Szakszervezetek – Kő csobbant az állóvízbe

 Székely Tamás szerint többen félreértették a szavait

Értetlenséget, sőt indulatokat váltott ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) tagszervezeteinek vezetőiben, hogy alelnökük a szakszervezeti mozgalmat is kritikusan értékelő kijelentéseket tett a 168 Óra című hetilapnak

A Népszava értesülései szerint Székely Tamás nyilatkozatáról a MASZSZ jövő heti elnökségi- és szövetségi tanács ülésén tárgyalnak majd, bár a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének (VDSZ) elnöke telefonon arra hívta fel a figyelmet, hogy szerinte többen félreértették a szavait.

Amikor például azt kifogásolta, hogy a kormány biodíszletnek használta a tárgyaló feleket a versenyszféra érdekegyeztető fórumán, sokan arra gondoltak, nem ért egyet a minimálbér és a szakmunkás bérminimum emelésével, holott a megállapodás aláírását ő is megszavazta a szövetség elnökségében. Székely a Népszavának megerősítette, hogy a béremelésre óriási szükség volt, amit kifogásol, az az emelés ütemezése, mert ez óriási feszültségeket okoz helyi szinten. Tegnap is egy nyírbátori flakongyár bértárgyalásáról hívtuk ki néhány percre, mert a cég a minimálbér emelését sem tudja kigazdálkodni, az ehhez igazodó további emelésekre pedig végképp nincs fedezete. Egész műszakok teszik le a munkát – mutatta be a helyzetet a VDSZ vezetője, hozzátéve, hogy a cég tehetetlen. Szerinte a munkáltatókra gyakorolt nyomást a kormány, hogy fogadják el a magas béremeléseket, ami viszont nemcsak őket, hanem az érdekvédőket is nehéz helyzetbe hozta, mert a cégek béremelést megkerülő trükkjeivel szemben is harcolniuk kell.

A MASZSZ elnökségének másik meghatározó tagja, Sáling József azt hangsúlyozta lapunknak, hogy amikor egyhangúlag felhatalmazást adtak Kordás László elnöknek a bérmegállapodás aláírására, pontosan végigvették, milyen feszültségeket okoz a váratlan lehetőség, de egy szakszervezet nem utasíthat vissza a dolgozók számára kedvező ajánlatot. A szövetség bérpolitikai ügyvivőjétől megtudtuk, a versenyszférában jövő hétfőn felmérést készítenek, hogy mekkora emelést tudtak megvalósítani a cégek és hogy hány helyen vetettek be olyan trükköket, mint a részmunkaidő bevezetése vagy a cafetéria megszüntetése. A Népszavának hangsúlyozta, hogy sok kérdésben nem fogadja el Székely álláspontját, szerinte például nem érezhető bizalomvesztés a szakszervezeti vezetőkkel szemben, ahogy azt az alelnök egyik válasza sugallja. Székely szerint viszont a bérfeszültség igenis további bizalomvesztést okozhat, a dolgozókban ugyanis most túl nagy az elvárás az érdekvédelmi vezetőkkel szemben. Mindenképpen meg kell őrizni a hitelüket – hangsúlyozta az alelnök, hozzátéve, hogy ha a harciasabb módszerek nem tetszenek a kormánynak és emiatt a bérmegállapodás felrúgásának lehetőségével akarja zsarolni a szakszervezeteket, akkor állnak elébe, de nem engednek a zsarolásnak. A kérdésre azonban, hogy érezhető-e ilyen mozgás a kormány oldalán, végül nemmel felelt. A vihart kavart interjúban személyi változásokat is sürgetett, de tegnap lapunknak ezt azzal tompította, hogy nem a munkavállalók képviseleteiben kell ezen elgondolkodni.

Király András a MASZSZ elnökségi tagja azt hangsúlyozta lapunknak, hogy a magyar szakszervezeti tagság és vezetők is elkényelmesedtek az utóbbi időben, tehát nem baj, ha valaki felkavarja az állóvizet.

Forrás: Népszava