Súlyosbodó a munkaerőhiány

A közszféra szűkítésével és a nyugdíjasok bevonásával lehetne enyhíteni a versenyszféra munkaerőhiányát – írja a Népszava.

Minden harmadik munkanélküli és minden második közfoglalkoztatott legfeljebb a 8 általános iskolai osztályt járta ki, és az inaktívak 43 százalékának sincs ennél magasabb végzettsége. A munkaerő-tartaléknak tekinthető réteg iskolai végzettségének szintje egyre csökken – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Munkaerőpiaci Helyzetkép 2016 című kiadványából.

Az elemzés a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően potenciális munkaerő-tartaléknak tekinti azokat a munkanélkülieket, akik keresnek munkát; az inaktívakat, akik szeretnének dolgozni, de valamilyen okból nem folytatnak aktív keresést; valamint az alulfoglalkoztatottakat, akik többet – például részmunkaidő helyett teljes állásban – szeretnének dolgozni. Emellett a hazai közfoglalkoztatottak nagy létszáma miatt ide sorolja a közmunkát végzőket is.

Az alulfoglalkoztatottak száma több mint 50 ezer, az inaktívaké 135 ezer, a munkanélkülieké 235 ezer, a közfoglalkoztatottaké pedig 220 ezer fő volt 2016-ban, ami akkor mintegy 640 ezres munkaerő-tartalékot jelentett. Ez a tartalék azonban gyorsan fogy: a legfrissebb adatok szerint a munkanélküliek száma már csak 183 ezer fő, a közfoglakoztatásban pedig 186 ezren dolgoznak. Köztük is egyre kevesebb a szakképzett munkaerő: összességében csak alig harmaduk végzett szakiskolát vagy szakmunkásképzőt, a csupán 8 általánost végzettek aránya viszont növekszik.

Ennek oka, hogy az egyre növekvő foglalkoztatottság következtében a munkaerőpiac már felszívta a képzettebb munkaerőt. Ezzel együtt 2016-ban még mindig 86 ezren voltak azok, akik 10 évnél nem régebbi szakképesítéssel rendelkeztek – ebből csaknem 26 ezren ipari, építőipari típusúval -, a 10 évnél régebben képesítést szerzettek száma pedig meghaladta a 230 ezret – ebből ipari, építőipari képzésben 56 százalékuk részesült. A munkaerőpiactól tartósabban távollévők számára azonban a visszatérés még akkor sem könnyű, ha elvileg piacképes végzettséggel rendelkeznek, a tudás ugyanis időközben elavulhat – mutat rá az elemzés.

A potenciális munkaerő-tartalék nagysága régiónként jelentősen eltérő, de csökkenésével a területi különbségek is jelentősen mérséklődtek. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt kihasználatlan munkaerő aránya 2014-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (13,8 százalék), a legalacsonyabb pedig Győr-Moson-Sopron megyében (3,3 százalék). Két évvel később a mutató Szabolcsban 3, Győr-Moson-Sopronban viszont mindössze 0,6 százalékponttal mérséklődött.

Ezzel együtt még mindig elmondható, hogy a munkaerő-tartalék nem ott van, ahol szükség volna rá. A teljes magyar munkaerőpiacon jelenleg összesen 63 ezer betöltetlen álláshely van, 48 500 a versenyszférában, 14 500 pedig a költségvetési szférában. Az ország középső és nyugati megyéiben ráadásul már nemcsak a szakképzett, de a szakképzetlen munkaerőből is hiány van, a potenciális tartalék zöme viszont ettől jelentős földrajzi távolságra található. Az országon belüli mobilitást ugyanakkor akadályozza, hogy a fejlettebb régiókban elérhető magasabb bér nem áll arányban a lakhatási költségekben jelentkező többletkiadással. Aki tehát vállalja lakóhelye és családja elhagyását a munka reményében, inkább külföldön, és nem az ország másik részében keres munkát. Becslések szerint az elmúlt években mintegy 600 ezer magyar munkavállaló vándorolt ki más uniós országba.

Rolek Ferenc a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint a munkanélküliek közül csak mintegy 40 ezerre tehető azok száma, akiket átképzéssel, áthelyezéssel még be lehetne vonni a munka világába. Sok nyugdíjas ugyanakkor alkalmas lenne számos szellemi vagy könnyebb fizikai munkakör betöltésére, például a kereskedelemben – ez további mintegy 60 ezres pluszmunkaerőt jelenthetne. Ehhez azonban ösztönzőket kellene bevezetni, illetve lazítani kellene azokon a ma már indokolatlan szabályokon, amelyek miatt a közszférában nem lehet tovább-foglalkoztatni a nyugdíjasokat. Megjegyezte: a közszférában dolgozók létszámát ezzel együtt egy hatékonyabb munkaszervezéssel csökkenteni kellene. Az így felszabaduló munkaerő betölthetné a versenyszféra üres álláshelyeit. Hangsúlyozta: a cigányság foglalkoztatása érdekében is komoly erőfeszítéseket kell tenni.

Rolek Ferenc úgy látja: a nyugdíjas szövetkezetek, a munkahelyvédelmi akcióprogram – amely többek között az idősek illetve a gyesről visszatérők utáni munkáltatói járulékokat csökkenti – jó irányba tett lépések, ám a munkaerőhiány olyan, alapvetően demográfiai eredetű probléma, amelyet középtávon nem lehet megoldani, legföljebb mérsékelni.

Az utánpótlás is csökken

A munkaerő iránti igény növekedése egy olyan időszakban következett be, amikor a munkaerőforrás demográfiai okokból is folyamatosan szűkül. A munkaerőpiacról most lépnek ki tömegesen az 1950-es években született nagy létszámú korosztályok, és lépnek be az 1990-es években születettek jóval kisebb létszámú korosztályai. 2016-ban a munkavállalási korúnak számító 15–64 éves népesség létszáma már csak 6 millió 609 ezer fő volt, ami több mint 300 ezres csökkenést jelent 2008-hoz képest.

Az Európai Bizottság legfrissebb demográfiai jelentése (Ageing Report, 2018) is súlyos gondokat vetít több évtizedre előre. A népesedési folyamatoknak azonban gazdasági következményei lesznek: az előrejelzés szerint a jelenlegi 2 százalék körüli potenciális GDP-növekedésünk 2060-ra már csak 1,3 százalékos lesz.

Forrás: Népszava