Svajda József: A félelem hatalmas a munkahelyeken

Sértő a Munka törvénykönyve?

Több esetben is sértőnek találta a magyar munka törvénykönyvét a Szociális Jogok Európai Bizottsága. Szabályellenes többek között a készenlétre és az ügyeletre vonatkozó szabályozás, a kollektív szerződések alacsony száma és a szabadságolások kérdése. S habár a munkaügyi perek száma nem csökkent az elmúlt években, mégis kevés munkavállaló fordul jogorvoslatért, ha munkahelyén méltánytalanság éri.

   Nem találta kielégítőnek az Európai Tanácshoz tartozó Szociális Jogok Európai Bizottsága hazánk munkajogi törvényeit. A szervezet négy esetben állapította meg, hogy a magyar szabályok nincsenek összhangban a kartával. Az egyik a készenlétre és ügyeletre vonatkozó szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy a dolgozó akár 24 órát is a munkahelyén töltsön, ez pedig azt jelenti, hogy heti akár 72 órát is dolgozhat, a kartában lefektetett heti 60 óra helyett. Ezen kívül a tanács kifogásolta a kollektív szerződések alacsony számát hazánkban, a szakszervezetek sztrájkhoz való jogát, valamint a szabadságolás kérdésében is találtak kivetni valókat. Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke szerint a magyar munkajog ennél sokkal több sebből vérzik.
 
Svajda József, régiós elnök, MSZOSZ:
 Sem az üzemi tanács, sem a kollektív szerződés-kötés, illetve alakítást semmilyen paragrafus Magyarországon nem szankcionálja. Tehát hogyha egy munkaadó nem csinál üzemi tanácsot, akkor nincsen. Nincs semmiféle következménye, holott ez is egy rendkívül fontos intézmény Európában.
 
  A munkavállalók azonban sok esetben nem mernek lépni munkaadójukkal szemben még akkor sem, ha méltánytalanság vagy anyagi kár éri őket.
 
Fóris Kálmán, ügyvéd:
 Alá-fölé rendeltségi viszonyban van a munkaviszonyának a fennállása alatt a munkáltatóval, kevésbé bátran lépne azért, hogy nem adtak ki neki két nap szabadságot vagy valamilyen egyéb akár a jogszabályban akár – ha a munkáltatónál van kollektív szerződés – abban szabályozott juttatás elmaradt.
 
   Pedig a Szociális Jogok Európai Bizottsága szerint az egyik sértő jogszabály az, hogy semmi sem szavatolja a magyar munkavállalónak, hogy két hét megszakítás nélküli fizetett szabadságra menjen. Svajda József szerint a kiadatlan szabadságoknál sokan még több munkát is vállalnak állásuk megőrzése érdekében.
 
   Svajda József, régiós elnök, MSZOSZ:
 Van, ahol 16 órákat dolgoznak rendszeresen, szinte leszédülnek a székekről nem mernek szólni, sőt azt látjuk, hogy tudjuk, hogy 16 órát dolgoznak, de papíron a törvényes van beírva és ha megkérdezi a munkaügy vagy munkavédelem akkor is azt mondja hogy ő csak törvényesen dolgozott, mert nem kockáztatja meg az állását. A félelem hatalmas a munkahelyeken.
 
   Mindezek ellenére nem csökkentek, hanem növekedtek a munkaügyi perek. Fóris Kálmán ügyvéd szerint ennek az az oka, hogy a viták zömével a munkaviszony megszűnésének jogszerűségével vagy az elszámolással állnak kapcsolatban. A munkavégzéssel, a szabadsággal vagy a juttatásokkal kapcsolatos jogvita már ennél jóval kevesebb. Ha azonban perre kerül a sor, általános vélekedés, hogy a bíróság a munkavállaló számára kedvező ítéletet hoz – teszi hozzá az ügyvéd.
 
Fóris Kálmán, ügyvéd:
 Van egyfajta szimpátia a munkavállalókkal szemben megítélésem szerint helyesen, mert egy munkáltatótól elvárható, hogy a saját maga és az egyéb jogszabályok által állított szabályokat pontosan tartsa be.
 
   A Szociális Jogok Európai Bizottsága 41 ország munkajogi szabályozását vizsgálja. Magyarország esetében négy olyan pontot talált, amelyben a döntést kellő információ hiányában későbbre halasztotta.

Forrás: somogytv.hu