Titkolózás és káosz az útdíj körül

Az előkészítetlen, hirtelen jött döntéseivel Dunát rekeszthetne a kormány, azonban az M0-s és az eddig ingyenes, városokat elkerülő autóút és autópálya-szakaszok fizetőssé tételével azonban minden bizonnyal kiemelkedőt “teljesített”. A január 1-jén életbe lépő változásokról eddig csupán kósza pletykákból tájékozódhattak az érintettek. A kormányszóvivő ennek ellenére megerősítette: van kész kormányrendelet és csütörtöktől már megyei matricával lehet autózni a fizetőssé tett szakaszokon.

 

Meglepő tartalmú közleményt adott ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium december 10-én, ugyanis váratlanul tényként közölte a januártól érvényes útdíjfizetéseket, az M0-ás és más autópálya-részek fizetőssé válását, a megyei matricák megjelenését. Az még inkább meglepő, volt hogy a közvélemény azóta sem tud többet az utazási szokásait alapvetően befolyásoló intézkedésekről. Kénytelen megelégedni a minisztériumi/kormányzati kommunikációs fordulatokkal: ezzel jól járnak az emberek. Az érintett települések polgármesterei, a szakmai és zöld szervezetek éppen ennek ellenkezőjére hívták fel a figyelmet.

Az eltelt közel három hétben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium igyekezett sietve pótolni az elmulasztott egyeztetéseket. Kevés kivétellel, csak elutasító véleményeket hallhatott a tárca, a tárgyalópartnerek mindegyike a tervezet előkészítetlenségét hangoztatta és hiányolta az intézkedést megalapozó hatástanulmányokat. Ezekkel – mert ilyenek nem készültek – értelemszerűen nem is szolgálhatott a minisztérium. A meggyőzés csodafegyvere változatlanul a “jó lesz az embereknek” maradt.

Az még csak érthető, hogy az ellenzéki pártok körében szintén nagy visszatetszést keltett az eddig ingyenesen használható autópálya és autóút szakaszok fizetőssé tétele, a kormánypártokon belüli, és a fideszes polgármesterek által is generált vita azonban meglepte az elemzőket. Rogán Antal egy nemrég az MTI-nek adott interjúban elismerte: az autópályadíjak új rendszere vitát váltott ki a képviselőcsoportban, mert hiányolták a szakmai előkészítő megbeszéléseket. A frakcióvezető azonban jelezte a frakciótagoknak: “az előző 3 évben háromszor is beszéltünk erről a témáról”, és az érintett polgármesterekkel is volt egyeztetés az elmúlt hetekben. A javaslatok egy részét el is fogadta a kormány, így a Megyeri híd ingyenes lesz – jegyezte meg. A frakcióvezető által említett megbeszélésekről a közvélemény egyáltalán nem értesült, a polgármesterek reakciói is arra utalnak, valami másról egyeztethettek velük…

A kormány nem vár: az autósokat nem tájékoztatták, s még a vonatkozó szabályok sem nyilvánosak, csütörtöktől él az útdíj. FOTÓ: Népszava

A kormány nem vár: az autósokat nem tájékoztatták, s még a vonatkozó szabályok sem nyilvánosak, csütörtöktől él az útdíj. FOTÓ: Népszava

De mi is változik január 1-jétől? Az arányos közteherviselés érdekében – fogalmaz a fejlesztési tárca – az M0 egyes szakaszai és a teljes M31 kivételével megszűnik az idei év végéig még ingyenesen igénybe vehető szakaszok díjmentessége. A körgyűrű M5 autópálya és M4 autóút (4. számú főút), valamint M3 autópálya és 11. számú főút közti szakaszai (a Megyeri-híd kivételével), és a gyorsforgalmi úthálózat M0 autópályán belüli részei (például az M1-M7 bevezető szakasza a Budapest táblától) januártól csak matricával használhatók. Így az azonos szolgáltatási színvonalú utak igénybevételéért az ország minden részében egyformán kell fizetniük a járművezetőknek – érvelt az NFM. Mivel az M0 körgyűrű egyes elemei uniós forrásból épültek vagy újultak meg, a díjasítás ezeken a szakaszokon az EU támogatási szabályai miatt elmarad. A jövőben tehát az autópályát vagy autóutat jelző tábla szinte kivétel nélkül a fizetős szakasz kezdetét is jelöli.

A jövő évtől egy-egy megye díjköteles útjait újfajta, éves e-matricákkal is használhatják az autósok, a január elsejétől kapható matricatípus 5 ezer forintba kerül majd. A személygépkocsik a korábbi jogosultsági kategóriák szerint is változatlan áron vehetik igénybe a fizetős gyorsforgalmi szakaszokat.

Az új, éves megyei matricák használatával a rendszeresen nagyobb távolságra, több megyehatárt átlépve utazók is jelentősen csökkenthetik költségeiket. Az új lehetőséggel élve például a Győr–Budapest vagy a Budapest–Dél-Balaton viszonylaton gyakran autózók a négy megyei jogosultság megvásárlásával a 42 ezer forintos éves matrica árának kevesebb mint feléért, 20 ezer forintért juthatnak el úti céljukhoz, tetszőleges számú alkalommal.

Egyelőre nem tudni, hogy a rendelet választ ad-e arra, hogy mi lesz azokkal az autósokkal, akik az évet egy-két megyei matrica megvásárlásával kezdik, ám az év során munkájuk, családi kirándulások váratlan események miatt extrém esetben bejárják az ország összes megyéjét. Nyolc megye után számukra már ráfizetésessé válik az új matrica rendszer.

A változásokat türelmi idővel vezetik be – ígéri a szaktárca. Aki az újonnan díjasított szakaszra jogosultság hiányában hajt fel, mentesülhet a pótdíj megfizetése alól, ha február végéig éves megyei vagy országos matricát vált.

Változás az is, hogy a legfeljebb 3,5 tonna legnagyobb megengedett össztömegű gépjárművek D1 díjkategóriáját a jövő évtől méret szerint kétfelé osztják. A maximum 5+2 üléses személygépkocsik változatlan áron válthatnak e-matricát. Az ennél több utas szállítására is alkalmas kisbuszokat, lakóautókat és a haszongépjárműveket a D2 díjkategóriába sorolják át. Az utóbbi körbe tartozó járművek számára a heti (10 napos) és a havi e-matricák ára a kétszeresére nő, de az éves matricáké nem emelkedik. Ha nem személygépkocsi után kötik, a jövőben az utánfutók úthasználatáért is fizetni kell a díjköteles szakaszokon. Az erre a célra kialakított, új U-kategória díjtételei megegyeznek majd a D1 kategória díjaival.

A teherautók számára kötelező e-útdíj rendszerben 5 százalékkal magasabb díjakat kell fizetni 2015 januárjától. Az M0 díjfizetésbe bevont szakaszainak ingyenessége a kamionok esetében is megszűnik.

Az év végén e kérdésben a tanácstalanság jeleit mutatták a kormányzati hivatalok és a minisztérium is. A januártól életbe lépő változásokkal kapcsolatban konkrétumokról érdeklődtünk, ám rendre kitérő válaszokat kaptunk. Nincs rendelet, emiatt nem ismert még a fizetőssé váló szakaszok listája, nincs térkép ami alapján eligazodhatna az autós. A tegnap Kurucz Éva kormányszóvivő – igaz más témában tartott tájékoztatóján – kérdésre válaszolva csak azt erősítette meg: januártól mindenképpen elindul a rendszer. Nem lesz csúszás – fogalmazott. A Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. (NÚSZ) ismeri az elfogadott kormányrendelet tartalmát, a rendszer január 1-jétől esedékes változásaihoz szükséges, egyébként kis léptékű informatikai fejlesztés folyamatosan zajlik, a tervezett ütemben halad – hangoztatta a kormányszóvivő. A minisztérium és a NÚSZ délután kiadott közös sajtóközleménye ennek némileg ellentmond, mert a korábbi közlésekkel szemben már február végéig terjeszti ki az amnesztiát azok számára, akik megye matrica, heti, vagy havijegy nélkül hajtanak rá az új fizetős szakaszokra.

Minden, ennél részletesebb tájékoztatást a rendelet – várhatóan mai, holnapi – megjelenése utánra ígér a NÚSZ.

 

 A főpolgármester próbaidőt kötne ki

Az M0-ás bizonyos szakaszainak fizetőssé tételéről Tarlós István, Budapest főpolgármesterével állítása szerint a kormány nem konzultált előzetesen, így első körben csak annyit mondott, “még tájékozódnia kell a kérdésben, hogy kifejthesse álláspontját”. Később azt nyilatkozta, egyelőre nem állnak ellent a körgyűrű fizetőssé tételének, de egy éves próbaidő után meg kell vizsgálni, hogy mennyire sikeres az új rendszer. Hozzátette, hogy a dolog nem olyan ijesztő, mint amilyennek tűnik, hiszen a Megyeri hidat például kivették a fizetős szakaszok közül, valamint, hogy a városhatáron belül nem kell fizetni az autópálya bevezető szakaszokon sem.Később Tarlós összehívta a polgármestereket, ahol Újpest polgármestere, Wintermantel Zsolt elmondta, megegyezni nem sikerült, inkább a javaslatok, álláspontok rögzítése volt a cél. Szerinte egységesek voltak a polgármesterek abban, hogy a megyei matricarendszer bevezetését támogatják, mert az sokaknak a fizetendő terhek csökkenését jelentené, ugyanakkor ellenzik, hogy az emiatt kieső összeget az M0-ás bizonyos szakaszait fizetőssé tételével teremtsék elő.

 

Az útdíj rossz hatással lesz az agglomerációra és a bevásárlóközpontokra

Az agglomerációs települések képviselői változatlanul elutasítják a kormány tervét, hogy a Budapestre befutó autópályák körgyűrűn belüli részei, valamint az M0 egyes szakaszai fizetőssé váljanak. Törökbálinton az önkormányzati testületi ülésen a képviselők egyhangúlag elutasították az M0 fizetőssé tételét, mert attól tartanak, hogy a város útjain jelentősen megnő a forgalom – közölte Elek Sándor a város kerszténydemokrata polgármestere. Gyál polgármestere, Pápai Mihály korábban azt írta, hogy a város, sőt Budapest forgalmában is érezhető lesz, ha az M0 egyes részei fizetőssé válnak. Ez egy átgondolatlan és megalapozatlan döntés – tette hozzá. Papai az agglomerációhoz tartozó valamennyi település polgármesterét összehívta Gyál városába, hogy közösen fogalmazzák meg tiltakozásunkat “ezen méltánytalan és ésszerűtlen döntés ellen”. Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere is felháborodott a nyilvánosságra került terveken, és azt követelte, hogy a kormány azonnal fejezze be még a gondolkodást is az autópályák bevezető szakaszainak és az M0-ás autóút fizetőssé tételéről, amely egyszerre tisztességtelen, káros és végrehajthatatlan.

Több bevásárlóközpontot – Budaőrs, Fót, Pesterzsébet – is jórészt csak fizetős utakon lehet majd megközelíteni januártól. Eddig nem készültek statisztikák és hatástanulmányok, milyen arányú az autóúton, autópályán érkező vásárlóközönség aránya, és főként arról nem, hogyan változik majd a viselkedésük januártól.

Az ellenzéki pártok sem szeretnék

A kormány az útdíjrendszer változtatásaiból, köztük az M0-s körgyűrű és az azon belüli gyorsforgalmi úthálózat fizetőssé tételéből összesen húszmilliárd forintot vár. Hozzátették, hogy a megyei útdíjmatricák bevezetése jelentős könnyebbséget jelent majd a forgalomban részt vevőknek, az M0-s autóút egy részére kiterjesztett térítési kötelezettség miatt pedig nem nő a budapesti belvárosi forgalom. Azt nem tudni ezt mire alapozzák, mert eddig nem hoztak nyilvánosságra erre vonatkozó hatástanulmányt. Az ellenzéki pártok viszont egyhangúan ellenzik a módosításokat. A KDNP megérti a kormányzati szándékot, de nem örül. Tóbiás József szocialista pártelnök-frakcióvezető elmondta: minden egyeztetés és érdemi párbeszéd nélkül vezetnék be az érintett területeken az útdíjat, amivel Pest megye és az agglomeráció egy különadót kapott a nyakába. A Demokratikus Koalíció azt üzeni a kormánynak, “el a kezekkel” az M0-s autóúttól és a bevezető vonalaktól, azok fizetőssé tételével ugyanis a körgyűrű éppen a legfőbb funkcióját veszítené el. Szabó Rebeka, a Párbeszéd Magyarországért elnökségi tagja szerint “közönséges útonállás”, hogy az M0-ás körgyűrű és az autópályák budapesti bevezető szakaszai fizetőssé válnak, ezért az ellenzéki párt a javaslat azonnali visszavonását követeli.

 A vidéki városvezetők sem értik a kormány szándékát
 

Kecskemét képviseletében Király József nyílt levélben fejtette ki, hogy az újabb adó bevezetése mind a magánszemélyekre, mind a vállalkozókra elviselhetetlen plusz terheket ró. Ráadásul környezetvédelmi és egészségügyi problémákat is okozhat az, hogy a díj elkerülése miatt drasztikusan nőni fog a városunkon átmenő forgalom. A Megyei Jogú Városok Országos Szövetsége egyhangúlag elfogadott határozatban kéri a kormányt, hogy ne terjessze ki az úthasználati díjat a fővárost, illetve a nagyvárosokat elkerülő útszakaszokra.

Elszámolták, átszabják

A magyar kormány mindenképpen növelni akarta az e-útdíjbevételeket, de ennek mértéke sokáig vitatott volt. Sokáig 149 milliárdos bevétellel számoltak, ami 16 milliárd forintos többletet jelentett volna az idei tervhez képest. Később azonban a 2015. évi költségvetési vita kapcsán, a pénzek szétosztását követően Tállai András nemzetgazdasági államtitkár már 169 milliárdos nettó összegről beszélt, ami érdemben magasabb, 35 milliárdos emelkedést jelentett. Észrevették ugyanis, hogy ennyi pénz hiányzik. Az államtitkár indoka ez volt: “Komoly, alaposan kidolgozott konstrukció várható az állam részéről a bevétel realizálására. Az ezt megalapozó javaslatok véglegezése és összehangolása folyamatosan zajlik, ezekre építve szerepel a törvényjavaslatban az érintett bevételi összeg.” Az elfogadott törvényben ezért már a megemelt összeg szerepel.