Szép lassan kihátrálna az állam a nyugdíjunk mögül

 A megkérdezett munkáltatók 21%-a jövőre már nem tervez önkéntes pénztári juttatást adni dolgozóinak

Az állami nyugdíjrendszer szerepét a jövőben csökkenteni kell, és ennek helyét a kiegészítő nyugdíj-megtakarítási formáknak kell fokozatosan átvenniük – emelte ki előadásában Dr. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Pénztárszövetség mai konferenciáján. Az államtitkár szerint a cafeteria rendszer átalakítása kihívást jelent majd az önkéntes pénztári szektornak, ezt erősítik meg az ÖPOSZ által elvégzett kutatás eredményei is, mivel a megkérdezett munkáltatók 21%-a jövőre már nem tervez önkéntes pénztári juttatást adni dolgozóinak – olvasható a Portfolión.

Dr. Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára előadásában az önkéntes nyugdíjpénztárak nyugdíjrendszer értékállóságában vállalt szerepéről beszélt:

  • A nyugdíjrendszerre kiható tényezők közül kiemelte a stabil hátteret, aminek megteremtésében és fenntartásában a kormánynak is kiemelkedő szerepe van. Emellett a demográfiai helyzet, a növekvő gazdaság és az állampapírpiac is fontos tényezők a nyugdíjrendszer fenntarthatóságában.
  • Az állami nyugdíjrendszer szerepét a jövőben csökkenteni kell, ennek helyét a kiegészítő nyugdíjrendszernek kell fokozatosan átvennie – hangsúlyozta.
  • Az EU egyik tanulmánya szerint a magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvetően stabil lábakon áll, amit a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya alapján határoznak meg (ez tavaly 11% volt nálunk). Magyarországhoz képest több olyan tagállam is van a listán, amely rosszabb helyen szerepel – emeli ki.
  • Jelenleg hazánkban a 65 évesek és a felettiek 1,8 millió főt tesznek ki, míg a foglalkoztatottak létszáma 4,37 millió fő a legfrissebb adatok szerint. Az államtitkár szerint a termékenységi ráta még mindig nagyon alacsony, bár a mutatók már kezdenek pozitív képest festeni.
  • Rekord alacsony szintre, 5% alá esett hazánkban a munkanélküliség, Hornung szerint azonban a képzett munkaerő hiánya továbbra is problémát okoz és erre megfelelő lépéseket kell tenni.
  • Az önkéntes pénztárak a lakosság és az állam számára egyaránt fontosak – hangsúlyozta. A lakosságnak egy kiegészítő nyugdíjlehetőséget jelent az állami nyugdíj mellett, és az államtitkár szerint mindenképpen pozitívum, hogy az alacsony hozamkörnyezet ellenére is vonzó hozamokat tudnak elérni tagjaiknak a pénztárak.
  • Az állampapírpiac is kiemelt fontosságú pillére a nyugdíjrendszernek, a pénztárak állampapír-kereslete fontos pillér az államháztartás finanszírozásában.
  • A várakozásokkal kapcsolatban kiemelte, hogy a cafeteria rendszer átalakítása kihívást jelent majd a szektornak, bár elmondása szerint így is jelentős kedvezmények maradtak a rendszerben. Kiemelte, hogy idéntől új pénztári formaként jelenik meg az önsegélyező és egészségpénztár, ezzel pedig módosulnak az átlépésre vonatkozó szabályok, emellett a tagszervezésre vonatkozó szabályozás is átalakul és egyszerűsödik a pénztárak működése.

Dr. Kandrács Csaba, az MNB ügyvezető igazgatója a pénztári szektor felügyeletének aktualitásaival kapcsolatban az alábbi fő megállapításokat tette:

  • Tavalyhoz képest csökkent a pénztárak száma Magyarországon, mely részben a konszolidációs folyamatokkal is magyarázható. A munkáltatói hátterű pénztárak életképessége kockázatokkal terhelt az új szabályok miatt.
  • A nemfizető tagok száma mintegy 50%, az MNB szerint ebben jelentős javulást érhetnek el a pénztárak. A csökkenő taglétszám ellenére az önkéntes kasszák által kezelt vagyon növekszik, ami azt mutatja, hogy a tagok egyre többet fizetnek be a pénztárba még úgy is, hogy a munkáltatói hozzájárulások csökkennek.
  • A kockázatok között említette Kandrács a vállalatirányítást, ezen belül is a tulajdonosi kontroll gyengeségét (hatalomkoncentráció) és a belső védelmi vonalak hiányosságait. Emellett kockázatként jelenik még meg a pénztárak életében a piaci megjelenésen belül az új belépők számának csökkenése, a munkáltatói elkötelezettség csökkenése (bár itt pozitívum az önkéntes kasszáknál, hogy ennek ellenére a tagok növelték befizetéseiket) és az egyösszegű kifizetések magas aránya.
  • Működési kockázatként értékeli az MNB a nemfizető tagok magas arányát és azt, hogy az egyes pénztárak befektetési koncentrációja túl magas egyes szereplők vonatkozásában. Jövedelmezőségi oldalról az alacsony hozamkörnyezet okozta csökkenő működési eredmény és a munkáltatói háttértámogatások megszűnése is növekvő kockázatokhoz vezethet.
  • A vizsgálati tapasztalatokkal kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy sok esetben a belső kontrollrendszerek nem működnek kielégítően, továbbá alacsony a tagi arány a közgyűléseken. Egyes szereplőknél az alapkezelési díj meghaladja a vagyonkezelési díjakat, így a felügyelet azt is vizsgálta, hogy egy-egy plusz alap bevonása a portfólióba indokolt volt-e. Alapok alapja konstrukciók esetében például a jogszabálysértés többször is fennállt egyes pénztáraknál. Az MNB számításai szerint ráadásul hosszabb távon a magasabb vagyonkezelési díj nem jár együtt a magasabb hozammal.

Dr. Hardy Ilona, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnökségi tagja és az Aranykor Önkéntes Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának elnöke a szövetség nyugdíjtudatosság témakörben elvégzett felmérésének eredményeit foglalta össze:

  • A felmérés alapján idén a legfontosabb megtakarítási célok a nyugdíj, az egészségügyi kiadások, valamint a gyermekek taníttatása a pénztári tagok között. Idén 24% mondta azt, hogy van önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítása, kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítással pedig 32% rendelkezik, összességében pedig 52% mondta azt, hogy semmilyen nyugdíjcélú megtakarítással sem rendelkezik, ami tavalyhoz képest azért javuló adat.
  • A megtakarítók közül 31% 10 ezer forint vagy az alatti összeget tud havi szinten félretenni, és mindössze 17% az, aki 10 ezer forint felett is meg tud takarítani. A nem takarékoskodók 52%-ából a nők 59%-ot tesznek ki a felmérés alapján.
  • A megkérdezettek közül 11% kap a cafeterián keresztül önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulást, míg bármilyen más béren kívüli juttatást már a válaszadók 58%-a. A megkérdezett munkáltatók 21%-a azt mondta, hogy jövőre nem tervez önkéntes pénzári hozzájárulást adni dolgozóinak.
  • Az ÖPOSZ céljaival kapcsolatban Hardy Ilona kiemelte, hogy a munkáltatóknak adott kedvezményeken keresztül kellene ösztönözni az önkéntes pénztári hozzájárulások növelését a cafeteria kereten belül.

Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója a magyar háztartások megtakarításain belül a részvények súlyának alacsony szintjét feszegette:

  • Kicsi, 1,2% a részvénysúly a háztartások pénzügyi vagyonán belül, miközben az EU-ban ennek a többszörösére is van példa, általában 4,5% közelében szóródnak ezekben az országokban az értékek. Ez a magyarok konzervatív megtakarítási szerkezetével magyarázható, ezen felül pedig a fejletlen pénzügyi kultúrát is okolni lehet. A konzervatív hozzáállását erősíti, hogy a pénztári tagok több mint 70%-a kockázatkerülő portfólióban tartja megtakarításait.
  • Problémát jelent az is, hogy a magyar lakosság öngondoskodásra fordított megtakarításai is alacsonyak, bár az előadó szerint a részvénybefektetésekkel kapcsolatban az intézményi befektetők is konzervatívak. A befektetési alapokban 10,6%, a pénztári portfóliókban már 23,7% a hazai részvények aránya, ehhez képest a unit-linked termékekben ez az arány közel 35%-ot tesz ki.
  • A BÉT vezérigazgatója szerint a nyugdíjvagyonon belül fontos helyen kellene szerepelniük a részvényeknek, a hazai 24%-hoz képest az USA-ban például már 48% a nyugdíjeszközök részvényallokációjának aránya.

Forrás: Portfolio