Titkolt célja is van Orbánéknak a béremelésekkel?

Nőhet a fogyasztás és az áfabevétel

Az elmúlt időszakban többször hallhattunk a közszolgálati dolgozók béremeléséről, mellyel kapcsolatban nagyon kevés szó esik arról, hogy mit is nyer ezekkel a kormány. Azon túlmenően, hogy javulhat a jövedelmi helyzet, nőhet a fogyasztás, ezáltal pedig az áfabevétel – írja az mfor.hu.

 Július elsejétől 30 százalékkal nőtt a hon- és rendvédelmi dolgozók fizetése, ami jövőre újabb 5 százalékkal emelkedik. Emellett a szakorvosok minimálbére, az egészségügyi dolgozók mozgóbére is magasabb lesz a kormány döntése értelmében, az elmúlt időszakban pedig a pedagógus-életpályamodellhez kapcsolódó bérfejlesztések zajlottak. Ezekkel kapcsolatban jellemzően olyan fogalmakat és kifejezéseket lehet hallani, mint a bérrendezés, emelkedő fizetések és javuló jövedelmi helyzet az érintettek esetében.
 
  Pedig a kormány is sokat nyer ezekkel a megnövekedett fogyasztásnak köszönhetően emelkedő költségvetési áfabevételeken túlmenően is. Csak erről sosem esik szó, pedig hazánk megítélése és a kormány gyakran hangoztatott “sikerpropagandájának” kötelező eleméről van szó: az államadósság csökkentéséről. Hogy mi köze van a közszférás béremeléseknek a GDP-arányos adósságráta csökkenéséhez, máris kifejtjük.
 
 Tavaly év végén itt az mfor.hu oldalain is ment a becsülgetés a sorra megjelenő újabb adatok tükrében, hogy vajon teljesül-e az egyik legfőbb kormányzati vállalás, a csökkenő adósságráta. A publikus adatok hiába utaltak “bukásra”, a végleges adat meglepetésként mégis a ráta mérséklődéséről árulkodott.
 
  Előzetesen ugyanis tudtuk, hogy mekkora reál GDP-növekedésre lehet számítani, ismertük az év végi adósságszintet, és tudtuk, hogy a fogyasztó árak inflációja nagyon alacsony, nulla közeli lesz. Ezért minden elemző azt feltételezte, hogy a GDP-ben szereplő termékek és szolgáltatások inflációja is hasonlóan alacsony lesz, ám nem így történt. A GDP számításakor használt árindex, a deflátor azonban jóval magasabb lett, ami megnövelte a nominális GDP-t és így csökkentette a GDP-arányos adósságrátát.
 
  A fogyasztói árindex és a GDP számításakor használt árindex (deflátor) közötti meglepő mértékű eltérésnek részben módszertani magyarázata van, részben pedig a keretes részben említett béremelések statisztikai hatása az állami kiadások növelésén keresztül.
 
  Az állami kiadásokban jelenik meg ugyanis az állami szektor bérindexe, amivel alapvetően összefügg a deflátor alakulása. A korábbi években a szigorú fiskális politika az állami bérek visszafogásával járt együtt, tavaly viszont hosszú idő után érdemben pozitív volt az állami szektor árindexe a pedagógus életpálya-modell bevezetése és a vele járó nagymértékű állami bérkiáramlás miatt.
 
  Mindez tehát azt jelenti, hogy az állam a szféra béremeléseire költve növeli a kiadásait, így eredményezve magasabb bérindexet és ezáltal a vártnál magasabb deflátort. A magasabb deflátor a nagyobb nominális GDP-t eredményez, ami változatlan számláló mellett alacsonyabb adósságrátát biztosít. A kormány tehát a tervezett béremelésekkel ilyen módon még az adósság elleni harcban is plusz muníciót szerez.
 
Mi a GDP deflátor?
 
  A bruttó hazai termék folyó áras és változatlan áras szintje közötti árváltozást megragadó mutató. Termelési oldalról a deflátor az egyes ágazatok kibocsátási ára és a termelés során felmerült költségek árszintje közötti különbséget mutatja meg. Felhasználási oldalról pedig a fogyasztási és beruházási javak árváltozását, a kormányzati kiadások emelkedését (ezeket elsősorban a bérek tükrözi) és az exportár és importár változásából származtatható cserearány nyereséget vagy veszteséget mutatja – írja a Magyar nemzeti Bank a márciusi inflációs jelentésében.

Forrás: mfor.hu