Tárgyalás a reményről

Szerdán alakul meg a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum

Akár jogszabályi változások is elképzelhetőek, hogy ágazati kollektív szerződéseket lehessen kötni a közszférában, így a szociális és egészségügyi területen. Ennek reményében ülnek szerdán tárgyalóasztalhoz a szociális államtitkárság kezdeményezésére megalakuló Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórumra meghívott szakszervezetek – írja a Népszava.

 

  December 9-én, szerdán alakul meg a Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum (SZÁÉF), amelynek összehívását a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság egyik sztrájkkövetelésére az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága kezdeményezte, hogy az ágazatban dolgozók elvárásait és a tárca lehetőségeit egyszerre vitassa meg valamennyi szereplő. Az új egyeztetési forma arra is megoldást kínálhat, hogy az utóbbi időben két szálon folytatott ágazati érdekegyeztetések egy mederben folytatódjanak. Ez nemcsak a kormány érdeke, hanem vélhetően a szakszervezeteké is.

   A szerdai megbeszélés egyik sarkalatos pontja lesz a tárca tájékoztatása szerint „az ágazati kollektív szerződés előkészítéséhez kapcsolódó kérdések megvitatása”. Ezzel azért kell kiemelten foglalkozni, mert a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért felelős államtitkára két héttel ezelőtt a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) kérésére azt fogalmazta meg, hogy a közalkalmazottak a saját munkáltatójukkal, helyben köthetnek kollektív szerződéseket, sőt, akár több munkáltató közösen is aláírhatja ezeket, de „annak ágazati kollektív szerződéssé minősítésére a Munka Törvénykönyve rendszerében nincs lehetőség”, vagyis a jelenlegi jogszabályok alapján a közszférában ilyen szerződést nem lehet kötni. Vélhetően hasonló választ kap a Rezidens Szövetség is, amely szervezet szintén Cseresnyés Péter államtitkártól várja az állásfoglalást az egészségügy ágazati kollektív szerződésével kapcsolatban. A helyzet tisztázása azon a területen még a szociális szféránál is égetőbb, hiszen Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyi államtitkár is megerősítette, hogy a sokfelé tagolt gyógyításban nem lehet életpályamodellt bevezetni, csak ágazati szerződésre lát lehetőséget. A szociális szféra ebben kivételesen jobban áll, hiszen az ő államtitkáruk, Czibere Károly többször is kifejtette, jövő év közepére lát esélyt a 2013 decembere óta terítéken lévő szociális életpályamodell kidolgozására, amely a bérpótlékok és bérkiegészítések helyett átfogó béremelést hozhat a terület dolgozóinak.

   Szűcs Viktória, a jogi állásfoglalást kérő BDDSZ elnöke a Népszava kérdésére úgy fogalmazott, ha a kormány akár egyetlen nap alatt át tud vinni jogszabályokat, vagy módosításokat a parlamenten, akkor a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt vagy a Munka Törvénykönyvét is könnyen módosíthatná, de akkor még mindig nem lesz olyan munkáltatói szövetség, amelyik a szociális ágazatban jogosult lenne egy kollektív szerződés aláírására. Azt is külön meg kellene persze vizsgálni, hogy a munkavállalókat képviselő szakszervezetek között melyiknek van jogosítványa ilyen megállapodásra – tette hozzá. A szakszervezeti vezető lapunknak adott értékelése szerint ugyanakkor az utóbbi években folytatott tárgyalásaik kezdenek beérni, úgy tűnik, a kormány lassan teljesíti a követeléseiket.

   Ők nem, de két másik, egymással idén szeptemberben koalíciós megállapodásra lépett szakszervezet kezdeményezte az általuk folytatott sztrájktárgyalás keretében az ágazati kollektív szerződés előkészítését. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) még áprilisban döntött szociális programjáról, amelyben a 30 százalékos béremeléstől, a munkaruha biztosításán, a túlmunka és a veszélyességi pótlékok kifizetésén, az alapszabadság növelésén túl a korkedvezményes nyugdíj lehetőségének megteremtéséig pontokba szedték elvárásaikat. Boros Péterné főtitkár szerint az ágazatban reprezentatív, vagyis kormányszintű tárgyalási joggal rendelkező szakszervezetet ezután kereste meg az egészségügyben évek óta sztrájktárgyalásokat folytató Magyarországi Munkavállalók, Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (MSZ-EDDSZ), hogy közösen lépjenek fel a szociális szféra érdekeiért. Így sikerült már kétszer tárgyalóasztalhoz ülniük Nyitrai Imre helyettes államtitkárral, a megbeszélésekből pedig az MKKSZ vezetője azt szűrte le, hogy a tárca nyitott a kérdés jogi szabályozásának módosítását is kezdeményezni. Az MSZ-EDDSZ elnöke, Cser Ágnes szerint a kormányzat számára nyitva a lehetőség, hogy az ágazati kollektív szerződést megkötő partnert kijelölje.

   A Szociális Ágazati Érdekegyeztető Fórum holnapi ülésén Boros Péterné reményei szerint sikerülhet tisztázni a szükséges jogi lépések irányát és ez meggyőzi a többi szakszervezetet is arról, hogy érdemes csatlakozni kezdeményezésükhöz. Ismerjük a jogszabályokat – érvel az elnök asszony, de hiszünk abban, hogy az érdekérvényesítő munka egy folyamat, amiben fokozatosan lehet előre lépni és még azokat az eszközöket is érdemes használni, amelyek első ránézésre nem ígérnek sikert.

Forrás: Népszava

http://nepszava.hu/cikk/1078935-targyalas-a-remenyrol/