Sokat kellene spórolni a békés öregkorhoz

A jelenlegi formában legfeljebb két évtizedig képes fennmaradni a magyar nyugdíjrendszer

Több felmérés is igazolja, hogy mielőbb érdemes elkezdeni a nyugdíjcélú takarékoskodást, mert a jelenlegi formában legfeljebb két évtizedig képes fennmaradni a magyar nyugdíjrendszer. Ez egyben azt is jelenti, hogy azoknak, akik mostanában állnak munkába, sokkal rosszabbak a nyugdíjkilátásaik, mint azoknak, akiknek már csak egy–két évtized van hátra a nyugállományba vonulásig. A Bankmonitor elemzése szerint, melyet a Magyar Nemzet is ismertetett,  nemcsak az a gond, hogy a várható nyugdíj egyébként is jelentősen alacsonyabb lesz, mint az aktív kori kereset, hanem az is, hogy a közhiedelemmel ellentétben a jövedelmek nem növekszenek a nyugdíjig. Azaz, ahogy öregszik az ember, úgy emészti föl a havi kereset egyre nagyobb hányadát a nyugdíjcélú takarékoskodás.

Felmérésük szerint a munkába állást követően valóban emelkedni kezdenek a jövedelmek, ez a trend azonban csak 35–44 éves korig marad fönn. Azt követően ugyanis fokozatosan csökkennek a keresetek, egészen a nyugdíjba vonulásig.

Jól mutatja a jövedelmi görbe emelkedését, illetve a visszaesés nagyságát, hogy amíg a 16–34 éves korosztály átlagban 195 ezer forintot visz haza havonta, addig a 35–44 évesek jövedelme 234 ezer forint. A 45–54 éveseknek pedig már kissé alacsonyabb a fizetésük, hiszen ők már csak 225 ezer forint jövedelemre számíthatnak havonta. Jelentősen csökken ez az összeg az 55 és 64 év közötti korra, akkor már csak 179 ezer forinttal számolhatnak. De még ehhez képest is jelentősen, 55 ezer forinttal esik a nyugdíjaskori jövedelem: ekkor mindössze 125 ezer forintra számíthat az állami rendszerből az átlagos nyugdíjas. Mindezek ismeretében logikus a következtetés, hogy a jövedelmi szint megtartása, illetve az életszínvonal csökkenésének elkerülése érdekében időben el kell kezdeni a takarékoskodást. S legalább akkora összeget kell félretenni aktív korunkban, amelyből havonta minimum 55 ezer forinttal ki tudjuk egészíteni havi jövedelmünket.

Már csak azért is érdemes mielőbb megkezdeni a takarékoskodást, mert ötvenéves kort követően már egyre kevesebb juthat ilyen célra. Ha pedig nem sikerül megfelelő összeget félrerakni, akkor hozzávetőlegesen negyven százalékkal alacsonyabb lehet nyugdíjaskori jövedelmünk.

A Bankmonitor havi 170 ezer forintos nettó jövedelemmel, a fizetés évi négyszázalékos növekedésével, valamint átlagosan 4,5 százalékos inflációval számolva megbecsülte, hogy mekkora összeget kellene félretenni havonta ahhoz, hogy minden hónapban nyolcvanezer forinttal ki tudjuk egészíteni nyugdíjunkat. Az egyik modell szerint, aki 35 éves korában kezdi el a takarékoskodást, annak havonta mindössze tízezer forintot kell félreraknia. A másik feltételezés azt mutatja, ötvenéves korban ennek csaknem négyszeresét kell megspórolni, egészen pontosan 37 ezer forintot.

Még érdekesebb képet mutat, ha azt nézzük, hogy a jövedelem hány százalékát kell nyugdíjcélra félretenni. A legmagasabb keresetet biztosító 35 éves korban indított takarékossági program esetén még 50 éves korban is csak jövedelmünk 6,3 százalékára rúg ez az összeg, a nyugdíj előtti utolsó évben pedig csak 6,9 százalékra emelkedik ez az arány. Ha valaki csak 50 évesen kezd el félrerakni pénzt, a takarékoskodás már az első évben is a kereset 11 százalékát emészti föl. Másfél évtizeddel később ez az arány már eléri a jövedelem 12 százalékát is.

Hasonló eredményre jutott egy másik, a közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérés. A K&H biztos jövő című reprezentatív kutatása szerint a megkérdezetteknek alig valamivel több mint ötöde rendelkezik nyugdíjcélú megtakarítással, noha 78 százalékuk tisztában van azzal, hogy jelentősen csökkenni fog életszínvonala, ha nyugdíjba vonul. A felmérés arra is rámutatott, hogy 2015-höz képest tavaly nyolc százalékponttal, 61-ről 69 százalékra nőtt azok aránya, akik úgy gondolják, nyugdíjas éveikben is kénytelenek lesznek állást vállalni.

Arra a kérdésre, hogy – bár tisztában vannak annak szükségességével – miért nem kezdenek takarékoskodni időben, az emberek csaknem kétharmada úgy válaszolt: egyelőre másra kell a pénz. Erre leginkább a harmincas éveikben járók, az alacsony jövedelemmel és végzettséggel rendelkezők, valamint a kistelepülésen élők hivatkoznak. A felmérés szerint az átlagember tisztában van kilátásaival, csaknem kétharmaduk ugyanis egyetért azon szakértői jóslatokkal, amely szerint mire ők elérik a nyugdíjkorhatárt, összeomlik a magyar nyugdíjrendszer. Szomorú az is, hogy a 2015-ös 29-ről tavalyra 34 százalékra nőtt azok aránya, akik azzal számolnak, meg sem érik a nyugdíjaskort. Pedig a statisztikai hivatal adatai szerint éppen ellentétes a tendencia: a nőknél 78 év, a férfiaknál 72 év a születéskor várható átlagos élettartam. Tíz emberből pedig csak egy számít arra, hogy öregkorára vállalkozásának bevételéből fogja kiegészíteni a jövedelmét.

Forrás: Magyar Nemzet