Sürgetik a bértárgyalást az érdekvédők

A szakemberhiány már idén is az országos bérajánlás feletti emeléseket kényszerített ki a versenyszférában, az azonban még kérdéses, hogy ennek mekkora hatása lesz a 2016-os minimálbérre és garantált bérminimumra. A szociális partnerek kemény tárgyalásokra számítanak.

– Nem kavicsot, hanem egyenesen sziklát dobott egy sima felszín alatt forrongó tóba az Auchan, amikor megállapodott a szakszervezettel a nemzetgazdasági szinten is jelentős mértékű bérfejlesztésről. A szakszervezetek már a 2016-os költségvetés tavaszi elfogadása előtt követelték, hogy kezdődjenek meg a minimálbérről szóló egyeztetések is.

Ez azonban még nem történt meg, és az államtitkárcsere is tolhat az időponton. Bízunk abban, hogy a hónap végén elindul az egyeztetés – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke.

Abban a munkáltatók és a szakszervezetek is egyetértenek, hogy a tárgyalásokat erősen behatárolja, hogy mind a jövő évi adótörvényeket, mind a költségvetést elfogadta már a parlament, mivel így nehezebb alkudozni a bérekről, illetve a béren kívüli juttatásokról is. Ismert, a nyáron Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kormánytájékoztatón arról beszélt, hogy 5,5 százalékos minimálbér-emeléssel számol a kormány.

–A kabinet markáns jelzést adott a tárgyalásokhoz az 5,5 százalékos minimálbér-emelési mértékkel, ami a jövőre várt alacsony infláció mellett újabb reálkereset-emelkedéshez vezethet – erősítette meg Palkovics Imre. Szerinte a gazdasági növekedés jelenlegi és várható üteme, és az egyre égetőbb szakemberhiány miatt adottak a komolyabb minimálbér-emelés feltételei.

– Nem tekintem irányadónak a nyári nyilatkozatot, a minimálbérről és a garantált bérminimumról a szociális partnerek döntenek – mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége főtitkára. Szerinte az Auchan béremelése nem feltétlen vezet ágazati szinten hasonló mértékű bérfejlesztésekhez.

Az ágazatban dolgozók harmadát minimálbéren, garantált bérminimumon foglalkoztatják, a cégek pedig inkább a bérköltségeken spórolnának – továbbra is sújtja őket a népegészségügyi termékadó, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj, az éjszakai és vasárnapi zárva tartás, de főleg az a rendelkezés, hogy két egymást követő évben nem lehetnek veszteségesek, mivel akkor automatikusan megvonják a működési engedélyüket.

Ezért a legtöbb vállalkozás kivár az emelésekkel a szakemberhiány ellenére is. – Nemzetgazdasági szinten azonban elképzelhetőnek tartanék egy szolid, kicsivel infláció fölötti reálkereset-emelkedést 2016-ra, különösen az alacsonyabb keresetűek esetében lenne fontos, hogy a keresetük közelítsen a létminimumhoz – tette hozzá Dávid Ferenc.

Forrás: magyaridok.hu, Kiss Melinda Katalin