Szövetkezetbe tömörülnek a nyugdíjasok

Keresetük alacsony lesz, és annak egy részét is lenyelik

A rugalmas foglalkoztatás és jövedelemszerzés reményében lépnek be a közösségbe az időskorúak. Keresetük alacsony lesz, és annak egy részét is lenyelik – tudta meg a Népszava.

Korainak bizonyult az a jóslat, hogy már júliusban vagy augusztusban munkába állhatnak az első, országos lefedettségű nyugdíjas-szövetkezet szervezésében azok a nyugdíjasok, akik szívesen visszatérnének a munka világában, de szeptemberben talán eldördül a startpisztoly. Nem volt szerencsés a törvény júliusi hatálybalépése – mondta a Népszava érdeklődésére Kováts Balázs. A Szomszédok Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Nonprofit Kft. ügyvezetője ugyanis azt tapasztalta, hogy nyáron a cégbíróságok sem működnek teljes kapacitással, és a munkáltatóknál is kevesebb munka adódik ilyentájt.

A konzorcium eddig négy regionális nyugdíjas szövetkezetet alapított, az Északi elnevezésűt, amely a Balatontól északra tevékenykedik, már meg is kapta az adószámát, s az ügyvezető abban reménykedik, hogy a Déli (a Dél-Dunántúlon) és a Pesti (Pest és Nógrád megye) bejegyzése is hamarosan befejeződik. Az a tervük, hogy még szeptemberben kialakuljon az országos hálózatuk. Kováts Balázs véleménye szerint az év végére közel 10 ezer idős szövetkezeti tagjuk lesz. A Szomszédok, miként a többi szárnyait bontogató nyugdíjas szövetkezet is az iskolaszövetkezetek mintájára alakult, azoknak a hosszú évtizedekre visszanyúló tapasztalatait használja fel. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a szervező cég tulajdonosa az a Marosi László, aki a 34 éve működő Meló-Diáknak is ügyvezető tulajdonosa.

Harmadik Kor néven már bejegyeztek Miskolcon egy közérdekű nyugdíjas szövetkezetet, amely a térség állami munkaerő-közvetítőivel ápol szoros kapcsolatot. Az újonnan megalakult szövetkezetek egyébként azt ígérik, hogy hamarosan internetes felületeiken mutatják be az időskorúak számára felajánlott munkalehetőségeket. Az állami OFA Nonprofit Kft., pedig arra készül, hogy segítséget nyújt ahhoz, hogy az idősek a következő hónapokban az ország minden pontján megtalálhassák majd a szövetkezetek képviseleteit.

Kováts Balázstól megtudtuk, hogy az diákszövetkezetek és a nyugdíjas szövetkezetek valójában nem konkurenciái egymásnak. Ennek oka, hogy diákmunkások többsége csak szeptemberig vállal munkát, míg az időskorúaknál nincs ilyen korlát. Emellett a munkáltatók a nyugdíjasokat megbízhatóbb, lojálisabb munkavállalóknak tekintik, akiknél nem fordulhat elő, hogy egy jól sikerült buli után másnap nem jelennek meg a munkahelyükön. A nyugdíjasok nagyobb szaktudásuk és felhalmozott tapasztalataik révén alkalmasak arra, hogy a fiatalokat betanítsák.

A nyugdíjasok foglalkoztatásának feltétele a kötelező, évente megismétlődő orvosi vizsgálat, ami semmiben sem különbözik a többi munkavállaló alkalmassági vizsgálatától. Ennek a költségét ugyan a nyugdíjasszövetkezet állja, ám erre fedezetet nyújt a bevételük, hogy ha sikerül a tagjukat kiközvetíteniük. Kováts Balázs úgy számol, hogy ha a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bérminimumát, a havi 127 500 forintot vesszük figyelembe, akkor ez a bérterhek levonása után 85 785 forint lenne. Mivel a nyugdíjas szövetkezetek tagjai bérét a személyi jövedelemadón túl nem terheli semmiféle levonás (adók és járulékok) így mindenféleképpen jobban járnak, még ha a szövetkezet – előzetes számítások szerint – mintegy 20 ezer forintot le is von. Életszerűbb azonban, ha a nyugdíjas foglalkoztatottaknál a minimális hetibérrel, 29 310 forinttal, vagy a napibér alkalmazása esetén 5 870 forinttal, illetve 733 forintos órabérrel számolunk, ugyanis a szövetkezet által eszközölt levonás ennek arányában csökken.

A munkaadók részéről eddig a legtöbb állásajánlat a kiskereskedelmi cégektől érkezett, a garantált minimális órabér 733 forintos összegével, de egy mosodai kisegítő akár 850 forintot is megkaphat. Természetesen a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörökben a kötelezően előírt bruttó 926 forintos óradíjat ajánlják fel. A győri autógyár is ennek megfelelő összeget ajánl fel, általában heti 3-4 napra, amelyet a diplomás nyugdíjasok általában kevesellnek. Azonban az első tapasztalatok szerint a legkülönbözőbb iskolai végzettségűek között szép számmal akadnak olyanok is, akik mindenféle munkát elvállalnának, amivel rendezett körülmények között pénzt lehet keresni. Számukra minden bizonnyal kedvezőnek tűnik, ha a gyorséttermekben helyezkednek el, ahol a korábbi évtizedek gyakorlatával szakítva, egyre több időskorú munkavállalót is foglalkoztatnának. Aligha meglepő, hogy az egészségügyi intézmények, amelyek folyamatosan keresnek ápolónőket, a nyugdíjas szövetkezetek tagjai között is próbálkoznak.

Munkaerőpiaci szakértők szerint azzal, hogy a szövetkezetek teljes köztehermentességet kapnak, a többi nyugdíjast foglalkoztató munkáltatóval szemben, jelentős versenyelőnyre tesznek szert. A szövetkezeteknek, ha eredményesek, akkor megéri, hogy ilyen tevékenységet folytassanak. A nyugdíjasok keresete viszont biztos, hogy alacsonyabb lesz, mintha közvetlenül vállalnának munkát. Jelenleg van egy olyan szabály, hogy ha a nyugdíjas járadéka mellett dolgozik, akkor évente fél százalékos nyugdíjemelésre jogosult. Szövetkezeti tagként végzett munka után viszont ez nem jár.

Előnyök és kockázatok

A nyugdíjasok önmagukban, egyedül nagyon nehezen találnak maguknak munkát – írja az általa szerkesztetett Nyugdíjguru.hu portálon Farkas András szakértő. Álláspontja szerint a nyugdíjasok egyedül nem képesek a munkaerőpiaci kereslet és a nyugdíjas munkavállalói kínálat összehangolására. Arra ritkán hívják fel a figyelmet, hogy ha a munkaadó nem elégedett a nyugdíjas szövetkezeti taggal, akkor cserét kérhet, de a felmondással kapcsolatban semmiféle jogi kötelezettsége nincs. Arról is ritkán beszélnek, hogy a munkavállalót ugyan semmiféle teher nem terheli, ugyanakkor a foglalkoztatónak úgynevezett foglalkoztatási díjat kell megfizetnie, amelyet a fordított áfafizetés szabályainak megfelelően megadóztatják. (Ez a szabály csak 2018. január 1-jétől lép hatályba, mert uniós jóváhagyást ígényel.)

Más szakértők viszont a nyugdíjas szövetkezetek korlátaira is felhívták a figyelmet. A közalkalmazotti jogviszonyban egyelőre le kell mondani a nyugdíjáról, annak, aki tovább dogozna, bár itt változás lehet, mert e témában a kormány pert vesztett az Emberi Jogok Európai Bíróságán.

Létezik egy kereseti korlát is, amely szerint a nyugdíjuk mellett dolgozók csak a mindenkori minimálbér 18-szorosát, vagyis jelenleg csak évi 2,295 millió forintot kereshetnek. Ez alatt meg lehet tartani a nyugdíjukat, efelett viszont nem.

Némethné Jankovics Gyöngyi: sok nyugdíjas szeretne valamilyen elfoglaltsághoz jutni

A Nyugdíjasok Országos Szövetsége (NYOSZ) egyértelműen támogatja a nyugdíjas szövetkezetek létrehozását. Éppen a napokban alapítottak egy próbaszövetkezetet 15 fővel, hogy a 35 tagszervezetük 130 ezer tagja számára mintát adjanak ahhoz, hogy saját területükön hasonlóakat hozzanak létre – mondta el a Népszavának Némethné Jankovics Gyöngyi, a NYOSZ elnöke.

– Könnyen ment a próbaszövetkezet cégbírósági bejegyzése?

– Magunk is meglepődtünk a bejegyzés gördülékenységén, ami persze az ügyvédünket is dicséri. Élt bennünk egy kis félsz a civilszervezetekről szóló törvény után, hogy miképpen kezelnek bennünket.

– Mekkora érdeklődést tapasztalnak a nyugdíjas szövetkezetek iránt?

– Egyre nagyobbat. Egyrészt a munkáltatók közül a kereskedelmi cégek kapva kapnak az alkalmon, másrészt a nyugdíjasok között is számosan vannak, akik már ki is nézték a jövendő munkahelyüket, és megpróbálkoznának az általunk nyújtott lehetőséggel. Sok nyugdíjas pedagógus is szeretne valamilyen elfoglaltsághoz jutni. Nyári táborokat szerveznének, korrepetálnának, de akadt a jelentkezők között logopédus is.

– Milyen terhekkel kell a jövendő tagoknak számolniuk?

– A szövetkezeti tagsági díj 1000 forint, amit a tag, ha kilép a szövetkezetből, azonnal visszakap. A munkáltatóval a szövetkezet megállapodik az illetmény nagyságában, és annak mintegy 70 százalékát kapja tőlünk kézhez a tagunk, a többit működtetésre, közösségi célokra fordítjuk. Van azonban egy gondunk. A törvényalkotó érvényben hagyta a jogszabály módosításánál a bejegyzéskori illetékfizetési kötelezettséget. A 100 ezer forint szervezetünknek igen megterhelő. Úgy tudjuk az iskola- és a szociális szövetkezetek létesítésükkor mentesülnek az illetékfizetés alól. Ezt kérnénk mi is. – B.M.

Forrás: Népszava