Tiltakoznak az OEP felszámolása ellen

 A minisztériumba beolvasztva nem is tudná ellátni egyes feladatait

Bár kevesen dicsérték az elmúlt években az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tevékenységét, az intézmény megszüntetését az egészségügy szakmai szervezetei és neves szakemberei is elhibázott lépésnek tartanák. A kormány várhatóan hétfőn dönt a háttérintézmények sorsáról – írja a Népszabadság.

Bár kevesen dicsérték az elmúlt években az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) tevékenységét, az intézmény megszüntetését az egészségügy szakmai szervezetei és neves szakemberei is elhibázott lépésnek tartanák – derült ki lapunk körkérdése alapján. A Lázár János bürokrácia-csökkentő tervezetét kommentálva megszólaló szakemberek rendre amellett érveltek, hogy az OEP sorsa nem egyszerű szervezet-racionalizálási kérdés, a minisztériumba beolvasztva egyes feladatait nem is tudná ellátni.

Legutóbb négy évvel ezelőtt Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter készült óriási, 6-8 ezer ember elbocsátásával járó bürokrácia-csökkentő lépésre. Már ekkor is fölmerült, hogy a hivatal pénzbeli ellátásokkal foglalkozó területét a Magyar Államkincstárhoz csapják, egyéb feladatait pedig az egészségügyi államtitkárság akkor új háttérintézményére, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetre (GYEMSZI) bízzák. Ám ettől akkor mégis visszakozott a kormány.

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője január végén jelentette be, hogy 73 háttérintézményt meg akarnak szüntetni vagy be akarnak olvasztani. A bürokráciacsökkentés keretében a legtöbb intézménye a humántárcának szűnne meg: a 26-ból 10 maradhatna önálló. Várhatóan nem ússza meg a feldarabolást az OEP sem. A kormány várhatóan hétfőn dönt a szervezetek sorsáról.

Az egészségbiztosító átalakításáról több verzió is szerepelt még néhány napja abban a tervezetben, amely a sajtóhoz is eljutott. E szerint felszámolhatják teljes egészében a hivatalt, vagyis a pénzügyi ellátások folyósítását – gyes, gyed, táppénz, rokkantnyugdíjak – azonnal áthelyezik a nyugdíjfolyósító főigazgatósághoz, amely egy év múlva beolvad az államkincstárba. Ebben az esetben az egészségügyi ellátórendszer finanszírozása, benne a gyógyszertámogatás az Emberi Erőforrások Minisztériumához kerülhet. Egy másik verzióban az egészségbiztosító önálló intézményként működhetne tovább, de a pénzbeli ellátásokat már nem a szervezet utalná.

Rémes, szomorú – kommentálta lapunk kérdésére a tervezett kormányzati lépést Csehák Judit, aki még a Németh-kormány minisztereként bábáskodott az önálló társadalombiztosítási rendszer kialakításánál. Mint mondta: olyan elődök hatására, mint Baross Gábor, aki kereskedelmi miniszterként 1891-ben törvényben tette kötelezővé a munkás-betegbiztosítást, készült el a rendszerváltáskor a jogszabály, amely saját lábra állította a társadalombiztosítást.

Az ágazatot többször is irányító miniszter szerint azóta ahelyett, hogy jobbítottuk volna, inkább csak romboltuk az intézményt. A különböző kormányok között csak abban volt folytonosság, hogy megpróbáltak visszavenni a társadalombiztosítás önállóságából. Az egységes társadalombiztosítási rendszer már az új alaptörvényben sincs benne, az OEP felszámolása az államosítás utolsó lépése. Szerinte nem cselekszik helyesen a kormány. Így például nem lesz valóságos vásárló sem az egészségügyi szolgáltatások piacán. Hozzátette: bár az is lehet, hogy miután az egészségügyi ellátások mind nagyobb részét az emberek már zsebből fizetik, csökken a jelentősége, hogy a maradékot ellenőrzi-e valaki. Oberfrank Fe­renc, az OEP egykori főigazgatója szerint csak a kormányzati szándék megismerése után lehet szakmai véleményt megfogalmazni az egészségbiztosí­tó jövőjét illetően. A kormányzat szándékát viszont eddig sikerült titokban tartani. Úgy értékeli, hogy a kormányzat az átalakításnak ebben a szakaszában a teljes felelősséget magára akarja vállalni. Erről ő lebeszélte volna a döntéshozókat, ha megkérdezik. Azt csak reméli, hogy végül olyan átfogó koncepció mentén zajlik majd a hivatal átalakítása, amely a minimumra korlátozza a várható zavart és veszteséget.

Totális félreértésnek tartaná az OEP megszüntetését Sinkó ­Eszter, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság volt elnöke, aki szerint, ha ez megtörténik, az intézmény feladatait a mostaninál csak rosszabb színvonalon lehet ellátni. Úgy fogalmazott: ha az OEP az utóbbi időben nem is látta el feltétlenül valamennyi funk­cióját, így például az ellátásszervezési feladatainak nem sikerült megfelelnie, de jól működött a gyógyszeres közbeszerzések lebonyolításában, valamint hozzálátott a betegregiszterek rendbetételéhez. A pénztár áll szerződésben a szolgáltatókkal, ennek alapján kérhető számon, hogy az ellátók milyen szolgáltatást nyújtanak.

Az OEP megszüntetése ellen közleményben tiltakozik az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete is. Mint azt lapunkhoz eljuttatott állásfoglalásukban írták: az önállóságot megszüntető döntés súlyos fennakadásokat eredményezne az egészségügyi ellátások folyamatos biztosításában. Az OEP szakmai feladatai nélkülözhetetlenek. A szervezet aggódik az egészségügyi adatok biztonsága miatt is, amelyek védelme abban az esetben, ha az OEP nem önállóan működik, sérülhet.

Pénteken a Magyar Orvosi Kamara is a honlapján közzétett nyilatkozattal tiltakozott az OEP megszüntetése ellen. 

Forrás: Népszabadság