Szebb magyar számokat közölt az OECD

Idén és jövőre is szebbek lehetnek a magyar gazdaság növekedési számai, mint azt az OECD eddig várta. Azonban a nemzetközi szervezet kedden megjelent prognózisában egyúttal lassulást vetít előre.

 


Idén 3,3%-os növekedés várható Magyarországon, míg jövőre a GDP-növekedés üteme 2,1%-ra lassulhat, 2016-ban pedig 1,7% lehet a növekedés – közölte kedden az OECD. A szervezet májusi prognózisánál mindkét adat kedvezőbb (2014-re 1,3 százalékponttal, 2015-re 0,5 százalékponttal).

A prognózisból az is kiolvasható, hogy a magyar kormány könnyedén teljesítheti a 3% alatti költségvetési hiánycélt. Idén 2,9% lehet a deficit, míg jövőre 2,6%-os hiány jöhet össze, ami rosszabb a kormány által kitűzött 2,4%-os célnál.

Cséfalvay Zoltán, a párizsi székhelyű szervezet magyar állandó képviseletének vezetője a friss számokat az MTI-nek nyilatkozva úgy kommentálta, hogy “kettős képet” rajzolt fel a magyar gazdaságról a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet. Szerinte a magyar növekedési számok javítása különösen annak fényében jó eredmény, hogy a világgazdaság és azon belül az eurózóna növekedési kilátásait lefelé módosította.

Kiemelte azt is, hogy a következő két évre a novemberi előrejelzés pesszimistább a magyar kormány és az Európai Bizottság prognózisánál. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány, az OECD és az Európai Bizottság is a növekedés lassulását prognosztizálja, az OECD azonban ezt a lassulást gyorsabb üteműnek vetíti előre, nagyrészt azért, mert az eurózóna növekedését illetően nagyon drasztikusan lefele módosította az előrejelzéseket a tavaszi jelentéshez képest.

Az OECD szerint a romló külső gazdasági kilátások ellenére a javuló magyar gazdaság mögött a belső kereslet fellendülése áll. Az alacsony infláció miatti reálbéremelkedés, a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja, a támogató költségvetési politika és a bővülő foglalkoztatás mind pozitívan járulnak hozzá 2014-ben a belső kereslet javulásához, mondta az OECD-nagykövet.

Három fő kockázat

Az OECD három jelentős kockázatot is említ, amelyek kihatással lehetnek a következő évek gazdasági kilátásaira: a devizahiteles végelszámolás és a devizahitelek forintosítása, a nagy autóipari beruházások húzóhatásának gyengülése, és az uniós tervezési ciklus váltása miatt az állami beruházások csökkenése.