Száz pontban a közoktatás megújításáért

 „Szabad a gazda”

A köznevelés rendszere nem javítható! Az Eötvös József Szabadelvű Pedagógiai Társaság ezért száz pontban összefoglalta egy új közoktatási törvény lehetséges megalkotásához szükséges alapokat. A száz pont szabadon felhasználható. „Szabad a gazda.”

Az oktatás társadalmi rendeltetése

A száz pontban megfogalmazottak a köznevelés rendszeréhez viszonyítva háromszázhatvan fokos fordulatot jelentenek a közoktatás társadalmi rendeltetése és célkitűzései megfogalmazásában. Esélyt a boldoguláshoz mindenkinek, s ne csak a kiválasztottaknak! Öntudatos, jogaikat és kötelezettségeiket ismerő, a hatalom gyakorlásában részt vevő polgárok, s ne kiszolgáltatott, megfélemlített alattvalók lépjenek ki a közoktatás rendszeréből! Ehhez sokszínű iskolarendszerre, nyitott, szabad, befogadó, demokratikusan működő iskolákra, anyagilag megbecsült, szakmájában elismert, a társadalom bizalmát élvező pedagógusokra, az eszmék és gondolatok szabad áramlására van szükség. E célok megvalósításához vissza kell állítani a tanítás szabadságát és a tanulás szabadságát, amelyeket 2010 után az önkormányzatisággal, a véleménynyilvánítás szabadságával, a lelkiismereti és vallásszabadsággal együtt felszámolt az akkori hatalom. A száz pont ezért szakít a köznevelés alapfilozófiájával: mindenért az állam felelős, az állam szabályoz, ellenőriz, számon kér, szervez. Az állam meghatározza, ki a jó pedagógus, mint ahogy meghatározza azt is, miből, mit és hogyan taníthat a pedagógus. Az állam korlátozza a tanuláshoz való jogot, mivel meghatározza azt is, ki tartozhat a „középosztályba”, kiből legyen közmunkás. A száz pont változtat mindezeken. Abból indul ki, Magyarországnak nem az az érdeke, hogy a legszegényebb családokban élő gyermekek közül évente több ezren a minimális tudás, használható szakképzettség nélkül tizenhat éves korukban kiessenek az iskolarendszerből. Magyarországnak nem az az érdeke, hogy a fiatal korosztály csaknem fele olyan szakképzésben vegyen részt, amely nem nyújt korszerű ismereteket, nem készít fel a változásokra, nem teszi alkalmassá az egyént az önálló, felelős életre. Magyarországnak nem az az érdeke, hogy a pedagógusokat megfossza a gondolkodás jogától és kötelezettségétől, egy gépezet csavarjává, a hatalom kiszolgálóivá tegye őket. Éppen ellenkezőleg. Magyarországnak az az érdeke, hogy az óvodák, iskolák, kollégiumok ismét szabad alkotó, szellemi műhellyé váljanak, amelyekben a pedagógusok, a szülők és a tanulók egymást segítve, egymással együttműködve valósítják meg a nevelés és oktatás célját: minden gyermek a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztathassa személyiségét.

A száz pont abból indul ki, hogy a közoktatásnak döntő a szerepe abban, hogy az országban élőknek reális esélyük legyen a boldogulásra. Döntő a szerepe abban is, hogy Magyarország képes legyen fejlődni, sikeresen teljesíteni. Az oktatási rendszer ugyanis meghatározza a foglalkoztatást és ezen keresztül kihat a gazdasági növekedésre. Az oktatás eredménye megjelenik mindenkinél, aki iskolába járt, és eljut arra a szintre, hogy a munkaerőpiacon hasznosítható tudásra, illetve azt igazoló bizonyítványra, oklevélre tegyen szert. Megjelenik a hatása annak is, ha az oktatási rendszer nem ér el eredményt, és úgy lépnek ki sokan a rendszerből, hogy nem szerezték meg a szükséges ismereteket, képességet és jártasságot ahhoz, hogy sikeresek legyenek a munkaerőpiacon. Az oktatási rendszernek hosszabb távú, az egész ország fejlődésére kiható hatása is van. Minél több azoknak a száma, akik sikeresen járják végig az oktatási rendszert, annál magasabb lesz az ország iskolázottsági szintje. Az iskolázottsági szint emelkedése hozzájárul ahhoz, hogy egyre csökkenjen azoknak a családoknak a száma, ahonnan a gyermek az átlaghoz képest lényegesen rosszabb eséllyel indul az életnek. A száz pont ahhoz teremti meg a jogi kereteket, hogy minden polgárának esélye legyen a munkaerőpiacon való sikeres helytálláshoz, hogy az ország megindulhasson a fenntartható fejlődés útján.

A feladatmegosztás rendje

A száz pont visszaállítja a feladatmegosztás elvét a közoktatás szervezésében. Az állam feladata a közoktatás rendszerének az irányítása, az egész rendszer működését meghatározó szolgáltatások, például a vizsgarendszer és a mérés-értékelés rendszerének működtetése. A települési önkormányzatok felelnek a szolgáltatások helyi szintű megszervezéséért. Az intézményvezetők kötelessége biztosítani a közoktatási intézmény szakszerű, hatékony törvényes, működését. Ez a megoldás összhangban áll az európai uniós elvárásokkal, a szubszidiaritás elvével.

A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszerében az állam az ágazati irányítás feladatai mellett átvette az oktatásszervezés feladatait, magához vonta az intézményfenntartással együtt járó feladatok jó részét. „Államosította” pedagógusokat is, bekényszerítve mindenkit egy felülről létrehozott köztestületbe, amelynek egyetlen érzékelhető feladata volt a pedagógusok féken tartása. Minden volt önkormányzati intézmény beolvadt egy hivatalba. A munkáltatói jogokat egy személy, a hivatal elnöke gyakorolta mindenki felett. Csak az maradhatott a pályán, aki hivatásához méltó magatartásával kiérdemelte azt. Abban a kérdésben, hogy ki a „méltó”, az állami minősítő testület döntött.

„Államosították” a gyermeket is. A szülő köteles hároméves korában óvodába adni gyermekét, és ezt követően köteles átengedni az általános iskolának reggel nyolctól délután tizenhat óráig. Azt viszont nem garantálja az állam, hogy az általános iskola után biztosítja mindenkinek a továbbtanulás lehetőségét. Nincs alanyi joga senkinek ahhoz, hogy érettségi bizonyítványt szerezzen. Az állami felelősség a tizenhat éves korra lehozott tankötelezettség megszűnésével elenyészett. Ezért ahhoz sincs alanyi joga senkinek, hogy bejusson egy szakiskolába és szakképesítéshez jusson. Az állam a nehezebben haladó gyermekeket kiemeli az iskolarendszerből, és a szülő akarata ellenére átirányítja abba a HÍD-programba, amely nem adott a munkaerőpiacon hasznosítható tudást. A felvételiztetés rendszere, az iskolák befogadóképessége meghatározásának állami monopóliuma garantálta azt, hogy csak azok szerezhessenek használható tudást, akikre az állam támaszkodni kíván. A száz pont lebontja a közoktatás területén a mindent átölelő, elnyelő államot, és visszaadja a döntés felelősségét, a gondolkodás szabadságát, visszaállítja a tan- és tanítás szabadságát. Megszűnnek az állami intézményfenntartók. Megszűnik a Nemzeti Pedagógus Kar.

A szülői jogok visszaállítása

A száz pont visszaadja a szülőknek azt a jogot és felelősséget, hogy döntsenek saját gyermekük sorsáról. A szülők többségének határozott elképzelései vannak arról, hogy gyermeküknek milyen nevelést kívánnak biztosítani, melyik az az életút, amelyre fel szeretnék készíteni gyermeküket. Miután egy adott ország társadalmi fejlődésének, gazdasági és kulturális előrehaladásának egyik igen fontos előfeltétele a megfelelő szintű iskolázottsági szint elérése, nem vitathatóan a szülői érdekek mellett meg kell hogy jelenjen az állam érdeke is. Az állam érdeke, hogy az irányításhoz, a szolgáltatásokhoz, a gazdasági növekedéshez megfelelő számú, megfelelő felkészültségű szakember álljon rendelkezésre. Az állam érdekei és a családi érdekek ezért nem feltétlenül esnek egybe. Konfliktusba kerülhet a család gyermekének nevelésével összefüggő elképzelése az állam célkitűzéseivel, amelyek megvalósítása érdekében megszervezi az adott ország közösségéhez tartozóknak az oktatási rendszerét. A családi érdek és az államérdek összeütközéséhez vezethet, hogy a nevelés és oktatás rendszerének működtetése jelentős közpénzek felhasználásával folyik. Ezért nagy kérdés, hogy milyen mértékig lehet figyelembe venni, elfogadni a családi, az egyéni igényeket.  Az állam érdekei és a családok érdekei annál inkább egybeesnek, minél szélesebb a támogatottsága azoknak a céloknak, amelyeket az állam megfogalmaz. Fordítva még szemléletesebb ez a kép: annál nagyobb a lehetősége a családi érdekek és az állam által megfogalmazott érdekek összeütközésének, minél szűkebb társadalmi közösség céljainak a megvalósítását tűzi maga elé az állam. Az Európai Unió elismeri és tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy megválassza a gyermekének adandó nevelést. Ezért a közoktatás rendszerének újraszabályozásában a kiindulópont az egyéni érdekek és az állam érdekei összhangjának megteremtése.

A száz pont elismeri az egyénnek azt a jogát, hogy személyiségét a lehető legteljesebb mértékben kibontakoztassa. Ezért az egész rendszert az egyén, a család szolgálatába állítja. Minden szülőnek jogában áll eldönteni, hogy gyermekét önkormányzati, magán- vagy egyházi intézménybe íratja be.

A száz pont azonban az el nem kötelezett neveléshez, oktatáshoz való jogot deklarálja. A szülőnek széles körű választási lehetősége van abban is, hogy mikortól veszi igénybe az ellátó rendszert, illetve abban is, hogy gyermekének milyen felkészítést tart a legmegfelelőbbnek.

Az óvodai nevelés igénybevétele ötéves kortól kötelező. Minden szülőnek jogában áll eldönteni, hogy hároméves korától kezdve beíratja-e gyermekét, vagy sem. A tankötelezettség kezdeténél figyelembe veszi a gyermek iskolaérettségét. Ettől függően hat-, hét- vagy nyolcéves korban kell megkezdeni az iskolát. A tankötelezettség ismét a tizennyolcadik életévig tart. Mindenkinek joga lesz ahhoz, hogy eljusson az érettségi megszerzéséig. A száz pont erősíti a nyelvi felkészítést. A nyelvi előkészítő évfolyamok megszervezése, az angol nyelvből történő felkészítés elvárásként fogalmazódik meg a középiskolákkal szemben. A szakiskolában is biztosítani kell azoknak a készségeknek, képességeknek a megszerzését, amellyel a megszerzett tudás bővíthető, megújítható. A szakiskolai tanulmányok befejezése után nemcsak jogi lehetősége, hanem az elsajátított ismeretek alapján valóságos lehetősége is lesz leérettségiznie annak, aki ezt fontosnak tartja. A száz pont ezekkel a megoldásokkal teljesíti az európai uniós elvárásokat, a gyermekek legalább kilencvenöt százaléka járjon óvodába, a korosztály minél nagyobb százalékban szerezzen érettségit. A szakképzés ne legyen zsákutca, készítsen fel az egész életen át tartó tanulásra.

Az önkormányzatiság helyreállítása

A száz pont megreformálja és visszahozza az önkormányzatiságot a közoktatás megszervezésében. Ezzel elismeri a közösségek jogát ahhoz, hogy döntsenek saját ügyeikben az oktatás terén. A közoktatás korábbi rendszerében a nevelés és oktatás megszervezése helyi önkormányzati közügy volt. Az önkormányzati rendszer szétaprózottsága, a jövedelemtermelő képességük közötti hatalmas különbségek döntő módon befolyásolták az oktatás megszervezését. A tehetősebb önkormányzatok jobb minőségű oktatást adhattak a területükön élőknek, a hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok esetenként nem tudtak megbirkózni a közoktatás megszervezésének feladataival. Senki nem vitatta ezért, hogy az 1990-ben felállított önkormányzati rendszernek voltak hiányosságai. Nem az önkormányzatiságot kellett volna azonban megszüntetni a közoktatásban, hanem az önkormányzati rendszer hiányosságait kellett volna felszámolni. A közoktatás új rendszerében a nevelés és oktatás a településigazgatás középpontjába kerül, összekapcsolva a gyermek- és ifjúságvédelemmel, a szociálpolitikával, a közművelődéssel, a sporttal és a munkaerő-gazdálkodással.

A közoktatás megszervezésének felelőssége azonban járási szintre kerül. A települési önkormányzatok kötelező kistérségi társulást hoznak létre, amely ellátja a közoktatás szervezési, finanszírozási és az intézményfenntartói feladatokat. A járási közoktatási önkormányzati társulásnak tagja minden, az adott járás területén működő települési önkormányzat, függetlenül attól, hogy tart-e fenn közoktatási intézményt vagy sem. A társulás döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában és megszervezésében részt vesznek a szolgáltatásban érdekeltek képviselői. A száz pont visszaadja az önkormányzatoknak azt a jogot, hogy – amennyiben kérik és biztosítani tudják a feladatellátáshoz szükséges feltételeket – újra intézményfenntartóvá váljanak. A közoktatás feladatainak megszervezésében szerepet kapnak a regionális szinten létrejövő kötelező társulások. Ezeknek központi szerepet szán a száz pont a szakképzés megszervezésében.

Az önkormányzati intézményrendszer nagyfokú együttműködést tesz lehetővé a különböző szolgáltató rendszerek között. Létrehozható a járási kistérségi közösségi tér, amelynek célja, hogy a közművelődés, a kultúra, a művészet, a sport, a közoktatás, a médiaszolgáltatások rendszere egymással együttműködve, egymás tevékenységét kiegészítve megteremtse a feltételeket a helyi közösségi élet megszervezéséhez, a szabadidő hasznos eltöltéséhez, az önképzéshez, az információkhoz való hozzáféréshez. Az önkormányzati intézményrendszerek összekapcsolása lehetőséget nyújt az ifjúsági esélyteremtés rendszerének a kialakításához is, amelynek célja, hogy a közoktatás intézményei, a gyerekvédelem, a családvédelem, a pályaválasztási tanácsadás intézményei feltárják azokat az okokat, amelyek hátráltatják a gyermek személyiségének kibontakoztatását, és kidolgozzák azokat a megoldási száz pontokat, amelyek alkalmasak a gyermek veszélyeztetettségének megelőzésére, csökkentésére, megszüntetésére.

Az intézményi önállóság helyreállítása

A száz pont visszaállítja a közoktatási intézmények jogi személyiségét, az óvodák, iskolák, kollégiumok szakmai önállóságát. Megteremti az utat az egyéni tanulási útvonalak kialakításához, a tananyag csökkentéséhez, a modern pedagógiai módszerek alkalmazásához, az alapkészségek fejlesztéséhez.

Bevonja az intézményi döntéshozatalba a szülőket és a tanulókat. Az állami intézményfenntartás keretei között működő köznevelési intézmények nem rendelkeznek önálló költségvetéssel, elvesztették minden jogosítványukat a gazdasági élet területén, nincs lehetőségük arra, hogy saját döntésük alapján megszervezzenek egy továbbképzést, egy tanulmányi kirándulást. Valamennyi állami intézmény elvesztette bérgazdálkodási jogkörét, az intézményvezetők elveszítették munkáltatói jogosultságaikat.

A közoktatási intézmények szakmai önállóságának visszaállítása az iskolák pedagógiai tevékenységénél bír különösen nagy jelentőséggel. Az iskolák államosításával együtt járt a központilag kiadott dokumentumok teljes felülvizsgálata. Új nemzeti alaptanterv került kiadásra, új, kötelező kerettantervek jelentek meg. Ezeknek a központi dokumentumoknak nemcsak az a sajátosságuk, hogy az iskolák számára kötelezők, hanem az is, hogy szinte teljes egészében lefedik a tanításra rendelkezésre álló időkeretet, és nem engedélyeznek eltérést az iskolák részére az előírt tartalom alól. További sajátossága ennek a szabályozásnak, hogy részletes követelményrendszert tartalmaz, amelyet minden iskola minden osztályának és minden tanulójának azonos időszakra teljesítenie kell. Ez a megoldás alapjaiban tér el attól a trendtől, amely egyre inkább jellemzi az európai oktatási rendszereket: az állam fejlesztési feladatokat, célokat jelöl meg, amelynek elérésében az iskolák nagyfokú szabadságot kapnak. A fejlesztési feladatokhoz az iskola rendel hozzá követelményeket, és a pedagógusok nagyfokú módszertani szabadságot élveznek. Az iskolai önállóság biztosítása teszi lehetővé, hogy ne a tanulónak kelljen igazodni az elvárásokhoz, követelményekhez, hanem az iskola és a pedagógusok alkalmazkodjanak a tanulóhoz. Minden tanulónál egyéni tanulási útvonal kidolgozására van szükség, amely lehetővé teszi annak figyelembevételét, hogy milyen családi háttérrel rendelkezik, milyenek a szociális körülményei, és a személyisége legteljesebb kibontakoztatását milyen körülmények segítik vagy gátolják. A száz pont – a szakma által több mint egy évtizeden keresztül – kidolgozott nemzeti alaptantervet is visszahozza. Ez a nemzeti alaptanterv kompetenciákban „gondolkozik”, műveltségi területekben szabályoz, fejlesztési követelményeket és célokat határoz meg. Az iskolák a nemzeti alaptanterv alapján készítik el a pedagógiai programjukat, és annak részeként fogadják el a helyi tantervüket. Ehhez az állam ajánlott kerettanterveket ad ki, illetve az iskolák vagy iskolafenntartók által kidolgozott kerettanterveket hagy jóvá.

A szakmai kontroll szerepe

Az iskolai szakmai önállóság nem létezhet megfelelő szakmai kontroll nélkül. A szakmai kontrollt azonban nem egy központosított állami szakfelügyeletnek kell garantálnia, hanem egy minőségbiztosítási rendszernek, amely a száz pont szerint három elemből áll: az intézményi, a fenntartói és az országos szintű minőségbiztosítás rendszeréből. A száz pont megteremteni a jogi feltételeket ahhoz, hogy az állam hatékonyan fel tudjon lépni minden hátrányos megkülönböztetéssel szemben. Az államnak minden lehetséges eszközt igénybe kell vennie ahhoz, hogy megszűnjön a fogyatékos gyermekeknek vagy valamely nemzetiséghez, kisebbséghez tartozó gyermekeknek az indokolatlan szétválasztása, elkülönítése a többi tanulótól.

A teljes körű iskoláztatás megszervezése

A közoktatás egész pedagógiai folyamatának a középpontjában a gyermek áll. A száz pont visszaállítja a tizennyolc éves korig tartó tankötelezettséget, megteremtve annak feltételeit, hogy minden tanuló a tanulmányi eredményei alapján, felvételi követelmények teljesítése nélkül a lehető legmesszebbre jusson el a közoktatás rendszerében. A teljes körű iskoláztatás megszervezése a járási kötelező társulás felelőssége. Minden tanuló választása szerint, a tanulmányi eredményei alapján jut tovább a nyolcadik évfolyam befejezése, az alapfokú iskolai végzettség megszerzése után a kilencedik évfolyamba. Kell hogy legyen olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a felvételét. Ez a cél megvalósítható olyan többcélú iskolában, amely tizenkét évfolyammal működik és ellátja valamennyi iskolatípus feladatait, vagy olyan, a különböző iskolatípusok közötti szakmai megállapodás alapján működő iskolatársulásban, amelyben biztosított a tizenkét évfolyamon való továbbhaladás lehetősége és valamennyi iskolatípus igénybevétele. A száz pont biztosítja az érettségiig való eljutást azoknak is, akik a tankötelezettség ideje alatt a szakiskolát fejezték be.

A pedagógushivatás elismerése

A jó pedagógus nem munkát végez, hanem hivatását gyakorolja. Ehhez kell a pedagógus megbecsülése. A pedagógus megbecsülése azonban nem szűkíthető le a „fizetés” megemelésével. A pedagógus megbecsülése két részből áll: az erkölcsi megbecsülésből és az anyagi megbecsülésből. A kettő nem választható szét. A pedagógusoknak nemcsak vissza kell kapniuk szakmai és módszertani szabadságukat, hanem az államnak meg kell teremteni azt az életutat, amely vonzóvá teszi ezt a pályát. A száz pontban megfogalmazott életpálya elismeri a tisztességes illetményhez való jogot és ehhez kapcsolódóan a speciális szakértelmet kívánó különleges feladatok megfizetésének a lehetőségét, valamint az átlagosnál nagyobb munkateljesítmény honorálásának a lehetőségét. Az életpálya az új ismeretek megszerzésén alapul, s ösztönöz a meglévő ismeretek megújítására, elismeri a nevelő, oktató munkához kapcsolódó kutatói tevékenységet is. A száz pont megtartja a korábbi besorolásokat, biztosítja az elért juttatások megtartását, azonban az automatikus, mindenkinek egyformán járó további „béremelés” helyett ismét visszahozza azt a keresetkiegészítést, amely az átlagon felüli teljesítményt ismeri el. Helyreállítja a pótlékrendszert, visszahozva a megszüntetett pótlékokat, például a nyelvpótlékot, a címpótlékokat. Elismeri ismét a pedagógus-szakvizsgát, és minden további vizsgáztatás nélkül átsorolja a szakmai követelményeket teljesítő pedagógusokat. Az előmeneteli rendszerben való továbbhaladás feltétele a nevelő és oktató munkában hasznosítható ismeretek megszerzése. A száz pont ehhez fizetett szabadságot és államilag finanszírozott felsőoktatási féléveket biztosít. Az életpálya elismeri ennek a hivatásnak a szellemi és fizikai nehézségeit, azt a tényt, hogy a pedagógus munkaterhei az átlagosnál nehezebbek, az átlagosnál jobban megterhelik az érintettet. Ez az elismerés az életpályához kapcsolódó kulturális, egészségügyi szolgáltatásokban, üdülési lehetőségekben, nyugdíjkedvezményekben jelenik meg. A száz pont szerint a pedagógus juttatási rendszere áll:

  • az úgynevezett garantált illetményből,
  • az átlagon felüli munkateljesítmény elismerését biztosító keresetkiegészítésből,
  • meghatározott feladatokhoz kötődő pótlékokból és a többlettanításért járó óradíjból. A száz pont a juttatási rendszer részeként a pedagógus munkakörben foglalkoztatottnál rugalmas nyugdíjba vonulást tesz lehetővé. A száz pont biztosítja a pedagógusok rendszeres szűrővizsgálatát, és amennyiben itt feltárnak valamilyen rendellenességet, annak soron kívüli kezelését.

A száz pont visszatér a korábbi munkaidő-beosztásra. Ennek lényege, hogy a munkaidőt kétfelé választja: a gyermekekkel, tanulókkal közvetlen foglalkoztatásra fordított időre, vagyis a kötelező órákra, és az e feletti, az egyéb feladatok ellátásához rendelkezésre álló időre. Visszatér a korábbi gyakorlathoz, munkakörhöz rendelve meghatározza a heti kötelező órák számát, és elismeri, hogy az a fölötti munka többletteljesítmény, amelyért ellenszolgáltatás, óradíj jár. A száz pont ismét bizalmat szavaz az intézmény vezetőjének. Visszaadja a teljes körű munkáltatói jogát, rábízza, hogy milyen módon szervezi meg az intézmény működését, hol láttatja el a pedagógusokkal a feladatokat.

A finanszírozás rendje

A száz pont szerint a finanszírozás három forrásból történik: a központi költségvetés által nyújtott támogatásból, a fenntartói hozzájárulásból és az intézményi bevételből. A finanszírozás középpontjában az úgynevezett alap-hozzájárulás áll, mely egységesen megillet minden intézményfenntartót. Az alap-hozzájáruláshoz kiegészítő normatívák kapcsolódnak, elismerve azokat a feladatokat, amelyek megszervezéséhez többletforrások szükségesek. Az alap-hozzájárulás az egy teljesítménymutatóhoz kapcsolódó összeg. A teljesítménymutatót a közoktatásról szóló törvény paraméterei alapján lehet meghatározni:

  • óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport átlag gyermek- és tanulói létszámához  – hozzárendelve az egy csoportra, egy osztályra előírt foglalkozások heti idejét, valamint
  • a pedagógusok heti kötelező tanóráinak a számát. A teljesítménymutató lényegében egy pedagógus-álláshelyet fejez ki. A teljesítménymutató fedezi annak és közterheinek legalább 70 százalékát.

Az egyes feladatokhoz rendelhető kiegészítő hozzájárulásokat is szektorsemlegesen lehet leosztani. Ezek a források elismerik, hogy meghatározott feladatok megszervezéséhez nagyobb kiadások párosulnak. E körbe tartozhat például a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek, tanulók ellátása, a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. E körbe tartozik a tankönyv és az étkezés támogatása is.

A központi költségvetés által nem fedezett kiadásokat a fenntartónak kell előteremtenie. Ezért a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartó bevételre tehet szert. Az ingyenes szolgáltatási kötelezettség csak az önkormányzati feladatellátásban áll fenn. Az önkormányzati feladatellátásban részt nem vevő intézmények ellenszolgáltatást kérhetnek a tanulóktól, illetve a szülőktől. Az önkormányzati feladatellátás finanszírozásában valamennyi önkormányzatnak részt kell vennie, függetlenül attól, hogy tart-e fenn intézményt, vagy sem, és függetlenül attól, hogy milyen a lakossági összetétel. Ez a közös teherviselés alapozhatja meg az önkormányzati feladatellátás zavartalanságát. Nem terheli a befizetési kötelezettség az önkormányzatot, amennyiben hátrányos helyzetű, munkanélküliséggel sújtott a település. A kötelező társulásban részt vevő önkormányzatok befizetést teljesítenek, járási szintre. A járási társulás a befolyt pénz meghatározott arányát továbbutalja regionális szintre, illetőleg országos szintre. A továbbutalt összegek járulnak hozzá a regionális feladatszervezéshez. Országos szinten létrejön egy alap, amelyen keresztül az összeg visszaosztásra kerül azokhoz a járási közoktatási társulásokhoz, amelyek területén hátrányos helyzetű, munkanélküliséggel sújtott település működik.

Kiegészítő támogatásra válnak jogosulttá az egyházak és más, nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók, amennyiben a kormánnyal közoktatási feladatok ellátására megállapodást kötnek, illetve egyoldalú nyilatkozattételre jogosultak. A kötelezett ebben az esetben a központi költségvetés. Kiegészítő támogatásra jogosult a katolikus egyház a Vatikánnal kötött megállapodás kapcsán. A járási közoktatási társulások közoktatási megállapodást köthetnek a nem önkormányzati intézményfenntartókkal. Ebben az esetben a megállapodásból biztosított támogatásnak kell garantálnia az önkormányzati feladatellátás ingyenességének megfelelő szolgáltatások megszervezését.

A gyermek mindenekfelett álló érdeke

A száz pont a szabályozás során figyelembe veszi az aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket, amelyek közül kiemelkedik a gyermekek jogairól szóló egyezmény. Az egyezmény irányadó rendelkezései beépültek a száz pontba: az intézmények a gyermeket érintő döntésükben a gyermek mindenekfelett álló érdekét veszik figyelembe; az ítélőképessége birtokában lévő gyermek számára biztosítani kell, hogy minden őt érdeklő kérdésben szabadon kinyilváníthassa véleményét, amelyet korára és érettségi fokára kellően tekintetbe kell venni; a gyermeknek joga van a véleménynyilvánítás szabadságára; tiszteletben kell tartani a gyermek gondolat-, lelkiismeret- és vallásszabadságát; a gyermeket nem szabad alávetni magánéletével, családjával, lakásával vagy levelezésével kapcsolatban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig becsülete vagy jó hírneve elleni jogtalan támadásnak. A száz pont biztosítja az egyezményben vállalt szülői jog érvényesülésének garanciáit is: a szülőknek közös a felelősségük a gyermek neveléséért és fejlődésének biztosításáért.

Szüdi János

A száz pont vitaanyag, a vele kapcsolatos észrevételek megküldhetők a következő címre: eotvosjszpt@gmail.com

A száz pont

Amiért változtatni kell

  1. A PISA-vizsgálat szerint hazánk 15 éves diákjai olvasás-szövegértésben a fejlettebb világ országainak rangsorában az utolsó harmad elején, a matematika alkalmazásában a mezőny közepén találhatók. A 15 éves magyar diákok közel fele nem érti jól az olvasott szöveget, vagyis önálló tanulásra képtelen. A 2002 után beindított reformok alapján bekövetkezett szerény javulást 2016-ra érzékelhető romlás követte.
  2. A PISA-jelentések alapján a magyar oktatási rendszerben a tanulói teljesítményt az OECD átlagnál jóval nagyobb mértékben befolyásolja a szocio-ökonómiai háttér. Magyarország nem biztosít egyenlő esélyeket az alacsonyabb iskolai végzettségű, a kulturális javakkal kevésbé ellátott, és a szegényebb családokból származó gyermekeknek.
  3. Az oktatási rendszerünk rendkívüli szelektivitása miatt a szegénységben élő gyermekek társadalmi mobilitásán nem javít, hanem ront az iskola: a szegénység generációról generációra továbböröklődik. Különösen igaz ez a megállapítás a köznevelés rendszerére, amely minden esélyteremtő rendelkezés törvénybe való beépítését mellőzte. Intézkedései, a szükséges intézkedések elmulasztása visszafordította az e téren megkezdett javulási folyamatokat.
  4. Magyarországon sok helyen hétköznapi gyakorlat az iskolán belüli és az iskolák közötti szegregáció.
    A mai kormányzat elnézi, sőt hallgatólagosan erősíti, egyes intézkedései erősítik a szegregációt.
  5. Az Európai Unióban utolsók vagyunk az idegen nyelv tudása terén.
  6. A közoktatás infrastruktúrája elmaradott, sok helyen alapos felújításra szorul.
  7. Az elmúlt évtizedekben több reform indult, de egyiket sem sikerült befejezni.
  8. A köznevelés rendszerében felszámolták mindazokat az eredményeket, amelyeket az 1980-as évektől kezdődően 2010-ig a pedagógus-szakma, az oktatáspolitika elért.
  9. Minden évben több ezer tanuló hagyja el úgy a köznevelés rendszerét, hogy nem szerez iskolai végzettséget, szakképzettséget.

Mindezek miatt az új parlament első feladatai közé tartozik elfogadni a köznevelésről szóló törvényt. Ennek elkészítését szolgálják ezek a tézisek.

A rendszer működésének alapelvei

Az alábbi alapelvek határozzák meg azokat a kereteket, amelyek alapján felépül és működik a közoktatás új rendszere:

  1. Az egységesség, az autonómia és az együttműködés elve
    • A közoktatás Magyarország oktatási rendszerének a része. A közoktatás egységes, folyamatos, egymásra épülő rendszer, amelyhez kapcsolódik az óvodát megelőző kisgyermekkori fejlesztés és az érettségit követő felsőoktatás, amelynek része az iskola rendszerű szakképzés.
    • A közoktatás rendszerének alapegységei a szakmai önállósággal (autonómiával) rendelkező intézmények.
    • A közoktatás rendszere a közművelődés, kultúra, művészet, könyvtár, múzeum, sport, médiaszolgáltatások rendszerével együttműködve közösségi teret biztosít a településen élőknek.
    • A közoktatás rendszere a gyermekvédelem, a családvédelem, a pályaválasztási tanácsadás rendszerével együttműködve alkotja az ifjúsági esélyteremtés rendszerét.
  1. A feladatmegosztás elve
    • Újra el kell határolni, szét kell választani a közhatalmi, a fenntartói, az intézményi jogköröket, feladatokat. Az ágazati irányítás feladatainak ellátására önálló minisztériumot kell létrehozni.
    • A közoktatás rendszerszintű működtetése – szabályozás, finanszírozás, mérés, értékelés –az állam feladata.
    • Vissza kell állítani az intézménylétesítés és fenntartás szabadságát. A helyi önkormányzatok, alapítványok, egyházak, gazdálkodó szervezetek, magánszemélyek stb. élhetnek e jogosítvánnyal.
    • Az állam az ingyenes és kötelező iskoláról az állami szervek és a helyi önkormányzati intézményfenntartói tevékenység, illetve más intézményfenntartóknak az állami, és a helyi önkormányzati feladatellátásba történő bevonása útján gondoskodik.
    • A szakmailag önálló óvoda, az iskola, a kollégium felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek- és tanulói közösség kialakulásáért és fejlődéséért. Tevékenysége során a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel.
    • A közoktatás feladatainak végrehajtásában részt vevők kölcsönösen tiszteletben tartják másoknak a feladatmegosztásból eredő döntési, intézkedési jogát.
  1. Az egyeztetés kötelezettségének elve
    • A döntéshozatali eljárás minden szintjén törvényben szabályozott – szakmai, társadalmi – egyeztetési eljárás folyik. A közoktatás feladatainak végrehajtásában részt vevők döntéseik előkészítésébe és a végrehajtásának ellenőrzésébe bevonják a szülők és a tanulók érdekképviseletét ellátó szervezeteket. Vissza kell állítani a közoktatás törvényben szabályozott egyeztetési rendszerét.
    • A miniszteri egyeztetési eljárás résztvevői közül – a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Országos Köznevelési Tanácsot – egyetértési jog illeti meg.
    • Az egyeztetési eljárás elmaradása érvénytelen döntést eredményez.
  1. A szektorsemlegesség elve
    • Az államnak jogi lehetőséget kell teremtenie ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre. Újra garantálni kell, hogy a törvénynek megfelelő fenntartó intézményt létesíthessen.
    • Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére nyújtott támogatás nem lehet kevesebb, mint a helyi önkormányzati intézményfenntartó részére ugyanazon jogcímen nyújtott támogatás összege.
  1. A minőségbiztosítás elve
    • A közoktatás feladatainak megtervezése, végrehajtása, a végrehajtás ellenőrzése során érvényesíteni kell a minőségbiztosítás követelményeit. A minőségbiztosítás hosszútávú, középtávú és rövidtávú minőségpolitikára épül. A minőségpolitika célja a közoktatás hatékony, törvényes és szakszerű működésének folyamatos javítása, fejlesztése.
    • Az állam, a fenntartó és a közoktatási intézmény a minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet.
  1. A nevelésben-oktatásban való részvétel elve
    • A közoktatás által nyújtott nevelésből-oktatásból senki nem zárható ki. A közoktatás által nyújtott nevelés-oktatás igénybevétele alkotmányos alapjog.
    • A közoktatás által nyújtott nevelés és oktatás igénybevétele törvényben meghatározott életkorban – ötéves kortól az óvoda, a tankötelezettség ideje alatt az iskola – kötelező. A közoktatás intézményeiben –  törvény rendelkezéseinek megfelelően – mindenki nevelésben és oktatásban részesülhet. A közoktatás biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítését mindazoknak, akik azt célul tűzik ki.
    • Vissza kell állítani a tizennyolcadik életévig tartó tankötelezettséget.
    • Az iskolarendszernek biztosítania kell, hogy a szülő és gyermeke ne kényszerüljön az életpálya megválasztására a gyermek tizenhatodik életéve előtt, továbbá, hogy a tanuló ne kényszerüljön az iskola elhagyására, mielőtt megkezdett tanulmányait befejezné, valamint biztosítani kell az iskolába való visszatérés, a tanulmányok újrakezdésének lehetőségét.
    • Vissza kell állítani, hogy a szakképzés a tizenhatodik életév után kezdődjön.
  1. Az el nem kötelezett oktatáshoz való jog elve
    • Az állam és a települési önkormányzat a nevelés és az oktatás terén ellátott feladatai során köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy gyermeke világnézeti és vallási meggyőződésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesülhessen.
    • Az állami és a települési önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem.
  1. A gyermek mindenek felett álló érdekének elve
    • A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe.
    • A közoktatás gyermekközpontú.
  1. A gyermeki, tanulói esélyteremtés elve
    • A közoktatás szervezése, irányítása, feladatainak végrehajtása során hozott döntéseknek, intézkedéseknek a gyermeki, tanulói esélyteremtést kell szolgálniuk.
    • A pedagógiai szakszolgálatok, az iskolai egészségügy, a gyermek és ifjúságvédelem, a családvédelem segíti a hátrányos helyzetben lévők iskolába lépését és az iskolai tanulmányok sikeres befejezését.
    • Az óvodák, iskolák és kollégiumok egyénre szóló tanulási útvonalak kidolgozásával és alkalmazásával, tehetséggondozó programok bevezetésével segítik a személyiség lehető legteljesebb mértékű kibontakoztatását.
    • Támogató rendszerek kiépítésével kell segíteni a hátrányos helyzetű családokat abban, hogy gyermeküket minél hosszabb ideig rábízzák a nevelési-oktatási intézményekre. Ösztönző támogatási rendszerekkel kell a hátrányos helyzetű felnőtteket segíteni az érettségi, a szakképesítés megszerzésében.
  1. Az egyenlő bánásmód követelménye érvényesülésének elve
    • A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. Következetesen fel kell lépni a jogellenes elkülönítés minden formája ellen,
    • Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy a korosztályához tartozó gyermekekkel, tanulókkal azonos feltételek szerint, velük azonos színvonalú ellátásban részesüljön.
  1. A rendeltetésének megfelelő joggyakorlás elve

A törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére.

  1. A pedagógus erkölcsi és anyagi megbecsülésének elve
    • Az állam kötelessége megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a pedagóguspályát a nevelő és oktató munkára elkötelezettek, az arra legalkalmasabbak válasszák. Ezt a célt szolgálja a pedagógus életpálya, a pedagógusok anyagi és erkölcsi elismerések rendszere.
    • A pedagógus munkáját nagyfokú önállósággal, a szülők bevonásával végzi.
    • A pedagógus a munkáját rendszeres minőségbiztosítás mellett végzi.
    • A pedagógusmunka díjazása a pedagógus végzettségét, szakképzettségét, gyakorlatát elismerő alapdíjazásból, a pedagógus többletmunkáját, különleges helyzetét elismerő kiegészítő díjazásból, valamint a pedagógus átlagon felüli teljesítményét, a kiemelkedő munkavégzését elismerő külön díjazásból áll. A pedagógus-életút kezdő szakaszát az állam lakáshoz jutási támogatással, pályakezdési támogatással segíti: A pedagógus-életutat az állam a munkaterhekhez igazodó egészségügyi szolgáltatásokkal, a pedagógusmunka nehézségét figyelembe vevő nyugdíjellátási szabályokkal ismeri el.
  1. A nevelés megválasztásának joga

A szülő szabadon választja meg, hogy melyik nevelési-oktatási intézménybe kéri gyermekének felvételét. A szülő e joga alapján gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének, saját világnézeti, illetve vallási, meggyőződésének, nemzetiségi hovatartozásának megfelelően választhat óvodát, iskolát, kollégiumot.

Az intézményfenntartás

  1. Az állam a közoktatás közszolgáltatásokról, az ingyenes és kötelező óvodai nevelésről, az ingyenes és kötelező iskoláztatásról a települési önkormányzati feladatellátás keretében gondoskodik. A települési önkormányzatok kötelezettségüket kötelező társulásban való részvétellel teljesítik. A társulások járási szinten és regionális szinten jönnek létre. A kötelező társulások önkéntes társulást hozhatnak létre.
  2. A közoktatási feladatok teljesítésében – nevelési-oktatási intézmény, illetve pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltató intézmény alapításával és fenntartásával – jogi személyek és természetes személyek is részt vehetnek.
  3. A közoktatási közszolgáltatásokat járási, regionális és országos szinten kell megszervezni. Járási szinten az óvodai nevelés, az általános iskola nevelés-oktatás, a gimnáziumi nevelés-oktatás, az alapfokú művészetoktatás, kollégiumi nevelés kerül megszervezésre. Regionális szinten a szakképzés, a szakszolgálatok és a szakmai szolgáltatások kerülnek megszervezésre. Országos szinten a rendszer egészét érintő feladatok ellátása kerül megszervezésre, például az állami vizsgáztatás, az országos mérés-értékelés.
  4. A közoktatási közszolgáltatás járási megszervezése a járási közoktatási önkormányzati társulás feladata.
    • A járási közoktatási önkormányzati tárulás jogi személy. A járási közoktatási önkormányzati társulás kötelező önkormányzati társulás. A járási közoktatási önkormányzati társulás tagja minden, az adott járás területén működő települési önkormányzat.
    • A járási közoktatási önkormányzati társulás döntéshozó szerve a társulási tanács. A társulási tanács döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében közreműködik a járási közoktatási intézményműködésben érdekeltek testülete. A testület munkájában – többek között – részt vesznek a szülők, a tanulók, a szakmai szervezetek, az érdekvédelmet ellátó szervezetek képviselői.
  1. A járási közoktatási önkormányzati társulás a fenntartója minden olyan közoktatási intézménynek, amelynek a székhelye a területén található.
    • A járási közoktatási önkormányzati társulás dönt a járás területén székhellyel rendelkező helyi önkormányzati közoktatási intézmény alapításáról, fenntartói jogának átruházásáról, átszervezéséről, tevékenységének megváltoztatásáról, megszüntetéséről. E döntések meghozatalára akkor is a járási közoktatási önkormányzati társulás a jogosult, ha a települési önkormányzat az érintett intézmény tekintetében átruházott fenntartói jogot gyakorol.
  1. A járási közoktatási önkormányzati társulás biztosítja, hogy az óvodai és az iskolai körzethatárok meghatározásakor érvényesüljön a gyermek mindenek felett álló érdeke, az egyenlő bánásmód megsértésének a tilalma, és minden tanulónak legyen lehetősége az általános iskolai tanulmányok befejezése után, felvételi követelmények teljesítése nélkül, tanulmányi eredményei alapján továbbhaladni az iskolai tanulmányaiban.
  1. A járási közoktatási önkormányzati társulás a teljes körű iskoláztatás megszervezése érdekében összehangolja a települési önkormányzati feladatellátás köretébe tartozó fenntartói tevékenységet.
  1. A közoktatási közszolgáltatás regionális szintű megszervezése – például a szakképzés, a pedagógiai szakszolgálatok – a regionális közoktatás önkormányzati társulás feladata. A regionális önkormányzati tárulás jogi személy. A regionális önkormányzati társulás kötelező önkormányzati társulás.
    • A regionális közoktatási önkormányzati társulás tagja minden, az adott régió területén működő járási közoktatási önkormányzati társulás. A társulási tanács döntéseinek előkészítésében, végrehajtásának megszervezésében közreműködik a regionális közoktatási intézmények működésben érdekeltek testülete. A testületbe képviselőket delegálnak a járási testületek munkájában részt vevő szervezetek, valamint a munkaerőpiac szereplői.
  1. A regionális közoktatási önkormányzati társulás közreműködik a munkaerőpiaci igények és a közoktatásban folyó szakképzés fejlesztésének összehangolásában, e körben különösen: kidolgozza – a régió hosszú- és középtávú területfejlesztési koncepciójának, illetve a régió fejlesztési programjának részeként – az iskolai rendszerű szakképzés fejlesztésének irányát, meghatározza a szakképzés fejlesztési irányait és beiskolázási arányait a régióban.
  1. A fővárosban a közoktatási szolgáltatásokat fővárosi szinten szervezik. A közoktatási közszolgáltatás fővárosi megszervezése a fővárosi közoktatási önkormányzati társulás feladata. A fővárosi közoktatási önkormányzati társulás tagjai a kerületi önkormányzatok és a fővárosi önkormányzat.
  1. A települési önkormányzat kezdeményezésére a járási közoktatási önkormányzati társulás – a feltételek megléte esetén – átruházza – a települési önkormányzat részére annak a közoktatási intézménynek a fenntartói jogát, amelynek a székhelye a települési önkormányzat illetékességi területén található.

24.1. A fenntartói jog átruházására akkor kerülhet sor, ha ezáltal nem kerül veszélybe egyik átvett közoktatási intézmény működése sem, valamint megoldható a teljes körű iskoláztatás.

24.2. A fenntartói jog átruházása nem érinti a járási közoktatási önkormányzati társulásnak a közoktatás járási szintű szervezésével, a fenntartói tevékenység járási szintű összehangolásával kapcsolatos jogosítványait.

 Az oktatásszervezés elvei

  1. Az intézményválasztás lehetőségének fenntartása mellett garantálni kell, hogy legyen olyan iskola, amelyik nem tagadhatja meg a tanköteles tanuló felvételét. A körzetek kialakítása része a járási szintű feladatszervezésnek. Vissza kell állítani azokat a rendelkezéseket, amelyek lehetőséget nyújtanak a szegregáció megelőzéséhez, így például:
    • Az óvoda és az általános iskola felvételi (működési) körzetét oly módon kell kialakítani, hogy el tudja látni a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatait.
    • Ha a településen több óvoda, általános iskola működik, a szegény és iskolázatlan szülők gyermekeinek az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya.
    • Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító óvodának, iskolának az az óvoda, általános iskola, amely körzetének kialakításánál a szegény és iskolázatlan szülők gyermekeinek (a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek) körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók körzeti aránya eléri az ötven százalékot. A járási közoktatási önkormányzati társulás köteles a halmozottan a szegény és iskolázatlan szülők gyermekeinek (a hátrányos helyzetű gyermekeknek, tanulóknak) másik kötelező felvételi feladatot ellátó óvodát, illetve iskolát is kijelölni és megoldani azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az utaztatását, akik a településen kívüli óvodát, iskolát kívánják igénybe venni.
  1. Újra garantálni kell a szegény és iskolázatlan szülők gyermekeinek (a halmozottan hátrányos helyzetű) tanulók előnyben részesítését a felvételi eljárásokban.
  1. Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud:
    • köteles először a szegény és iskolázatlan szülők gyermekeinek (halmozottan hátrányos helyzetű tanulók) kérelmét teljesíteni. A szegény és iskolázatlan szülők gyermekeinek (halmozottan hátrányos helyzetű tanulók) felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni a szegény és iskolázatlan szülők gyermekeit (a hátrányos helyzetű tanulókat), majd ezt követően a sajátos nevelési igényű tanulókat, majd azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye.
    • Ha az általános iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között.

A nevelő-oktató munka megszervezése

  1. A települési önkormányzati feladatellátásban a fenntartók az iskolák tevékenységét összehangolják, biztosítva ezzel, hogy a tanuló a tankötelezettségének ideje alatt felvételi követelmények teljesítése, évfolyamismétlés nélkül, tanulmányi eredményei alapján megkezdhesse a középfokú iskolai tanulmányokat. Ez a teljes körű iskoláztatáshoz való jog.
    • A teljes körű iskoláztatáshoz való jog feltételei megvalósulnak az olyan többcélú iskolában, amely tizenkét-tizenhárom évfolyammal működik, és ellátja valamennyi iskolatípus feladatait. Ez a teljes körű iskoláztatást megvalósító iskola.
    • Megvalósítható ez a cél olyan iskolák együtt működésében, amelyben a különböző iskolatípusok közötti szakmai megállapodás, a helyi tantervek összehangolása biztosítja a tizenkét-tizenhárom évfolyamon való továbbhaladás lehetőségét és valamennyi iskolatípus feladatainak megvalósítását. Ez a teljes körű iskoláztatást megvalósító iskolatársulás.
    • A teljes körű iskoláztatás feladataiban minden középfokú iskola bekapcsolódik. [A nyolc évfolyamos gimnáziumok felmenő rendszerben tizenkét évfolyamos vagy hat évfolyamos gimnáziummá alakulnak át.]
    • A tehetséggondozó iskolák kimaradhatnak a teljes körű iskoláztatás feladataiból. Tehetséggondozó iskola a speciális tehetséggondozó pedagógiai programmal dolgozó iskola.
  1. A teljes körű iskoláztatás elve alapján a tízedik évfolyam után ágaznak el a tanulók iskolatípusok szerint. Mindig van azonban visszatérés egyik iskolatípusból a másikba, illetve mindig lehetőség van az újrakezdésre. Az újrakezdők, visszatérők részére előkészítő évfolyam nyújt segítséget. Az előkészítő évfolyam lehet nyelvi előkészítő évfolyam.
    • A szakképzés a tízedik évfolyam után kezdődik.
  1. A nevelési-oktatási intézményekben a gyermekek nevelését, a tanulók nevelését és oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni.
    • A települési önkormányzati nevelési-oktatási intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem.
    • Az állami és a települési önkormányzati nevelési-oktatási intézményben lehetővé kell tenni, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló a vallási közösség által szervezett fakultatív hit- és vallásoktatásban vegyen részt. A vallási közösség a hit- és vallásoktatást óvodában a szülők, iskolákban és kollégiumban a tanulók és a szülők igénye szerint szervezheti.

A tanítás szabadsága

  1. Az általános műveltséget megalapozó szakaszban az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, az iskolák közötti átjárhatóságot a Nemzeti alaptanterv biztosítja.
    • A Nemzeti alaptanterv műveltségi területenként határozza meg az általános műveltséget megalapozó szakaszon folyó nevelő-oktató munka kötelező és közös céljait, a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló fejlesztési feladatokat.
    • A Nemzeti alaptanterv fő funkciója a közoktatás tartalmának elvi, szemléleti megalapozása oly módon, hogy az iskolák önállóságát szem előtt tartva meghatározza a közoktatás országosan érvényes általános céljait, a közvetítendő műveltség fő területeit, a közoktatás tartalmi szakaszolását és az egyes tartalmi szakaszokban megvalósítandó fejlesztési feladatokat.
    • A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvek, célok, feladatok a helyi intézményi sajátosságokhoz, egyéni tanulási utakhoz alkalmazkodó, több változatban is kimunkált pedagógiai programokban öltenek testet. A NAT normái irányt mutatnak a tankönyvíróknak és szerkesztőknek, a tanítási segédletek, eszközök készítőinek az állami vizsgakövetelmények, valamint az országos mérési-értékelési eszközök kidolgozóinak és legfőképpen az iskolák pedagógustestületeinek, akik a helyi tanterveket készítik, összeállítják.
    • Az oktatásért felelős miniszter által kiadott, akkreditált – választható – kerettantervek, oktatási programok (pedagógiai rendszerek) – ideértve a speciális iskola- és tanulásszervezési formákhoz, eljárásokhoz készült kerettanterveket és oktatási programokat is – segítik az iskolai szabályozó tevékenységet.
  1. Az iskolai nevelő és oktató munka – az alapfokú művészetoktatás kivételével – a Nemzeti alaptantervre épülő iskolai pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
    • Az iskolai pedagógiai tevékenység elve: „öröm nélkül nincs tanulás”. Célja a kreativitás, a kritikai érzék fejlesztése. A pedagógiai program a tananyagot szabadon, az új pedagógiai módszerek alkalmazásával (pl. projektoktatás, kooperáció) dolgozza fel. A tanulói foglalkozások megszervezésének rendjét – az iskolai időkeretek és a tanulói munkateher szabályozásának megtartásával – a pedagógiai program határozza meg (pl.: tanórák tömbösítése).
    • Az első évfolyamtól kezdődően a tanuló manuális készségeinek fejlesztése része az iskola pedagógiai tevékenységének. A tanulók igényei szerint eltérő fejlesztési megoldások lehetnek (pl.: technika, háztartás, robotika, szakmai előkészítés).
  1. A nevelési-oktatási intézmény ellátja a tehetségkutatással és tehetséggondozással, a korai tanulási, beilleszkedési nehézségek korrekciójával, a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásával, valamint a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat; felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kezdeményez.
    • A nevelési-oktatási intézmény elláthatja a kiemelkedően tehetséges gyermekek, tanulók fejlesztésével összefüggő feladatokat (tehetséggondozó iskola, kollégium). A tehetséggondozó iskola, kollégium kiválasztása nyilvános pályázat útján történik.
  1. Az oktatás egységes, egymásra épülő folyamat.
    • Az első évfolyamtól kezdődően a hatodik évfolyam végéig a készségek, képességek fejlesztése folyik. Ebben a szakaszban kiemelkedő szerepet kap a játék, a művészet, a mozgás. A hetedik évfolyamtól kezdődik a felkészítés műveltségterületi (tantárgyi) bontásban. Az első évfolyamtól kezdődően a tízedik évfolyam végéig közös követelmények szerint folyik a felkészítés.
    • A természetismeretek feldolgozása – a hetedik évfolyamtól kezdődően a tizedik évfolyam végéig – a mindenki számára kötelező integrált természetismeret műveltségterületen folyik. A tanuló emellett, továbbá a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon – az iskola által nyújtott lehetőségek közül – választása szerint természettudományos tantárgyat tanulhat. A tantárgy választható érettségi vizsgatárgy.
    • A gimnázium és – visszaállítva eredeti elnevezését és funkcióját – a szakközépiskola tizenegy-tizenkettedik évfolyamán a tanuló az érettségi vizsga tantárgyaiból és további kettő általa választott tantárgyból köteles felkészülni.
  1. Az idegen nyelv iskolai oktatása a negyedik évfolyamnál korábban nem kezdődhet. Kivétel a két tanítási nyelvű oktatás, illetve a nem magyar nyelven folyó oktatás. A nemzetiségi anyanyelv oktatása, illetve a nemzetiségi anyanyelven való oktatás az első évfolyamon kezdődhet.
    • Tanulói igény alapján kötelező megszervezni a nyelvi előkészítő évfolyamot. A nyelvi előkészítő évfolyam a hetedik, nyolcadik, kilencedik évfolyam előtt szervezhető meg.
    • Tanulói igény alapján meg kell teremteni az angol nyelv elsajátításának lehetőségét. Az angol nyelv elsajátításához az iskola segítséget nyújt, tanóra, szakkör, egyéni tanulás támogatásával. Ehhez segédanyagot kell készíteni és ingyenesen hozzáférhetővé tenni.
    • Nemzetközi megállapodások megkötésével növelni kell a nyelvi környezetben való – ingyenes – tanulás lehetőségét.
  1. A közoktatási intézmény feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni. Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minőségpolitika, a fenntartói minőségirányítás és az országos mérés, értékelés egységes rendszert alkot.
  1. Vissza kell állítani a tankönyvpiacot, a tankönyvválasztás rendszerét. A tankönyv az állam által meghatározott vagy jóváhagyott követelményeket dolgozza fel. A tankönyvnek közérthetőnek kell lennie. A tankönyvnek figyelembe kell venni e tanulói munkaterheket. A közérthetőség és a tanulói munkaterheknek való megfelelés kérdéseinek megítélésében, a tankönyv által feldolgozott követelményekben járatlan “laikus” testület nyilvánít véleményt.

A tanulók helyzete

  1. Vissza kell állítani az arányos, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő tanulói terhelést,
    a kötelező, a választható és az egyéni foglalkozások rendszerét.
    • A tanuló kötelező tanórai foglalkozása nem lehet több az első-harmadik évfolyamon napi négy tanítási óránál; a negyedik-hatodik évfolyamon napi négy vagy öt (heti átlagban négy és fél) tanítási óránál, a hetedik-nyolcadik évfolyamon napi öt tanítási óránál; a gimnáziumban a kilencedik-tízedik évfolyamon napi öt vagy hat (heti átlagban öt és fél) tanítási óránál; a gimnáziumban a tizenegyedik évfolyamtól napi hat tanítási óránál; a szakképző iskolában a kilencedik-tízedik évfolyamon napi hét tanítási óránál, a szakképző iskolában a tizenegyedik évfolyamtól napi nyolc tanítási óránál.
    • A sajátos nevelési igényi tanulók fejlesztéséhez további időkeret áll rendelkezésre az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezéséhez.
  1. Az iskolák nagy mozgástérrel rendelkeznek a helyi tantervük elkészítésénél.
    • Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából.
    • Meg kell szüntetni a kötelező, mindennapos testnevelést. Helyébe a kötelező testnevelési órák és a tanulói igények szerint szervezett testmozgás lép. Vissza kell állítani az iskolai sportkörök működését, a diák sportversenyek rendszerét. Ösztönözni kell a sportiskolák létrejöttét.
    • Egyéni – egy-három tanuló részére szervezett – foglalkozások tarthatóak az általános iskolában, a középiskolában és a szakiskolában – a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül – a tehetség kibontakoztatása, a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatása, illetőleg a bármely oknál fogva lemaradó tanulók eredményes felkészítése céljából.
  1. Vissza kell állítani a „buktatás tilalmát”.
    • A tanuló az iskola magasabb évfolyamába akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ennek eldöntésénél az egyéni tanulási útvonal az irányadó.
    • A tanuló az első-hatodik évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni.
    • A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti.
    • Vissza kell állítani annak lehetőségét, hogy a tanuló a már elvégzett évfolyamot az igazgató engedélyével megismételje.
  1. Vissza kell állítani a szöveges értékelést.
    • Az első-hatodik évfolyamon félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, az iskolának a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul, az iskola egyéni foglalkozás keretében nyújt segítséget ahhoz, hogy ledolgozza a lemaradását.
      A hatodik évfolyam végén a szülő kérésére a minősítést számokban is el kell végezni.
    • Az iskola pedagógiai programja, az évközi érdemjegyek, a félévi és az év végi osztályzatok helyett a tanuló teljesítményének, szorgalmának, magatartásának értékelésére, minősítésére eltérő jelölés, illetőleg további évfolyamokra a szöveges értékelés alkalmazását is előírhatja.
  1. Vissza kell állítani a tanulóközösségek érdekképviseleti tevékenységét. Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatok az intézményi szabályzatok elkészítésénél a tanulókat érintő kérdésekben egyetértési jogot gyakorolnak.
  1. Vissza kell állítania a tanulói érdekképviseletet minden döntéshozói szinten.

A szülő helyzete

  1. Vissza kell állítani a szülő jogát: a gyermekének adandó nevelésről döntsön. Ez a jog magában foglalja az intézményválasztás szabadságát, az intézménylétesítés szabadságát., annak eldöntését, hogy igénybe veszi-e a szülő a napközit, a tanulószobát, az egész napos iskolát.
    • Az óvodai nevelés a gyermek ötödik életévétől legyen kötelező. A szegény, alacsony iskolázottságú szülőket segíteni kell abban, hogy gyermeküket minél hamarabb óvodába írassák. Ezeknek a gyermekeknek a felvétele nem tagadható meg.
  1. Vissza kell állítani a mellérendeltségre, partnerségre épülő pedagógus-szülő-tanuló kapcsolatrendszert.
  1. A szülő képviselői útján részt vesz az intézményi döntések előkészítésében, a döntések meghozatalában, a döntések végrehajtásának ellenőrzésében.
  2. Vissza kell állítani a szülői érdekképviseletet a döntéshozatal minden szintjén.
  3. Világossá kell tenni a szülői felelősséget: gondoskodjon gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről; biztosítsa gyermeke részvételét a kötelező óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban.
  4. A családtámogatás rendszerének segíteni kell a szülői kötelezettség teljesítését.

A pedagógusok helyzete

  1. Vissza kell állítani a pedagógusok módszertani szabadságát. Vissza kell állítani a kötelező – főszabályként heti 22 óra – óraszámban történő tanítás és többlettanítás óradíjjal történő elismerésének rendszerét.
  2. A külön bértábla és díjazásrend megtartása mellett vissza kell helyezni a pedagógusokat a közalkalmazotti törvény hatálya alá. A pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartózók illetménye (munkabére) a garantált illetményből, a kereset-kiegészítésből és a pótlékokból áll. Kereset-kiegészítéssel ismerhető el meghatározott munkateljesítmény, a többletfeladatok ellátása. A kereset kiegészítésre fordítható összeg nem lehet kevesebb, a béralap 20 %-ánál.
    • A bértáblának garantálnia kell, hogy a pályakezdő pedagógus “fizetése” elérje a garantált bérminimum 150 %-át.
    • Az előmeneteli rendszer a kötelező szakvizsgára és a megszerzett tudásra épüljön.
  1. Vissza kell állítani a második és további szakképzettség elismerését az illetményrendszerben, a kötelező óraszámban történő munkavégzést és a többlettanítás elismerését.
  2. Vissza kell állítani
  • a többletteljesítmény pótlékkal történő elismerését, a pótlékok differenciálásának lehetőségét,
  • a könyvtárak, múzeumok, kedvezményes látogatásának lehetőségét, a könyvtárlátogatás, a szakirodalom vásárlás támogatását.
  • a pedagógus-továbbképzésben való szabad részvétel lehetőségét.
  1. A pedagógus részére ismereteinek megújításához fizetett szabadságot, a költségek kifizetéséhez támogatást, legalább tíz félév időtartamban a felsőoktatásban államilag finanszírozott képzésben való részvételi lehetőséget, fizetett kutatói szabadságot kell biztosítani.
  2. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottnak utazási kedvezmény, a munkaterheit figyelembe vevő egészségügyi szolgáltatás, a pedagógusmunka nehézségét figyelembe vevő nyugellátás illeti meg.
  3. A pedagógiai szakmai szolgáltató intézményekben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, ügyintéző szakértő, ügyintéző munkakörben foglalkoztatottakra a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak előmeneteli rendszerére és juttatásaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
  4. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezőkre, továbbá a felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezőkre a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak előmeneteli rendszerére és juttatásaira vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, a kezdő pedagógus díjazására vonatkozó rendelkezések kivételével.
  5. A nem állami szerv, illetve nem helyi önkormányzat által fenntartott köznevelési intézményekben munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusokat, nevelő és oktató munkát segítőket megilletik mindazok a juttatások, amelyek e törvény alapján megilletik a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakat.
  6. A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak előmeneteli rendszerére és juttatásaira vonatkozó rendelkezéseket a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben és a javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is alkalmazni kell.

 A magán intézmények

  1. Vissza kell állítani az intézménylétesítés és fenntartás, mint a tanszabadság fontos elemének biztonságát.
    • A szabályozásnak, a finanszírozásnak szektorsemlegesnek kell lennie. A magánintézmény megállapodással részt vehet az önkormányzati feladatellátásban.
    • Magánintézmény engedélyezése nem tagadható meg, csak, ha az előírt feltételeket nem teljesíti a fenntartó.
    • A magánintézmény hatósági úton történő megszüntetéséről a bíróság dönt.
  1. Az egyházi intézmények részt vesznek a lelkiismereti és vallásszabadság alkotmányos jogának az érvényesítésében. Ezért támogatási rendszerük eltér az általános szabályoktól. E körben az Alkotmánybíróság e tárgykörben meghozott határozataira kell támaszkodni.
    • Kiegészítő támogatásra jogosult az az egyházi fenntartó, amelyik a volt egyházi ingatlanok helyzetéről szóló törvény alapján tarja fenn intézményét. A kiegészítő támogatás alapja az egyoldalú nyilatkozat, vagy az e tárgykörben kötött nemzetközi szerződés, továbbá a Kormánnyal kötött megállapodás, illetve az ágazati miniszterrel kötött megállapodás.
    • A 2010 júniusát követően a helyi önkormányzattól vagy az államtól átvett intézmény esetében, ha az nem tartozik a volt egyházi ingatlanokról szóló törvény hatálya alá, a székhely szerint illetékes településen helyi népszavazás dönt a fenntartói jog további egyházi gyakorlásáról, illetv visszavételéről. Ha a népszavazás eredményeképpen a fenntartói jog az egyházi fenntartónál marad, a kiegészítő hozzájárulást az intézmény fenntartói jogát 2010. június 1-jén gyakorló helyi önkormányzat fizeti ki.

Esélyegyenlőségi feladatok

  1. Az oktatási rendszert kell az esélyteremtés legfontosabb eszközévé tenni. Az oktatási rendszer esélyteremtő céljaihoz kell hozzárendelni minden a gyermekek fejlődésében érdekelt, abban közreműködő ellátó rendszert. A cél: elhárítani minden akadályt a sikeres iskoláztatás elől.
  2. Járási szinten kell megtervezni az esélyteremtő ellátó rendszerek koordinációját, működtetni a jelzőrendszert.
  3. A családtámogatás, a gyermekvédelem rendszerének átalakításával a szegény szülőket abban kell érdekeltté tenni, hogy gyermekük minél hosszabb ideig járjon iskolába.
    • Ezeknek a tanulóknak az óvodáztatás, az iskoláztatás minden költségét az állam fedezi.
    • Ezeket a tanulókat ösztöndíj-programok indításával kell érdekeltté tenni abban, hogy tanuljanak.
  1. A szegény és iskolázatlan szülők gyermekei részére a tanodai hálózat ad személyre szabott felkészítést. Az e körbe tartozó tanulók iskolai sikeresség a kollégiumi hálózat segíti. Az e körbe tartozó gyermekekkel, tanulókkal foglalkozó közoktatási intézmények szakember-ellátottságát, eszközellátottságát kiemelt feladatként kell kezelni. Vonzóvá kell tenni az érintett körbe tartozókkal foglalkozó közoktatási intézményeket.
  1. A teljes körű beiskolázás rendszerében garantálni kell a szabad továbbhaladás lehetőségét mindenkinek az érettségi vizsgáig.
  2. A tizenhat éves korig tartó tankötelezettség ideje alatt iskolarendszerből szakképzettség, érettségi bizonyítvány nélkül kilépőket érdekeltté kell tenni abban, hogy érettségi bizonyítványt, szakképzettséget szerezzenek.

67.1. Az érintetteknek minimálbéren történő díjazás mellett munkaviszonynak kell elismerni az érettségire, a szakmai vizsgára történő felkészülés idejét.

  1. Letelepedési támogatással, munkába állást segítő támogatással, utazási kedvezménnyel, kedvezményes lakásvásárlási, lakásépítési kölcsönnel, bérpótlékkal kell ösztönözni a pedagógus munkavállalását a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott és az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken.
  2. Közérdekű önkéntes tevékenység keretében nyújthat segítséget az arra vállalkozó a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka megszervezéséhez A segítő támogathatja a fogyatékkal élők felkészítését, segítséget adhat a gyermekek felügyeletének ellátásához, az intézményi létesítmények, eszközök tisztán tartatásához, felújításához.

Fejlesztési feladatok

  1. A közoktatás megújítása infrastrukturális, oktatásszerkezeti és tartalmi fejlesztéseket igényel.
  2. Újra kell szervezni a pedagógiai szakmai szolgáltatás rendszerét, az intézményi szakmai önállóság szolgálatába állítva azokat. Feladatait az intézményi minőségbiztosítás, az intézményi pedagógiai munka segítése, az intézményi érdekképviselet támogatása szolgálatába kell állítani.
  3. Meg kell oldani, hogy a külső mérés, értékelés rendszere ismét nem hatósági, nem közhatalmi funkciót, szerepet, hanem szakmai támogató szerepet töltsön be. Bővíteni kell azokat a területeket, amelyekre a mérés, értékelés rendszere kiterjed.
  4. Meg kell erősíteni a pedagógiai szakszolgálatok helyzetét. Vissza kell állítani a feladatokhoz kapcsolódó – nevelési tanácsadás, szakértői bizottsági tevékenység, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés, korai fejlesztés-gondozás stb. – intézményszervezést. Erősíteni kell a fejlesztő tevékenységet. Korszerű diagnosztikai eszközökkel, informatikai eszközökkel kell ellátni az intézményeket.
  5. Meg kell oldani az intézmények akadálymentesítését, oly módon, hogy járási szinten egyre több, minden fogyatékosság típusának megfelelően akadálymentesített intézmény álljon rendelkezésre, az integrált oktatás megszervezéséhez.
  6. Az infrastruktúra megújítása új, korszerű, a pihenés, sport, szabadidős tevékenységek ellátást is biztosító, korszerű fűtéssel, világítással, szellőző berendezéssel rendelkező épületegyüttesek létrehozását igényli.
    • Korszerűsíteni szükséges a könyvtárakat, ellátva őket informatikai eszközökkel. Erősíteni kell a korszerű eszközökhöz való hozzáférést, e célból járási kölcsönző-rendszer létrehozásával.
    • Rendszeresen meg kell újítani az informatikai hozzáférés rendszerét.
    • Internetes – iskolák közötti – kapcsolattartás kiépítésével megteremthető a nyelvtanulás nyelvi környezete.
    • Internetes kapcsolattartás kiépítésével bevonható a tanulás folyamatába, a betegség, baleset miatt bejárni nem tudó tanuló.
    • Korszerű eszközökkel kell segíteni a fogyatékos tanulók felkészítését, felkészülését. Az eszközök az iskolai és az otthoni felkészülést is segítsék.
  1. Az oktatás szerkezeti átalakulásának a teljes körű beiskolázás rendszerét, a tizenkét évfolyamos egységes iskolák létrejöttét kell szolgálnia.
  1. Oktatási programok (pedagógiai rendszerek) – így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység – kidolgozásával, kiadásával kell segíteni a szalmailag önálló iskolák munkáját.
    • A digitális tananyag és a hozzáférést segítő hálózat, valamint korszerű informatikai rendszerekkel elterjesztésével kell csökkenteni az iskolák közötti különbségeket. Meg kell teremteni az informatikai hozzáférés, kapcsolattartás lehetőségét a tanügyigazgatás terén, a szülő és az intézmény kapcsolattartásához.
  1. A fejlesztések szolgálják a hátrányos helyzet felszámolását.
    • Fokozatosan, regionális ellátási területre, ki kell építeni a kórház-iskola hálózatot, azoknak a tanulóknak, akik egészségügyi ellátás mellett tudják tanulmányaikat folytatni. A kórház iskola családi bentlakást biztosít. A kórház iskolai foglalkoztatást is biztosít. A kórház-iskola egész életre szóló ellátást biztosíthat.
    • A szegény, alacsony iskolázottságú szülők gyermekeivel foglalkozó közoktatási intézményeket a minden területre kiterjedő fejlesztéssel, kiváló pedagógusok alkalmazásával kell vonzóvá tenni a többi gyermek, tanuló illetve szüleik részére.

Finanszírozás

  1. A közoktatás sikere a társadalmi jólét alapja. A rendszer finanszírozása közös feladat. Járuljon hozzá az állam, a helyi önkormányzat, a fenntartó, az intézmény, a gazdaság, a magán személy. A rendszer megújításának időszakában meg kell teremteni a többletforrásokat. A rendszer kiépítése után a GDP. legkevesebb a központi költségvetés 6 %-át kell az oktatás – közoktatás és felsőoktatás – fordítani.
    • A közoktatás rendszerének működéséhez szükséges fedezetet a központi költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja, melyet a tanuló által igénybe vett szolgáltatás díja és a közoktatási intézmény más saját bevétele egészíthet ki.
    • A közoktatási intézmények működéséhez biztosított normatív költségvetési hozzájárulás lehet
      1. alap-hozzájárulás,
      2. egyes feladatokhoz nyújtott kiegészítő hozzájárulás,
      3. a szakképzés gyakorlati oktatáshoz nyújtott kiegészítő hozzájárulás,
      4. pályázat útján nyújtott támogatás,
      5. fenntartói kiegészítő hozzájárulás.
    • A központi költségvetésből biztosított normatív költségvetési hozzájárulásra a fenntartók azonos feltételek alapján válnak jogosulttá.
    • Az alap-hozzájárulásnak fedezni a kötelezően foglalkoztatottak éves illetményének, munkabérének és közterheinek legalább hetven százalékát.
    • Az egyes feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás az alap-hozzájárulásban ki nem fejezhető, az alaptevékenység megszervezésének többlet kötelezettségeinek támogatását szolgálja.
    • Fenntartói kiegészítő hozzájárulásra az a nem állami, nem önkormányzati intézmény fenntartó válik jogosulttá, amelyik egyoldalú nyilatkozattal vállalja az önkormányzati feladatellátásban való részvételt, illetve akivel az oktatásért felelős miniszter kötött közoktatási megállapodást.
  1. A központi költségvetés a járás területén lévő települések jövedelemtermelő képességének figyelembe vételével jövedelem különbséget kiegyenlítő, kiegészítő hozzájárulást ad a járási önkormányzati közoktatási társulás részére.
  1. A járási közoktatási önkormányzati társulás működéséhez, a közoktatás járási szintű megszervezéséhez minden a társulásban részt vevő települési önkormányzat köteles hozzájárulni. A hozzájárulás mértéke eltérő attól függően, hogy a települési önkormányzat intézményfenntartó vagy sem.
    • A járási közoktatási önkormányzati társulás befizetést teljesít a regionális oktatás szervezési feladatok ellátásához, továbbá az Országos Önkormányzati Forráskiegyenlítő Alapba. Az Országos Önkormányzati Forráskiegyenlítő Alap elkülönített állami pénzalap.
  1. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap hozzájárul a regionális közoktatási önkormányzati társulás feladatainak a finanszírozásához.
  1. A járási és regionális közoktatási társulás amortizációs alapot képez.
    • A járási és regionális közoktatási társulás felújítási és fejlesztési tervet készít, amelynek végrehajtásához az amortizációs alapot, a pályázati pénzeszközöket, az e célt szolgáló költségvetési támogatást, az intézményi bevételek átengedett részét használja fel.
    • A felújítási és fejlesztési tervnek biztosítani kell az ingatlanok rendeltetésszerű használatát, az eszközök karbantartását és pótlását, az informatikai eszközök négy évenkénti cseréjét.
  1. Az személyi jövedelemadó 1 %-át fel lehet ajánlani a közoktatás támogatására. A magánszemély a közoktatás rendszere javára tett kötelezettségvállalással csökkentheti az adóalapját.
    • A társasági adó fizetésére kötelezett meghatározott összegű, a közoktatás javára tett kötelezettségvállalással csökkentheti az adóalapját.

Alkotmányos garanciák

  1. A közoktatás helyét, szerepét Magyarország Alkotmányának megváltoztathatatlan szabályai közé kell emelni.
  2. Alkotmányos alapelvek:
    • A tanuláshoz való szabad hozzáférés joga nem korlátozható.
    • A tanítás szabadsága – a gyermek mindenek felett álló érdeke érvényesítése kivételével – nem korlátozható.
    • A társadalmi kontroll.
    • Az Alkotmánybírósági kontroll.
  1. A közoktatás társadalmi kontroll alatt áll. A társadalmi kontroll feladatait köztestület és választott bíróság látja el.
  1. Az Alkotmánybíróság hivatalból indított eljárásban vizsgálja a közoktatás alkotmányos elveinek érvényesülését.

A közoktatás európai elveinek meghatározásáról

  1. Az oktatás, a szakképzés tagállami hatáskörben maradt. Oktatás területén, beleértve a szakképzést is, az Európai Unió a tagállamok intézkedéseit támogató összehangoló vagy kiegészítő intézkedések megtételére jogosult, anélkül azonban, hogy ennek révén elvonná a tagállamok e területén meglévő hatásköreit. [EUMSZ. 2. cikk (5) bek., 6. cikk e) pont]
    • Az Európai Unió az oktatás, szakképzés terén nem adhat ki olyan kötelező erejű jogi aktust, amelynek eredményeképpen harmonizálná a tagállamok törvényeinek, rendeleteinek előírásait, illetőleg közigazgatási intézkedéseit. Mindebből az következik, hogy a tagállamok lényegében szabadon döntenek arról a kérdésről, hogy területükön érvényesül-e a tanítás szabadsága, illetőleg a tanuláshoz való szabad hozzáférés joga.
    • Az oktatás, szakképzés kérdésköréről rendelkező előírásokból világosan megállapítható, hogy az Európai Unió a tagállamok közötti együttműködés ösztönzésével, és szükség esetén tevékenységük támogatásával és kiegészítésével járul hozzá a minőségi oktatás fejlesztéséhez, teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamoknak az oktatás tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét. Hasonló elvekre épül az Európai Unió szakképzési politikája is: támogatja és kiegészíti a tagállamok ez irányú tevékenységét, teljes mértékben tiszteletben tartva a tagállamoknak a szakképzés tartalmára és szervezeti felépítésére vonatkozó hatáskörét. Ez a „távolságtartó” állapot nehezen értelmezhető az oktatás terén, de kifejezetten értelmezhetetlen a szakképzésben. [EUMSZ. 165-166. cikk]
  1. Az Európai Unió oktatás, szakképzés terén meglévő hatásköri korlátozások kétségessé teszik a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásával kapcsolatos uniós célkitűzések megvalósítását. Kétségessé teszik a belső piac kialakítására irányuló törekvéseket, így különösen a foglalkoztatás szabadságára, a változásokra képes munkaerőpiac kialakítására irányuló erőfeszítéseket.
    • Az említett uniós célkitűzések megvalósítására csak akkor van reális lehetőség, ha az Európai Unió az oktatás és a szakképzés terén a tagállamokkal megosztott hatáskörrel fog rendelkezni.
    • Mindaddig, ameddig az Európai Unió nem kap felhatalmazást arra, hogy az oktatás és a szakképzés terén meghatározza a legalapvetőbb elvárásokat, ki lehet jelenteni, hogy mindazok az országok, amelyekben az oktatás nem szabad – átlagosnál kevesebbet fordítanak az oktatásra, a szakképzésre, amelyekben rosszabb az oktatás és a szakképzés minősége, amelyekben korlátozzák az oktatáshoz, a szakképzéshez való hozzáférés jogát, amelyekben nem érvényesülhet a tanítás szabadsága –, az ott élők hátrányosabb helyzetben vannak azokhoz az uniós polgárokhoz képest, amelyekben nem korlátozott ez a jog.
  1. A gyakorlat azt igazolja, hogy az oktatás, szakképzés legfontosabb kérdéseiben szükség van egységes, közös és kötelező megoldásokra. Az oktatás, szakképzés területén a szabadságjogok érvényesülése nem lehet tagállami ügy. E szabadságjogok garantálhatják az uniós polgárok műveltségi szintjének emelkedését, Az Európai Unió versenyképességének növekedését.
    • Az oktatást nem lehet kitenni a változó politikai elvárásoknak. Az oktatásban vannak olyan kérdések, amelyek megtartása nem tartozhat a tagállami ügyek körébe. Nem tartalmi és nem szervezeti felépítésről van szó, így nem sérül AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS.
    • El kell érni, hogy az Európai Unió rendeletet alkosson a közoktatás európai elveiről.
    • El kell érni, hogy az Európai Unió az oktatás tárgyi, személyi feltételeinek javításához, a pedagógus foglalkoztatásához, az esélyegyenlőségi programok megvalósításhoz támogató programokat indítson.
  1. Szempontok az EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA közoktatás európai elveiről szóló rendeletének kidolgozásához:
    • A szegénység, a kirekesztés, végső fokon a terrorizmus elleni leghatékonyabb küzdelem eszköze a szabad oktatás.
    • A szabad oktatás a leghatékonyabb eszköze Európa társadalmi és a gazdasági felemelkedésének.
    • Ezért az oktatást Európa közös ügyei közé kell beemelni. Európának az oktatásba kell befektetnie.
  1. Az Európai Unió az oktatás szabadsága terén érdekközösséget alkot.
    • Minden európai polgárnak elidegeníthetetlen alkotmányos joga, hogy megkapja a lehetőséget személyiségének szabad kibontakoztatásához.
    • Az Európai Unió alapvető érdeke, hogy minden polgára éljen a tudás adta lehetőségekkel és kibontakoztassa tehetségét, képességeit.
    • Az érdekközösség igényli az Európai Unió aktív cselekvését annak érdekében, hogy az oktatáshoz való hozzáférés ne függjön attól ki, hol veszi igénybe az oktatási rendszert.
  1. A szabad oktatás alapelveinek érvényesítés Európa közös érdeke.
    • Az oktatás a gyermek mindenek felett álló érdekét szolgálja. Az oktatásban következetesen érvényesíteni kell az egyenlő bánásmód követelményét, s szigorúan fel kell lépni a hátrányos megkülönböztetés minden formája ellen.
    • A tanításszabadságát és a tanulás szabadságát tiszteletben kell tartania. Érvényesíteni kell a feladatmegosztás elvét. Érvényesülnie kell az intézménylétesítés szabadságának, a tantervi sokszínűségnek, működtetni kell a tankönyvpiacot.
    • Az állam felelőssége az oktatási rendszer egésze működésére irányul. Az állam szabályoz, finanszíroz, fejleszt, működteti a mérés, értékelés országos rendszerét, az állami vizsgáztatás rendszerét.
  1. A gyermek életpályájának meghatározása a szülő joga és kötelezettsége. Senki nem kényszeríthető arra, hogy gyermeke tizenöt éves kora előtt eldöntse, milyen életpályát tart megfelelőnek. Az állam segítő szolgáltatást nyújt a szülő részére döntése meghozatalához.
    • A tankötelezettség elsősorban az állam ellátási felelősségének a határát jelenti. A szülőt nagyfokú választási szabadság illeti meg annak eldöntéséhez, hogy gyermeke miképpen tesz eleget tankötelezettségének. Ez a jog csak a gyermek érdekében korlátozható. A szülő nem késztethető arra, hogy a meggyőződésével ellentétes nevelésben-oktatásban részesüljön gyermeke.
    • A szülő az állam segítségére jogosult gyermekének neveléséhez. Az állami segítség magában foglalja a gyermek tanulását akadályozó tényezek feltárást, korrekcióját. A kiemelkedő tehetségek segítését. A pályaválasztási rendszer működtetését. A szociális hátrányok kompenzálását.
    • Az oktatáshoz való hozzáférés az ember elidegeníthetetlen és sérthetetlen jogai közé tartozik. Az oktatásnak az esélyteremtést kell szolgálnia. A gyermek, a tanuló emberi méltóságát tiszteletben kell tartani és védelemben kell részesíteni.
    • Az iskoláskor előtti nevelésnek, az az alap és középfokú oktatásnak a személyiség legteljesebb mértékű kiteljesedését kell szolgálnia. Az iskoláskor előtti neveléshez, az iskolai oktatásban érettségiig és az első szakma megszerzéséig tartó szakaszban – legalább a fiatal felnőttkor végéig – az oktatáshoz való ingyenes hozzáférés lehetőségét mindenki számára biztosítani kell.
  1. Az oktatás a készség, képesség fejlesztését helyezze középpontba. Meg kell ismernie mindenkinek a különböző nézeteket, vallásokat, eszmerendszereket. El kell sajátítani minden tanulónak az együttműködést, egymás kölcsönös segítését, tiszteletét. A tanulói terhelésnek figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat, igazodnia a kell a gyermekkor igényeihez.
  1. Az intézmények jogosultak dönteni a feladataikkal összefüggő kérdésekben. Az intézmények jogi személyek.
    • Az intézmények legyenek nyitottak, partnerközpontúak. A nevelő-oktató munka a szülő, a tanuló és a pedagógus mellérendeltségére, együttműködésére épüljön.
    • Az intézmények működése legyen szakszerű, hatékony és törvényes. Az óvodák, iskolák, kollégiumok szakmai vezetése a nevelőtestület feladata. A szakmai önállóság korlátja a gyermek mindenek felett álló érdeke.
  1. A pedagógus hivatást teljesít. Az legyen pedagógus, aki bizonyítja rátermettségét.
    • A pedagógus nem lehet kiszolgáltatva a közhatalomnak, közbizalmat, közmegbecsülést kell élveznie. A pedagógus munkáját jól megfizetett, speciális végzettségű szakemberek, nevelő és oktató munkát segítők, technikai, ügyviteli munkatársak segítik. A pedagógus munkaideje a gyermekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozásokra fordított időből és a pedagógusmunkakörbe tartozó egyéb feladatok ellátásához szükséges időből áll. Iskolában a közvetlen foglalkozásokra fordított idő nem lehet több – a tanítási év átlagában –  a törvényes munkaidő huszonkét százalékánál.
    • A pedagógusnak nagyfokú szabadságot kell biztosítani ahhoz, hogy a gyermekhez igazított egyéni tanulási útvonalat alakíthasson ki. A pedagógus nem késztethető arra, hogy bármilyen testületnek tagja legyen. A pedagógus ismerje az európai értékeket, az emberi jogokat, tartsa tiszteletben azokat, s nevelő-oktató munkájában sajátíttassa el azokat tanítványaival. A pedagógus folyamatosan újítsa meg ismereteit.
    • A pedagógus díjazása legyen méltányos, ismerje el a többletszakértelmet, a többletmunkát. A pedagógus díjazása nem lehet alacsonyabb, mint a közszféra fizetésének európai átlaga. A pedagógus megkülönböztetett egészségügyi ellátásra, szolgálati idejétől függően kedvezményes nyugdíjazásra jogosult.
  1. A bíróság feladata a közoktatás alapelveinek megtartatása. A bírósághoz fordulhat, akinek a hatóságok, az intézmények megsértették jogait. A bírósághoz fordulhat a tanuló, a szülő, a pedagógus, az intézmény.

Ami nem tűr halasztást

  1. 2018-ban a kormányváltó, ma ellenzéki pártoknak az új Országgyűlés első hónapjában el kell fogadnia a közoktatásról szóló törvényt.

Forrás: 168 óra