Sztrájk az közszférában

 Miért bujkál Rogán Antal?

Béremelésért sztrájkoltak tegnap a helyi polgármesteri hivatalok köztisztviselői, többségük nyolc éve ugyanazt az alacsony fizetést viszi haza. Közben a parlament a közigazgatás átalakításához kapcsolódó több mint száz törvény módosításáról kezdett tárgyalni, az Együtt konferenciáján pedig a kormánypárti politikusok és szakértők természetesnek nevezték, ha főszolgabírók és ispánok vezetik majd a járásokat és a megyéket – írja a Népszava.

A július végi szűkebb körű kétórás figyelmeztető sztrájk után tegnap egész napos munkabeszüntetést tartott 168 önkormányzat 5900 köztisztviselője, hogy nyomatékot adjon az ágazat 30 százalékos bérkövetelésének. A közszféra munkavállalóinak korlátozott sztrájkjoga van, emiatt nem volt nagyobb a sztrájkolók létszáma, de azok is egyetértenek a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) által szervezett akcióval, akik szerdán is végigdolgozták a napot a polgármesteri hivatalokban.

Azért kell folyamatosan nyomni a vészcsengőt – emelte ki a Népszavának a szakszervezet elnöke, mert ha a kormány fél éven belül nem emeli a béreket a helyi hivatalokban ugyanolyan arányban, ahogy azt júliustól megtette a járási hivatalok köztisztviselői esetében, akkor ezek a munkahelyek kiürülnek és az állam kénytelen lesz valahogy megszervezni a feladatok ellátását. Már most sem lehet magasan képzett szakembereket találni a számviteli, vagy építésügyi, műszaki teendők elvégzésére, de ha továbbra is a garantált bérminimum alatt lehet csak keresni a polgármesteri hivatalokban, akkor kezelhetetlen létszámhiány alakul ki a közigazgatás helyi szintjén – hangsúlyozta Boros Péterné.

A szakszervezet azután kezdett küzdeni a munkavállalók jobb megbecsüléséért, hogy a korábbi ígéretek ellenére tavasszal a kormány bejelentette, a közeljövőben csak az állami szféra köztisztviselői kapnak 30 százalékos béremelést, júliustól a járási hivatalokban, jövő januártól pedig a megyei kormányhivatalokban dolgozók számolhatnak több pénzzel. A közigazgatás helyi szintjén dolgozóknak viszont csak annyit üzent a kancelláriaminiszter, hogy forduljanak saját polgármestereikhez.

Az egyetlen, amit azóta el tudott érni a MKKSZ, hogy a költségvetési törvény alapján a települési vezetők jövő januártól szabadon emelhetik munkatársaik illetményalapját. Csakhogy erre a helyi iparűzési adóbevételek nagysága miatt legfeljebb 300 “gazdagnak” számító község és város lesz képes az ország 3200 településéből. Máshol marad a kilátástalan szegénység, mert a kormány sem a dolgozók érdekképviseletével, sem az önkormányzati szövetségekkel nem tárgyal a béremelésről azóta sem.

Boros Péterné a legrosszabbul fizetett fővárosi önkormányzat dolgozói körében, Kispesten tartott sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta, hogy változatlanul tárgyalni akarnak a feladattal megbízott Rogán Antallal, vagy más döntéshozóval, mert nem konfliktust keresnek, hanem megoldani akarják a válsághelyzetet.

Önkormányzat vagy prefektúra?

Fideszes polgármesterek és jobboldali szakértők szerint nincs azzal semmi gond, ha a járások és a megyék szintjén elöljárói rendszerben szervezik át a magyar közigazgatást – kezdte beszámolóját Berkecz Balázs az Együtt önkormányzati konferenciájáról. A párt elnökségi tagja a Népszava érdeklődésre elmondta, hogy Pápa fideszes polgármestere, Áldozó Tamás és a Pécsi Tudományegyetem közigazgatási jogi tanszékvezetője, Fábián Adrián is természetesnek tartotta a vitában, ha a közigazgatást elöljárói rendszerben akarja működtetni a kormány. Szerintük nem gond, hogy a pozíciókat természetes történelmi nevükön nevezik, vagyis a járásokat főszolgabírók, a megyéket ispánok vezethetik, de ellenzéki és független társaikat felháborította a helyi társadalom ilyen szintű semmibe vétele.

Berkecz összefoglalója szerint a felszólalók többsége úgy látta, a kormány nem szünteti ugyan meg a közigazgatás helyi szintjét, de szimbolikussá silányítja szerepüket. A tanszékvezető állította, az önkormányzatok megérdemelték a kiüresítésüket, mert elveszítették a kapcsolatot a helyi társadalommal, az emberekkel, ám Nagy Sándor, Szeged alpolgármestere ezt azonnal cáfolta, mondván, ha baj van, a helyi lakosság a polgármesteri hivatalba rohan.

Pálné Kovács Ilona, a pécsi egyetem politológusa szerint „egy térben vak kormányzás zajlik” ma Magyarországon, a központi politikából ugyanis hiányzik a helyi tudás. A hozzászólók félelmüket fogalmazták meg, hogy a polgármester-jelöltek semmit nem tudnak majd ígérni 2019-ben a lakosságnak és lesz, ahol nem találnak majd indulót a posztért. Az Együtt konferenciáján felszólalt a Magyar Faluszövetséget vezető Szabó Gellért is. Szentkirály polgármestere 1990 óta tölti be ezt a posztot, elmondása szerint akkor és 2010-ben élt át komoly felszabadulás-élményt, utóbbi esetben azonban heteken belül kénytelen volt belátni, hogy ez nem jobb rendszer, mint az előző, csak más.

Forrás: Népszava