Teljesítményértékelés a közszférában II.

Eljárási szabályok, jogkövetkezmények

Mik a teljesítményértékelés eljárási szabályai és jogkövetkezményei a közszférában? Erre adunk választ a munkajog.hu cikksorozatának második részében, melynek előző írása itt is olvasható.

 

   A teljesítményértékelésre évente kétszer kerül sor. Ennek első lépéseként az értékelő vezető ismerteti az értékelt közszolgálati tisztviselővel az aktuális értékelési időszakra szóló értékelési tényezőket (január hónapban, illetve július első két hetében). A feladatok értékelését június második két hetében, illetve januárban kell elvégezni, a kompetenciákét csak évente egyszer. Célszerű a két feladatot – az előző időszak értékelését és a következő időszak feladatainak kitűzését – egybevonni, hiszen így biztosítható a folyamatosság a munkavégzés egészét tekintve. Lehetséges ennél gyakrabban, de két hónapnál nem gyakrabban is elvégezni a teljesítményértékelést, de ennek során a rendeltetésszerűségre tekintettel kell lenni, ez nem vezethet pl. az érintett zaklatására. Erre valójában csak megfelelő indokkal érdemes sort keríteni, pl. ha az érintett vezetői utánpótlás tekintetében való figyelembevételét szolgálja, ha teljesítménye átlag alatti, vagy munkaköri feladatai a közelmúltban jelentősen megváltoztak s ezért nagyobb vezetői odafigyelést, fokozottabb visszajelzést igényel. Előrehozott értékelés történik akkor, ha az értékelt személy jogviszonya év közben megszűnik, vagy tartós távollétre távozik. A féléves értékelő időszakok megnyújtására kerülhet sor abban az esetben, ha olyan feladat teljesítéséről van szó, amely fél év alatt nem záródik le (ekkor rész-értékelésre kerülhet sor), vagy ha a hivatali dolgozók munkáját befolyásoló, kormányátalakítás vagy átszervezés miatt ez szükségesnek mutatkozik, a parlamenti képviselőválasztás évében [Vhr. 12-12/A. és 15. §, 22. § (2) bekezdés]. Az ügykezelőket minimum csak öt évenként kell értékelni (Kttv. 211. §).

  A teljesítményértékelés „lelke” az értékelő megbeszélés, ideális esetben ez teszi azt puszta formalitásból, kötelező adminisztrációból a munkahelyi emberi kapcsolatokat, hangulatot jobbító, kultúrát fejlesztő, valóban hasznos tényezővé. Az értékelő vezető részletesen ismerteti és indokolja az értékelt személlyel az általa kialakított teljesítménymérési, illetve teljesítményértékelési eredményeket, ezekre pedig az értékelt személy észrevételt, javaslatot tehet, amelyet írásban kell rögzíteni. Ilyenkor kerül sor az önértékelés átbeszélésére is, amire az értékelő vezetőnek visszajelzést kell adnia: elfogadni az abban foglaltakat nem köteles, de meg kell indokolnia, miért [Vhr. 17. § (1) bekezdés].

   A közszolgálati tisztviselő kérésére az értékelő vezető az értékelő megbeszélésbe a szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szervet, a területi szinten működő Magyar Kormánytisztviselői Kart köteles bevonni. Ezek képviselői a közszolgálati tisztviselő kérésére teljesítményértékelésre írásban észrevételt tehetnek, melyet a teljesítményértékelésen szintén fel kell tüntetni [Vhr. 11. § (7) bekezdés, 17. § (2) bekezdés].

A teljesítményértékelés és a minősítés jogkövetkezményei

   A közszolgálati tisztviselőket minősíteni és értékelni is kell. A minősítés „elcsökevényesedett” formában maradt meg: nincs külön minősítési lap és szempontrendszer, hanem a törvény azt mondja ki, hogy két teljesítményértékelés együttesen adja a minősítés eredményét. A rendelet ezt úgy konkretizálja, hogy a minősítést, mint a közszolgálati tisztviselő tárgyévre vonatkozó teljesítményértékelései eredményének százalékban meghatározott számtani átlagát határozza meg [Kttv. 130. § (3) bekezdés, Vhr. 4. § g) pont].

   A minősítés tehát valójában már csak jogkövetkezményeit tekintve tekinthető külön jogintézménynek. A minősítés alapján helyezhető szakértői, illetve vezetői utánpótlás adatbázisba a kormánytisztviselő [Kttv. 130. § (5) bekezdés]. A tárgyévre szóló illetményeltérítés a minősítés, „ennek hiányában” a teljesítményértékelés alapján történhet [Kttv. 133. § (3) bekezdés]. A kizárólag köztisztviselők esetében megállapítható sajátos díjazási forma, a besorolástól független személyi illetmény is csak abban az esetben fizethető, ha ezt minősítés, ennek hiányában teljesítményértékelés alapozza meg [Kttv. 235. §].

   Az utóbbi időben megfigyelhető, hogy az eddig minősítéshez kötött munkáltatói intézkedéseket is törekszik a jogalkotó inkább a gyakoribb teljesítményértékeléshez kötni: 2015. április 15-től például a kormánytisztviselő akkor menthető fel arra való hivatkozással, hogy munkavégzése nem megfelelő, ha nem „nem megfelelő színvonalú munkavégzést” kimondó minősítéssel, hanem átlag alatti vagy elfogadhatatlan teljesítményszintet rögzítő teljesítményértékeléssel rendelkezik [Kttv. 65. § (1) bekezdés a) pont]. Hasonlóképpen, a törvény akkor ad felhatalmazást a hivatali szervezet vezetője részre a közigazgatási tanácsadói, főtanácsadói cím visszavonására (és ezáltal az érintett illetményének jelentős csökkentésére), ha a kormánytisztviselő két egymást követő teljesítményértékelés alkalmával a korábbinál alacsonyabb teljesítményszintet ér el (megjegyzendő, hogy a 126. § (5a) bekezdésében ugyan tévesen a minősítés szó szerepel, de ez a teljes rendelkezést értelmezve elírásnak tekintendő). Jutalom fizetésére a teljesítményértékelés alapján kerülhet csak sor; a céljutalom (tkp. prémium) fizetésére pedig csak a teljesítményértékelés alapját nem képező további feladatok teljesítéséért [Kttv. 130. § (4) bekezdés, a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról szóló 249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdés].

   Tekintve, hogy a teljesítményértékelés és a minősítés az értékelt egzisztenciáját komolyan befolyásoló jogkövetkezményeket vonhat maga után, a törvény lehetővé teszi, hogy a közszolgálati tisztviselő a teljesítményértékelés, minősítés tartalma hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a közszolgálati jogvitát kezdeményezzen [Kttv. 130. § (6) bekezdés, 238. §]. Kormánytisztviselők esetében a Kormánytisztviselői Döntőbizottság pert megelőző eljárása ez esetben is kötelező. A kormánytisztviselő közszolgálati panaszt nyújthat be a minősítés, a teljesítményértékelés megállapításaival kapcsolatos ügyekben, majd a döntőbizottsági határozat kézhezvételét követő 30 napon belül fordulhat közigazgatási és munkaügyi bírósághoz (Kttv. 190. §).

Forrás: munkajog.hu