Tállai elárulta, miért nem csökken a munkahelyi étkeztetés áfája

 A Michelin-csillagos étteremben csökkenthet az áfa, a sarki lángossütőnél nem

Januártól az éttermek egyes termékei után csak 18 százalékos áfát kell fizetni, ami 2018-tól öt százalékra mérséklődik. Az áfacsökkentésből kimaradt a munkahelyi és a gyermekétkeztetés, mert Tállai András NGM-miniszterhelyettes szerint ez már veszélyeztette volna a költségvetést – írja a napi.hu.

Januártól a korábbi 27 százalékról 18 százalékra csökkent az éttermi étkezés áfája, de csak a meleg ételek és a helyben készült nem alkoholos italok esetében. Az áfacsökkentés önmagában meglehetősen felemásra sikeredett, ugyanis a Michelin-csillagos étteremben csökkenthet az áfa, ám a sarki lángossütőnél nem. Az sem mindegy, hogy gépi vagy üveges kólát kérünk, ugyanis csak az egyik készül helyben, de nem érvényes az áfacsökkentés az ételfutároknál sem. Az eddigi tapasztalatok alapján a fogyasztók szempontjából nem oszt nem szoroz az áfacsökkentés, az éttermek lenyelik az adócsökkentést – így próbálják ugyanis kigazdálkodni a kötelező januári béremeléseket.

Az már az adótörvények vitájában kiderült, hogy az áfa csökkentése nem terjed ki sem a munkahelyi menzákra, sem a gyermekétkeztetésre, ahol továbbra is 27 százalékot kell a termékek, illetve a szolgáltatás után fizetni. A miért nem volt világos, ezt firtatta most Mesterházy Attila MSZP-s képviselő a parlamentben benyújtott írásbeli kérdésében, amire a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vezetője, Tállai András, a nemzetgazdasági tárca második embere válaszolt. Az egyoldalas választól nem lettünk sokkal okosabbak, az államtitkár újra ismerteti, hogy miként csökkentek az adókulcsok, illetve csökkennek majd tovább 2018-ban.

A miniszterhelyettes a végén elárulja, hogy azért álltak meg az áfacsökkentéssel, mert “figyelemmel kellett lenni a költségvetés mozgástérre”. Mint ismert, tavaly a kormány döntött a társasági adó 19, illetve 10 százalékról 9 százalékra csökkentéséről, és a munkaadói tb-járulék 5 százalékpontos csökkentéséről – így érthető, hogy további áfacsökkentésre nem volt mozgástér.

Mesterházy a kérdésében rámutat, hogy a munkahelyi menzák és a hagyományos éttermek részben piaci versenytársak, az adószabályok viszont erősen differenciálnak a kétféle szolgáltató között az éttermek javára, ami akár azzal is járhat, hogy ahol tehetik, a fogyasztók a menzák helyett az  éttermeket részesítik előnyben. Tállai erre a felvetésre sem válaszolt érdemben, így a mai napig nem lehet tudni, hogy valóban mi motiválta az éttermi áfacsökkentést – ugyanis erre a törvényjavaslat sem adott magyarázatot.

Forrás: napi.hu