni, hiszen előfordulhatnak előre nem látható, váratlan események is.
A családi pótlék munkához való kötését szintén nem támogatja az oldal. Álláspontja szerint a családi pótlék a gyermekek részére jár.
Elfogadhatatlan az is, hogy a levelezési rendszereket, tudományos munkát, közigazgatást a Kormány mind az internetre tereli, majd ezt követően megadóztatja. Ez elfogadhatatlan.
A Cafateria adóztatása szintén elfogadhatatlan, hiszen a Kormány egy régi társadalmi konszenzust rúg fel ezzel, amelyet a munkavállalók, a munkaadók és a Kormány kötött. Ez meghatározta azokat a célokat, amelyeket mindhárom oldal helyesnek vélt.
Az összeg limitálása sem fogadható el.
A Kormány viszontválaszában jelezte, hogy a Cafateria tekintetében új javaslatot fogalmaz meg, ugyanakkor a Kormány célja, hogy csökkenjen a célzott módon történő felhasználása. Az SZJA csökkenésével a Cafateria elveszti jelentőségét.
Az oktatásban nincs csökkenés, és a segélyrendszer sem kerül veszélybe, ugyanakkor a Kormány határozott célja, hogy a munkát állítja követendő célként, segélyezés helyett.
Az állami szerepvállalás a segélyezési rendszerben ugyanakkor csökken, de az önkormányzatok esetében mind a feladat, mind a forrás megjelenik.
A bürokrácia csökkentését az Államreform II. Bizottság dolgozza ki. A szegények helyzetével kapcsolatban kijelentette, hogy jellemzően növekedés van a támogatás tekintetében, ide sorolta a szociális dolgozók ágazati bérpótlék elemét.
A SZEF részéről hozzászóló Varga László bővebb hozzászólásában közölte, hogy az adó- és költségvetési paraméterek elfogadhatatlanok a szakszervezeti oldal számára.
2015-ben tovább folytatják a közszolgálati bér befagyasztását, és figyelmen kívül hagyja a Kormány azt a 160.000 főt, akit semmilyen bérintézkedés nem érintett.
Az életpálya program mellett felhívta a figyelmet, hogy a kompenzációra történő kiadás még mindig nagyon jelentős tétel a költségvetésben, és felhívta a figyelmet a szociális munka napján történő tüntetésre.
Azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes intézményeknél közmunkások látják el a korábbi közalkalmazotti feladatokat. Felhívta továbbá az ILO kényszermunka elleni egyezményre a figyelmet.
Utalt ő is egyben a Cafateria társadalom politikai céljára. Az oktatás- és képzési struktúra teljesen átrendeződik, lényeges csökkenek a gimnáziumi számok.
A gazdasági szereplők megjegyezték, hogy át fogják gondolni, hogy ilyen feltételekkel érdemes-e és kell-e ezt a bürokratikus Cafateria rendszert fenntartaniuk, vagy egyösszegű jutalom formájában fizetik ki az annak megfelelő összeget.
Az államtitkár úr közölte, hogy elfogadja a civil oldal kezdeményezését, hogy lehetőleg 2015-től kezdődjön meg a két gyermekesek után járó kedvezmény bevezetése.
Szakszervezeti oldal továbbá felhívta – utolsó szó jogán – hogy a Kormány állítsa rendre a korábbi tripartit és bipartit egyeztetési rendszereket.
Az egyebekben az NGTT reformjára vonatkozó elképzelések megvitatása szerepelt, illetve az SZMSZ hiányosságaira hívták fel a figyelmet, a rendkívüli összehívás tekintetében.
Ezt követően az NGTT bezárta ülését.
Holecz Gábor
Alelnök