Surányi a 13. havi nyugdíj visszatéréséről beszélt

Az MNB volt elnöke, Surányi György szerint jóval erősebb árfolyam lenne indokolt, most veszélyes játékot űzünk, a forint ugyanis a régió egyik legsérülékenyebb devizája. Az infláció bezuhanása többek között azzal a következménnyel járt, hogy a reálnyugdíjak két év alatt 6%-kal nőttek, ami a 13. havi nyugdíjhoz nagyon hasonló összeget hagyott a nyugdíjasoknál – írja a Napi Gazdaság. A szakember szerint már jóval korábban rendezni kellett volna a devizahitelesek helyzetét, így most a bankrendszer óriási veszteséget kénytelen elszenvedni. Márpedig fenntartható növekedés csak akkor képzelhető el, ha profitot termelni nem bűn.

 


Az interjú fontosabb megállapításai:

  • a kamat és hozamgörbe sincs igazán a helyén, feltehetően azért, mert az organikus inflációt és a várakozásokat inkább a maginfláció vezérli
  • az alacsony nominális kamatszint a forint árfolyamát markánsan leértékelte, miközben ezt a külső egyensúly nem indokolta
  • a jelenleginél jóval erősebb árfolyam lenne indokolt, bár az MNB nehéz dilemma előtt áll, hiszen egyetlen eszközzel, a forint árfolyamának gyengítésével lehet elkerülni a deflációt
  • veszélyes játékot űzünk, magas reálhozamot kell fizetnünk a két-három évvel ezelőtt értékesített államkötvények után, ráadásul a reálnyugdíjak az elmúlt két évben 6%-ot emelkedtek, ami majdnem egyenértékű a korábban eltörölt 13. havi nyugdíj összegével
  • a bankjegyek cseréje önmagában nem késlelteti az euróövezethez való csatlakozást
  • amíg nagy a reál-fejlettségbeli különbség az eurózóna vezető országaihoz képest és nincs bank-, fiskális- és politikai unió, addig nem célszerű siettetni az euró bevezetését
  • évekkel korábban kellett volna kezelni a lakossági devizahiteleket, mégpedig úgy, hogy a bankok, az ügyfelek és az állam is kivegye a részét a terhekből
  • a jegybank a forintosítás közben a deviza eladása során 300-400 milliárd forint árfolyamnyereségre tehet szert a forint időközben euróval szembeni bekövetkező leértékelődése miatt. Ennek az összegnek kellene részint az állami tehervállalás forrásává válnia, a lakossági tőketartozás csökkentésével
  • a devizahitelezés felfutásában nagy szerepe volt az államnak is, 2001-2006 között a fenntarthatatlanul magas költségvetési hiány súlyos károkat okozott, a belföldi forrásokat teljesen elszívta az állam
  • az utóbbi öt évben a forintosítás nem látható hatásai nélkül megközelítőleg 6-7 milliárd eurós veszteséget halmozott fel a bankszektor, miközben a bankok adózott nyeresége 2000-2008 között ettől az összegtől lényegesen elmaradt
  • profitot termelni nem bűn, csak a pénzügyi közvetítőrendszer segítségével lehet fenntartható és gyors növekedést elérni