Teljesül az álom? A létminimum közelében a minimálbér!

Új számítási modell

Eltűnt a létminimum és a minimálbér között tátongó szakadék – s már legfeljebb csak egy szűk rés látható –, amit a szakszervezetek hosszú évek óta akartak. Azonban most mégsem biztos, hogy örülnek ennek – írja a Világgazdaság.

 

  Már nem sokáig követelhetik a munkavállalók képviselői, hogy a minimálbér érje el a létminimumot, hiszen az idén csaknem teljesen megszűnhet a különbség a két összeg között. A bruttó minimálbér hatezer forinttal növekedett januártól, miközben a létminimum 11 ezer forinttal is csökkenhet (egy egyszemélyes háztartásnál). Mindezek hatására pedig maximum pár ezer forintos rés marad a létminimum és a minimálbér között a korábban tátongó több mint húszezer forintos szakadék után.

   Cseresnyés Péter, a gazdasági tárca államtitkára azt mondta a minimálbérről szóló megállapodást értékelve, hogy 2002 óta nem volt ilyen nagymértékű reálnövekedés a kötelező legalacsonyabb bérnél. Kalkulációja szerint 1,6 százalékos infláció és 1 százalékpontos szja-csökkenés mellett 5,6 százalékkal nőhet a minimálbér reálértéke 2016-ban. A nettó összeg 73 800 forintra nőtt. Ezzel azonban véget is érnek azok a kedvező folyamatok, amelyek a tátongó lyuk csökkenését magyarázzák.

   A másik, akár erőteljesebben is jelentkező hatás a létminimum számítási modelljének megváltoztatásából adódik. A KSH szerint a létminimum (az évtizedek óta használt számítás szerint) 2014-ben 87 ezer forint volt annak a felnőttnek, aki egyedül él. A két új modell alapján azonban csökken ez az összeg. Ha az eredeti modellt változtatják meg – és kevesebb kalóriabevitellel számolnak –, akkor csak 1600 forinttal, de ha az amerikai modellt veszik át, akkor 11 400 forinttal csökken a létminimum összege egy egyszemélyes háztartásnál. Utóbbi esetben pedig 76 ezer forintos létminimum adódott 2014-ben. Miután tavaly sem volt infláció, és idén is visszafogott áremelkedés lesz, így a megemelt összegű minimálbérrel szinte teljesen eltűnhet az eddigi szakadék a két összeg között, ha az amerikai módszert adaptálja a statisztikai hivatal.

   A KSH egyébként is azzal szokott érvelni, hogy nem szabad összemosni a minimálbér és a létminimum összegét – mint ahogy a szakszervezetek teszik –, mert a háztartásoknak van más jövedelmük is a béren kívül. Ilyen például a családi pótlék vagy a különböző támogatások és segélyek. Ráadásul a nettó minimálbér összege csak az egykeresős egyszemélyes háztartások esetén éri el a létminimumot, ha már többen élnek egy fedél alatt, akkor számtalan tényezővel kell korrigálni. (Két gyerekre például magasabb az adókedvezmény, és jár családi pótlék is.)

   Miután nemcsak a minimálbér reálértéke nőtt nagyot tavaly, és emelkedik idén is, hanem – az szja általános csökkentése miatt is – mindenhol érdemi növekedést láthattunk, ezért még többen kerülhetnek ki a létminimum alól, mint a számítási modell változásából adódna. A számítási módszer változása miatt a Világgazdaság korábbi kalkulációja szerint 3,6-3,8 millióról 1,2-2 millióval csökkent a létminimum alatt élők száma. A reálbérek emelkedése és az alacsony infláció pedig további százezrekkel csökkenthette a számukat.

   Ha valaki egyedül él a gyerekével, akkor az új számítás szerint 30-45 ezerrel kevesebb pénzre van szüksége havonta, mint a korábbi módszer szerint, de ha például két felnőtt él három-négy gyerekkel, akkor már 80-120 ezer forinttal kisebb a rájuk érvényes létminimum – pusztán az új számítási modell miatt. Ez azonban igazából csak egyet jelent: az új létminimumértékeket úgy találták ki, hogy valóban azok kerüljenek a meghatározott szint alá, akiknek gondot jelent már az elegendő mennyiségű és minőségű élelmiszer megvásárlása is.

Forrás: Világgazdaság